A 2021-es Ünnepi Könyvhét több szempontból is különleges, hiszen az előző elmaradt a járvány miatt, s ez pedig a szokásos júniusi időpont helyett, szeptemberre csúszott. Igaz, hogy nagy örömünkre szolgált, hogy a Duna korzó mellett a Vörösmarty teret is visszakapta a „magyar irodalom ünnepe”, lehetetlen volt nem szomorkodnunk azon, hogy a Könyvhét szeptember 2-től 5-ig tart csupán, így, akárhogy is nézzük, inkább csak könyvnapok, s még ha oly értékes is a belbecs, a külcsín nem nagyon tud megújulni évek óta a kis fehér pavilonok és műanyag székek és asztalok fogságából. Mindezek ellenére
a Könyvhét az olvasó embereknek sokkal nagyobb ünnep, mint egy focimeccs, vagy bármilyen politikai öntömjénezés.
Szerencsére megjelentek kiváló kortárs írók és költők is új könyvekkel, igazi irodalmi ínyencségek és érdekes, izgalmas ismeretterjesztő könyvek is.
Minden toplista valamennyire szubjektív, így a DRÓT toplistája is, kerülhetett volna bele még sok más könyv is, lehet, hogy a sorrend is lehetne más. Szándékunk szerint csupán csak fel szeretnénk hívni olvasóink figyelmét ezekre a megjelenésekre és kiemelni őket az áradatból. Kezdjük tehát…
10.
Dale Pinnoock:
A táplálkozás bibliája
Corvina
Meglehetősen szokatlan lehet, hogy a tizedik helyre nálunk ez a könyv került, de tudjuk jól, hogy hazánkban az evés központi téma. Íróink nem győznek szakácskönyveket írni, az interneten recepteket megosztani, online főzőshowkat prezentálni, hiszen a magyar ember főleg a hasával magyar, ezért érik egymást a kolbász- és pacalfesztiválok. És sokkal jobban érdekli még a magyar olvasót is gyakran, hogy mit evett Krúdy Gyula, mint, hogy mit és hogyan írt.
10.
Bárhová megyünk a családban az első kérdés az, hogy „És mit fogtok enni?” Ugyanakkor alig – tisztelet a kivételnek – fordítunk figyelmet a helyes táplálkozásra, a különböző hétköznapi betegségek megelőzésére, vagy a már meglévő panaszok enyhítésére.
Márpedig ez a könyv azt ígéri, hogy a helyes táplálkozás segíthet például az asztma, a cukorbetegség (2-es típusú), a csontritkulás, a depresszió, a fáradtság, az irritábilis bélszindróma, az ízületi gyulladás, a magas vérnyomás, a megfázás és az influenza és a migrén tüneteinek enyhítésében. Emellett sok más betegség és a táplálkozás kapcsolatával is foglalkozik. Ismerteti a legfontosabb gyógyító élelmiszereket, amelyek szintén segíthetnek az egészség megőrzésében, mindezt nagyon jól és átláthatóan teszi, egy igen szép és igényes könyvben. Annyi sok sületlenséget lehet olvasni az interneten a táplálkozásról, nem árt, ha van egy olyan könyvünk, amiben megalapozott állítások vannak.
Ajánljuk konyhába és mellékhelységbe, gyakori olvasgatásra, nőknek és férfiaknak egyaránt.
9.
Keserű József
Lehetnek sárkányaid is
A fantáziavilágok építése mint kulturális gyakorlat
Prae
Mindazoknak, akik nem felejtették el, hogy a fantázia milyen hasznos és csodálatos tevékenység, akik egy kicsit mélyebbre szeretnének látni abban, hogy miért és hogyan alkottak meg a nagy írók csodálatos és kitalált világokat, hogy milyen kapcsolat van a kitalált nyelvek és a világépítés között, azoknak kötelező ez a könyv.
9.
Keserű József a komáromi Selye János egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója, valamint az ugyanitt működő Populáris Kultúra Kutatócsoport alapító tagja, negyedik könyvében olyan izgalmas dolgokról beszél, mint például a fantáziavilágok építéséről, a mitológia fontosságáról, a térképzésről, a fantasy politikájáról, sőt arról, hogy hogyan léphetünk be más fajok világába? Izgatottan követtük végig Weöres Sándort, amikor elképzelt világokat alkotott, most végre találtunk egy olyan könyvet, amely az ilyen jellegű világalkotást mélyebben közelíti meg.
