A változások könyvét
A változások könyvét végül
a tenger mélyén, egy dalmát
sziget vízalatti szirtfokán
találtam meg.
Ott már nincs semmi,
csak ami magától létrejön.
Úgy mint fény, pirosló madár,
rozsdás, élét vesztett kés,
életét, ingó és ingatlan
javait vesztett ember,
különféle kötési és
gépelési hibák,
grillázs a kezedről,
egy, a pajtában hagyott
felejtett
kiürült marmonkanna,
és végül a fény és a sötét.
A fény.
Aztán a part kövei
Aztán a part kövei között
találtam valami mást.
Minden eddigi tapasztalattól
élesen eltérőt.
Növényeket, melyeket senki nem
látott, illatokat, melyeket
senki nem élvezett.
A saját testem, aminek súlyát
nem érezte más test.
És a hangomat, ami ismeretlenül
csengett a kavicsoknak verődve.
Új most mindez. És szokatlan.
Most már túl vagyok.
Most már mindent ehetek.
Mérgeket is.
És ha megcsúszik a lábam
a nedves kövek
Isten megtartó angyalaivá változnak.
Aztán csendesség
Aztán csendesség lett.
Én a vízbe estem,
és velem vízbe esett a Nap,
a Hold, a szavak is.
Minden hang, néhány
fontosabb szín és a szagod
és az én szagom.
És most ott vagyunk lenn,
az áramlatokra bízva
egymástól megkülönböztethetetlen
acélszilánkok és halak között.
Akkor ilyen a világvége.
Idáig már nem jönnek el
a turisták.
Hiába jöttem én is.
Csak én már nem megyek haza.
(Krapanj, 2019)
Schell Gergely Titusz 1986-ban született Siófokon. A pannonhalmi bencéseknél érettségizett, ezután pszichológus és családterapeuta lett. Korábban könnyűzenei újságírással, szövegírással foglalkozott, ma fotózik, előad és meditációs csoportokat vezet. Fotóit, képeit kiállították Pakson, Galántán és az ARC plakátkiállításon. Külsős óraadóként pszichológiát tanított a Pécsi Tudományegyetemen. Jelenleg a tolna megyei Tolnán lakik.
