A láthatár egyöntetű rózsaszín, az égalja citrom és eper. A paradicsomi zenit elszakadni látszik a valóságtól. A füstös szín zöldbe megy át és a felélénkülő szél magával visz az éjszakába. Miért volt Kafkának nehéz párkapcsolatot létesíteni?
A föld, melyet a frissen keletkezett vízpára táplált, a teremtés első perceiben vörös színben ragyogott, és a hatodik napon létrejött Ádám, az első ember, akinek a neve, a szíve, a bőre és a benne lüktető vér egyaránt vörös. A föld neve héberül ádámá. A föld, miként erre a névazonosság is utal, az első és a mindenkori ember legfontosabb alkotóeleme. Ez nem akármilyen föld, – ez a terra rossa – a vörös föld.
Szerelmes volt minden verseskötetbe, / a bájosan rosszakba legkivált, / mik úgy hordták direkte szexepilként / a sok kacéran feltünő hibát. – egy verset olvashattok Varró Dániel Mi lett hova? című kötetéből a DRÓTon.
Jó bepillantani a költő hétköznapjaiba, nem úgy, mint aki élvetegen kukkol, hanem mint ahogy az olvasó magára ismer az üres kávésbögre fölötti merengésben, a megállíthatatlan önreflektálásban, vagy akár a kezdő sofőr-lét füstölgő érzelmeiben. Varró Dániel Mi lett hova? című verseskötetéről Stenszky Cecília írt a DRÓTon.
Van egy díj, amit 109-dik alkalommal osztottak most ki. Egy díj, amit mindössze 14 nő kapott eddig, s amiből 4-et kaptak megosztva. 41 éves volt a legfiatalabb díjazott – bizonyos Rudyard Kipling –, és 88 éves a legidősebb, aki nem más volt, mint Doris Lessing. A díjazottak átlagéletkora 65 év, megkapta Kertész Imre is, az idei díjazott 75 éves és azon a néven született, hogy Robert Allen Zimmerman.
Kafka szerint a belső világ csak élhető, nem leírható. A lélektan a földi világ tükröződése az égi síkon, pontosabban: a tükröződés leírása, ahogyan azt mi, akik teleszívtuk magunkat a föld lőporos szagával, elképzeljük, mert a tükröződés sehol nem következik be, nem, mi csak a földet látjuk, bármerre fordulunk.
Kafka soha nem élt németek között, leszámítva berlini utazásait. Ösztönösen távol tartotta magát, és ez jó hatással volt rá. Én amikor Berlinben jártam, az utcán sétálva behunytam a szememet, hogy minél kevesebb arcot lássak. Most az athéni Bouboulinas utcában, satnya narancsfák, a múzeum és sárgásszürke falak szomszédságában lakom. Athénban a szentföldet sokkal közelibbnek érzem, mint Dalmáciában vagy Budapesten. A levegő más, az éjszakák lassabban telnek.
Hol verhetem ki? – kérdi tőlem kajánul, mikor felér a lakásba. Barna Zsigmondnak két ablaküveget kellene kicserélnie. – Toroczkay András kegyetlen és brutális novellája a DRÓTon.
…a hátam mögött Európa, alattam Attika, / előttem a thalassza. – Tillmann J. A. verses anzixa Athénból.
Kik vagy mik azok a szilének? Mire tanítanak bennünket? ‘A másik Erasmus’ sorozatunkban ezúttal a holland humanista egyik legjelentősebb esszéjét olvashatjátok magyar fordításban elsőként a DRÓTon! Szókimondó társadalomkritika és életmód-kalauz a XVI. századból, avagy lelki fröccs Erasmus Atyától. Sajnálatos módon, ma is aktuális. Hétvégére nem az óriásplakátokat és nem a napisajtót hanem EZT az olvasnivalót ajánlja mindenkinek a DRÓT szerkesztősége.