Keserű József könyvét nem csak azoknak ajánljuk, akik fantasy-rajongók vagy a különböző irodalomelméletek megszállottjai, hanem akik más szemmel kívánnak belelátni a fantáziavilágok hátterébe.
Hosszú vonatutakra, jegyzetfüzettel, a Gyűrűk ura filmzenéivel kísérve ajánljuk.
8.
Czóbel Minka
A pillanat értéke
Lappangó versek, kisprózák
Kortárs
A századelő magyar irodalma hihetetlenül gazdag, sokszínű, izgalmas és elképesztő kincseket rejt, akár Bródy Sándorról, akár Erdős Renéeről, akár Békássy Ferencről is beszélhetnénk. Sorolhatnánk a kincset érő, kiváló verseket, novellákat, regényeket író szerzőket, akiket a Nyugat nagy alakjai eltakarnak emlékezetünk elől, holott izgalmas életük volt és csodálatos életműt hagytak hátra. Talán ilyen Czóbel Minka (1855-1947) is.
8.
Weöres Sándor Czóbel Minkát tartotta „a legrondább, de legműveltebb és legtájékozottabb” költőnőnőnek. A baráti beszélgetésben elejtett mondatából aztán az irodalmi anekdotákban már csak a „legrondább” maradt meg, holott Czóbel Minka egyáltalán nem volt ronda, csak éppen nem volt hajlandó korának nőeszményének megfelelni, sőt. Több nyelven beszélt, sokat utazott, otthon volt „Arany varázslatos világában és Ady szimbolizmusában”, kedvelte a bölcseleti dialógusokat, „a metafizika hideg mámorát” a buddhista tanok kozmikus távlatával együtt. Számos írásában szecessziós mese- és álomszerű történetekkel és képekkel találkozunk.
„Sárkányos verseivel önálló szimbólumvilágot teremtett – álomszerű elvágyódásaival, mély, sokszor titokzatos felismeréseivel.” Az anarcsi kastélyban majd száz éves koráig élt, első volt a magyar környezetvédők között – „rokona és felfedezője” – a festő Mednyánszkyval megmászta a Tátra legmeredekebb csúcsait, s elsőként beszél írásaiban az erdők, a természet oktalan pusztításáról.
Bár a Nyugat előfutárának tartották, maguk a Nyugatosok nem nagyon tudtak vele mit kezdeni, s lassan kiszorult az irodalomból, barátnője szerető társa volt vidéki kastélyában, ahol csöndben túlélte a teljes Nyugatot, s közben írt. Kezünkben írásai a magyar irodalom ritka gyöngyei.
Hűvös reggeleken, kávé vagy tea mellé, lassú olvasásra ajánljuk.
7.
Edward Prime-Stevenson
Imre: egy emlékirat
Napvilág
A mai Magyarországon a mássághoz való viszonyulás már-már identitásbeli és politikai meghatározottságot jelent, de kevesen próbálják megérteni az azonos nemhez vonzódó embertársaikat. Ez a különösen szép kivitelben megjelent regény sokat segíthet mindazoknak – bármilyen szexuális vagy politikai irányultságuk is legyen -, akik jobban szeretnék megérteni a másságot.
7.
Nádasdy Ádám, a kiváló kortárs költő és nyelvész ezt írta erről a kötetről: „Az 1900-as évek Budapestjére invitálja olvasóját ez a regény, mely 1906-ban íródott, de sokáig csak igen szűk körben volt hozzáférhető, csak angolul és később németül. Az elbeszélő, egy Oswald nevű angol (ez vélhetőleg magát a szerzőt takarja), megismerkedik egy Imre nevű fiatal katonatiszttel, és az első pillanattól valami különös harmónia köti össze őket. Mindketten magányosak, és mindketten egy súlyos titkot hordoznak: a férfiak iránti vonzalmukat. Nem mernek megnyílni egymás előtt, félnek az elutasítástól – míg végül mindketten rájönnek: ez bizony szerelem, ezen nincs mit titkolni. De vajon nem nőies dolog-e egy férfibe beleszeretni? Nem beteges dolog-e az ilyesmi? – merül föl mindkettőjükben a kínzó kétség. És mint minden szerelem, Oswald és Imre kapcsolata is számos csalódáson, örömön, keserűségen át jut el a végkifejletig. Közben Prime-Stevenson bemutatja a századfordulós Magyarországot (úgy tűnik, valóban járt itt, tudott magyarul is!), meg az akkoriban egyre népszerűbb pszichológiai gondolkodást, adottság és választás izgalmas sorskérdéseit.”
Ajánljuk értelmeseknek és érzékenyeknek, és elutasítóknak és kirekesztőknek is, nem csak eső utáni szivárványos délutánokon.
6.
Nagy Gáspár
Összegyűjtött versek
MMA Kiadó
Nagy Gáspár az a költő, akit sokan csak az 1984-ben az Új Forrásban megjelent „nagyimrés” verséről ismernek, pedig a Vas megyéből származó költő költészetében az olvasó könnyen találhat sok és értékes gondolatot, szép verset, s persze különös keserűséget és keménységet is. Amikor Nagy Gáspárt olvasunk nem csak az ő személyes sorsát ismerjük fel, hanem a magyar történelem sűrű és tömény, és sokszor sötét áradását, amely át- és átjárja sorait.
6.
Összes művének új igényes és szép, tartalmas és értékes kiadása a 2007-es, mára már nehezen beszerezhető könyv javított, bővített újrakiadása, amelynek segítségével talán a kortárs olvasó is képet alkothat arról, hogy szellemi horizontjában hová érdemes elhelyeznie a költőt és életművét.
Téli estékre, lassú olvasásra, pohár vörösborral, erősen javalljuk.
5.
Jorge Luis Borges
A végtelen életrajza
Összegyűjtött esszék
Jelenkor
Borges örök és nagy kedvencünk, rajongunk írásaiért, imádjuk novelláit és verseit, de alighanem esszéi azok, amelyek nevét örökre beírták a világirodalomba, még akkor is, ha ezeket ismerik a legkevésbé.
5.
Esszét olvasni nem úri huncutság, hanem a gondolkodó ember lehető legörömtelibb és legszórakoztatóbb időtöltése, hiszen olyan kiváló elmék gondolatait ismerheti meg, mint a szóban forgó Borges.
Borges viszonyítási pont a modern irodalomban, s az ő művei nélkül lehetetlen megérteni például a mágikus realizmust, a posztmodern prózát, vagy mindazt, ami utána jön. Ebben a gyönyörű kiállítású és igényesen szerkesztett könyvben az összes esszéje benne van magyarul.
Olvashatunk benne a pokolbüntetés időtartamáról, Argentínáról, Akhilleusz és a teknősbéka örökös versenyfutásáról, Whitmanről, Kafkáról, az örökkévalóságról, Borges nyomozásairól, az Isteni színjátékról és szerzőjéről, Dantéról természetesen, és mindenről, ami Borgest érdekelte.
Minden esszé egy-egy csodálatos merülés Borges gondolatfolyamába, fantasztikus műveltségébe és derűs humorába. Ajánljuk mindazoknak, akiket nem elégít ki a felületes csevegés, a gyűlölködő média és a kommentek nívótlansága, hanem valami igazán intellektuálisan szórakoztató, de elmélyült irodalmat kívánnak olvasni.
Esténként, elalvás előtt, mézes-gőzölgő gyógyteával javalljuk.
4.
Hamvas Béla
Karneval
Medio
Hamvas Béla Karneval – ez nem elírás, állítólag így írta a szerző a regény címét – regényének negyedik kiadása követi a szerzői szándékot, s a könyvet végre egyben, egy kötetben, különösen igényes kiadásban vehetjük a kezünkbe. Hamvas életműve alighanem így révbe ér, s a különböző kiadások után végre egyben az egész regény. Hogy vajon Hamvas Béla életművében ez a regény volt e központi és legjobb mű, vagy inkább esszéi, esetleg kultúraközvetítő szerepe, arról nagyon megoszlik az utókor véleménye.
4.
Spiró György írta egyik visszaemlékezésében: „1985 tavaszán megjelent Hamvas Béla Karnevál című regénye, két szép vastag kötetben. A szerző 1968-ban meghalt, a regényt 1945–1951 között írta. Megvettem, nem egészen gyanútlanul: már a hatvanas évek legvégén állították nekem páran, hogy a század legnagyobb regénye a Karnevál, az ilyet az ember legalábbis dühödt hitetlenséggel fogadja, és ha végre megjelenik, azért veszi meg, hogy pár oldal után eldobja azzal: a sznoboknak megint nem volt igazuk. Megvettem, olvasni kezdtem, ahogyan munka közben olvashat az ember: elalvás előtt pár oldalt. Nem tudtam eldobni. Eljutottam a kétszázadik oldalig, és egy mukkot sem értettem belőle, csak azt láttam, hogy rendkívül magasrendű irodalmi szöveget nem értek. Akkor félretettem azzal, hogy ehhez kell két nyugodt hét.
Megvolt a két nyugodt hét, sőt azóta második regényét, a Szilveszter-t is sikerült elolvasnom, és nem tehetek úgy, mintha nem történt volna semmi. Azóta, ha Hamvas Bélára gondolok, és gyakran gondolok rá, boldogság fog el. Boldogsággal tölt el az is, hogy ezúttal, kivételesen, a jobbik regényt adták ki először. Boldog vagyok, amiért a huszadik században éppen magyarul született olyan nagyságrendű mű, amelyhez foghatót hajdan, a maga korában csak Swift és Voltaire írt. Nem vártam volna, visszamenőleg sem hittem benne. És mégis itt van, tény, megdönthetetlen. A magyar kultúra a század világkultúrájának egyik legnagyobb prózáját produkálta. Nem számít, ha erről sem a világ, sem a század nem vesz tudomást. De mi, akiknek az anyanyelvén” (íródott ez a mű)?!
– de persze azóta a világ is és magyar olvasók is tudomást vettek Hamvasról.
2021-ben nem csak a Karneval új és teljes kiadása jelent meg, hanem „Az ősök útja és az istenek útja” és „Az öt géniusz földje” című esszéje is. A „Hamvas Béla kiskönyvtár” kiadványait érdemes lenne majd egy külön recenzióban is szemügyre venni, most csak ajánljuk őket is, ahogy a korszakos regényt, a magyar irodalom egyik fontos állomását: a Karnevalt.
Mikor és hol ajánljuk olvasásra? „Bárhol, bármikor”. Kinek? Mindenkinek. 🙂
3.
Szörényi László
„Multaddal valamit kezdeni…”
Tanulmányok
Nap kiadó
3.
Megegyeztünk, hogy az első három helyre kortárs (értsd: élő) szerzők műveit vesszük, de itt aztán igen gazdag volt a felhozatal. Így – hosszas vita és tépelődés után – három (illetve négy) olyat választottunk, amely nekünk nagyon fontos, vagy könnyen átsiklanának rajta az Ünnepi Könyvhét nagy áradatában.
A harmadik, tehát dobogós helyen, nálunk – néhányunk egykori egyetemi professzorának – kiváló tanulmánykötete szerepel. Szörényi László könyve a klasszikus irodalomtörténet írás és filológia esszenciális esszéit tartalmazza, új, javított és bővített kiadásban.
Olyan – különösen aktuális – dolgokról lehet benne olvasni, mint a nemzet-kérdéséről, Kölcsey nemzetképéről, Vörösmarty liberalizmusáról, a nemzethalál víziójáról, Petőfiről és a nemzeti ősbűn kapcsolatáról, Jókai mítoszairól és utópiájáról, Krúdy Gyuláról és Kosztolányi Dezsőről többek között.
Ez a szép tanulmánykötet pontosan azt teszi, amit a címében is ígér, kezd valamit a múltunkkal, a közös múlttal, s miközben irodalomtörténetről, filológiáról beszél, valójában nagyon sokat tanít az értő olvasónak arról, hogy kik vagyunk mi magyarok, miért vagyunk azok, akik vagyunk, s hogy mi közünk van nekünk XXI. századi emberekhez a XIX. század költőihez, s íróihoz. Szörényi a klasszikus műveltség utolsó zászlóvivője egy olyan korban, ahol már sem azt nem tudják sokan, hogy mi az a klasszikus, sem azt, hogy mi az a műveltség.
Lassú, megfontolt olvasásra ajánljuk, minden derék olvasni tudó, s magát felnőttnek gondoló magyarnak – pipázás közben, vagy anélkül – de lehetőleg a számára értékes idézeteket kijegyzetelve, utánanézve, egy-egy tanulmányon hosszan eltűnődve.
2.
Simon Adri
Tizenöt halál
versek
és
Bene Zoltán
Sarki fény
regény
Orpheusz
2/1.
Az ezüstérmet nálunk megosztva kapta két olyan szerző is, akiket már hosszú ideje követünk pályájukon és nagyon figyelemre méltónak találjuk teljesítményüket. Simon Adri „legújabb, egyszerre klasszicizáló és ízig-vérig modern versei nemcsak az egyén aktuális problémáit ütköztetik élet és halál örök nagy kérdéseivel, de tükröt tartanak a totális csődre kárhoztatott 21. századi emberiségnek” – olvashatjuk a könyv borítóján, s ha ez megijesztene bárkit, annak azt javasoljuk ne rémüldözzön, hanem kezdjen el olvasni, de sürgősen Simon Adri verseket, mert, amit ez a költőnő ír az alighanem mindannyiunkkal megtörténhet, mint például „A csend, a kozmosz” című versében, ahol rendkívül humorosan ír le egy jógaórát – megjegyezzük: kiváló verseléssel -, majd azt, hogy hova is jutott el végül. Nem mondjuk el, olvassátok, reggeli futás vagy jóga előtt, netán egy pohár finom konyakkal este.
2/2.
Bene Zoltán a szegedi prózaírás legerősebb hagyományához nyúlt vissza, amikor Tömörkény-szellemét megidézte egy teliholdas, farkasüvöltős éjszakán és tanácsot kért tőle, hogy hogyan írjon prózát ebben az elcseszett korban, s most új regényével, a „Sarki fénnyel” már lehet, hogy Jókai utópiája „A jövő század regénye” felé kacsingat vissza. Prózája mindezen nagy szellemek árnyékában is teljesen mai, olvastatja magát, gördülékeny, izgalmas.
A történet szerint „a németek vezette Európa, a XXI. század elején is viruló Habsburg-monarchia nem éppen felemelő hely. Hősünk a Sarkkörhöz közeli Ferenc József-földön morzsolgatja száműzetése keserű napjait, édesapja titkos feljegyzéseivel vigasztalódik, aki egy életen át boncolgatta, milyen manőverekkel tudták a németek az 1914-es világégést elkerülni – és hogy milyen lenne a mai Európa a mindenható német uralom és titkosszolgálatok nélkül…”
Igen, egy igen különös képzeletbeli jelen-jövőben játszódó regény ez, kissé talán mint Az ember a fellegvárban című korszakos mű, csak éppen nekünk és rólunk szól.
A vékony, de tartalmas és izgalmas könyvet egy hosszú délután könnyedén elolvashatjuk, s legalább egy esetben a régi kérdésre is kaphatunk választ, „mi lett volna ha máshogyan alakul a XX. század”?
1.
A ránk bízott kert
Ökoköltészet
Világirodalmi antológia
Prae
Ez a kis kötet igazi kincs, nagyszerű költők verseinek sok jó fordítását tartalmazza, és témáját tekintve szomorúan aktuális.
Olvashatunk benne W. S. Merwin, Steffen Pop, Anja Kampmann, Ted Hughes, Sasha Kokot, Frederico Italiano és sok más költő verseit. Ha ezek a nevek mondanak valamit akkor azért, ha nem, akkor pedig pláne azért már érdemes ezt a kis kötetet beszerezni.
Ami a költők fontosságán túlmutat az pedig a kötet témája, s maguk a versek, amit Bordás Máté az utószóban így fogalmaz meg:
1.
„Az ember és természet kapcsolata a 21. századra radikálisan megváltozott, „A ránk bízott kert” című antológia ennek a szellemi változásnak a lenyomata. Ezek a versek az egymással kapcsolatban álló élőlényeket közös kontextusban értelmezik, és a sorsközösség vállalása, valamint a közös kiszolgáltatottság érzése jellemzi őket. Ennek alapja egy globális trauma, a természettől való eltávolodás megélésének traumája. A Földre többé már nem eszközként tekint az ember, végre eljutottunk oda, hogy megkérdőjelezzük az emberi és a nem-emberi dichotómiáját, azaz a szekurális, kapitalista társadalmak egyik vezérgondolatát: a bolygónkra immár nem objektumként, hanem szubjektumként tekintünk.”
Miközben ezt olvastuk, azon gondolkodtunk, hogy mennyire európai ez a gondolat is, hiszen mind a keleti, mind a (dél)amerikai, mind az archaikus kultúrákban megvolt, megvan, csak hát éppen a nyugati (értsd: európai) ember ún. „diadalával” elsöpörte a természetről, emberről és bolygóról, és azok egységről való tudást. Sőt, lehetséges, hogy Európában is tudtak erről ezt-azt. Mindez messzire visz, s érdemes inkább az egész utószót és különösen az egész antológiát végigolvasni, akár sorrendben, akár össze-vissza.
Ez a kötet segíthet kitekinteni a buborékból, amiben élünk, nem beszélve arról, hogy kiváló világirodalmat, remek fordításokban olvashatunk közben. Mind a szerkesztői, mind a fordítói munka igen figyelemre méltó, éppen ezért nálunk a 2021-es Ünnepi Könyvhéten ez a kis könyvecske lett aranyérmes.
Ajánljuk zajos parkolókban, éppen úgy, mint erdei sétákhoz, piknikezéshez legalább annyira, mint a téli szmogos város tömegközlekedésén.
