A Könyvhét utolsó napján nem lehet más ez a „TOP10” mint szubjektív, hiszen nagyon sok könyv jelent meg, melyek közül előre elnézést kérünk, ha kihagyunk most jópárat. Lennert Móger Tímea, Áfra János, Farkas Arnold Levente, Nagy Zopán, Hardik László és Zalán Tibor verseskötetét nem sikerült még felütnünk, ahogy Bartók Imre trilógiájának záró regényét sem, sőt Schein Gábor, Papp-Zakor Ilka és Potozky László könyve is még hátra van. Sorolhatnánk. Szerencsére hosszú lesz a nyár. Mindezek simán felkerülhettek volna erre a listára, ahogy bizonyára más könyvek is. Ha nektek van saját TOP10-etek, akár a hozzászólásokban is jelezhetitek, mert nyilván ki lehet egészíteni ezt a listát.
10. Búcsú a Monarchiától. Berzeviczy Albert naplója (1914-1920), Helikon
(Milyen egy konzervatív-libárlis világszemlélete? Vajon az volt-e Berzeviczy Albert? Naplófeljegyzéseinek nagyjából kétharmadát az 1914–1916 közötti események leírása teszi ki, ám viszonylagos töredékessége ellenére naplója további része is rendkívül érdekes. A közelgő katasztrófát érzékelve egyre pesszimistábbá vált, és aggodalommal töltötték el az 1917 utáni belpolitikai események fejleményei is: sem az Esterházy- sem pedig a harmadik Wekerle-kormányt nem tartotta alkalmasnak arra, hogy az országot kivezesse a nehéz helyzetből, a választójog – szerinte – radikális reformját pedig ellenezte. Mivel az írást a világháború befejeztével sem hagyta abba, ezért képet kaphatunk arról, hogy miként élte meg a polgári demokratikus forradalom, majd az 1919 augusztusa és novembere között hatalmon lévő Friedrich-kormány időszakát, 1920 tavaszán pedig Horthy kormányzóvá választását. A történelmi önismerethez fontos dokumentum, ezért került fel listánkra.)
9. Brandon Hackett: Az időutazás tegnapja, Agave
A legtöbben úgy tudják, hogy csak az első időgép működésbe lépésének pillanatáig lehet visszautazni az időben: ez a nap az időutazás napja. Csakhogy létezik egy másik időtechnológia is, amely ennél a napnál jóval korábban került a Földre egy fejlett, idegen civilizáció jóvoltából, akiknek sikerült kijutni a saját időfolyamuk összeomlásából, de ezért súlyos árat fizettek.
Az időutazás napja eseményei után másfél évtizeddel Rebeca Szatosi ennek a technológiának a segítségével elindul a múltba, hogy találkozzon édesapjával, az időben eltűnt fizikussal, és ezzel akaratlanul is olyan események láncolatát indítja el, amelyek az emberi civilizáció jelenének, jövőjének és múltjának megsemmisüléséhez vezethetnek.
Elszállt és vad dolgok – Brandon Hackett interjú
8. Jász Attila: Csendes Toll utazik, Kortárs
Csendes Toll alteregóját Jász Attila 2012-es kötetében komponálta meg (Csendes Toll élete), azóta életművének szerves folytatója, megfeleltethető vagy épp távolságot tartó társszerzője lett az indán törzsfőnök. Mostani kalandozásainak látszólag dokumentarista keretei közt is emlékeztet rá hősünk: az utazás csak metafora, és a valóságosan hátunk mögött hagyott kilométerek valóján a belső bolyongások kacskaringóit húzzák ki tussal a mentális térképen. Sajátos öniróniával, őszintén elevenít meg úti élményeket, mozzanatokat, hangulatokat és érzéseket a vidéki indián költő (színházi előadások, gyógykezelések, családi nyaralások, irodalmi konferenciák Földközi-tenger, Új- és Felvidék, Erdély, Krakkó, Kapolcs, Balaton stb.). Az emlékek visszakeresésének útjai azonban egyes, eddig takarásban maradt, olykor megrázó élményeket is előhívnak. Utazásai nyomán Csendes Toll önmagát is feltárja, számolva az útinapló nyilvánosságával. De miért is érdekelne minket Csendes Toll alias Jász Attila útinaplója? Azért mert tükör, amelyben valamennyien megpillanthatjuk magunkat is, és a mostani Magyarországot is.
Kizárólag fölfelé vezet út – Jász Attila interjú
7. Szörényi László: Latin és röhej, Nap Kiadó
Mi az irodalom lényege? – életút-interjú SZÖRÉNYI70/1
6. Danyi Zoltán: A dögeltakarító, Magvető
Meg lehet-e szabadulni a háború emlékétől? Lehet-e mást tenni, mint nem megszabadulni tőle?
A dögeltakarító a menekülő és a menekülni nem tudó emlékezet könyve. Főhőse, miután átéli a délszláv háborút, keresi a biztonságot és a szabadságot. Útja Splitbe vezet, Budapestre és Berlinbe, miközben Amerika ígéretével csábít, de kérdéseinkre a választ talán egy temerini alkony rejtegeti. Danyi Zoltán regénye groteszk és felkavaró történet arról, hogy az emberi létezés miként tud és miként nem tud szabaddá válni néha rémületes, néha felemelő körülményeinktől.
Danyi Zoltán: A DÖGELTAKARÍTÓ – Magvető – 86ÜK2
5. Sirbik Attila: St Euphemia, Magvető
Sirbik Attila: ST. EUPHEMIA (részlet) – Magvető – 86ÜK1
4. Szabó Imola: Kinőtt szív. Könyvpont-L’Harmattan közös kiadás, Maros Krisztina illusztrációival
„Van úgy, hogy egy tragédiáról nem tehetünk, nincs kit és nem is kell senkit hibáztatnunk érte, egyszerűen csak megtörténik velünk.
A Kinőtt szív két kislányhőse is ilyen, csupán megtörténtek velük a dolgok: egyikük az édesapját, másikuk a szeme világát veszítette el. Az elfogadáson túl mit lehet ilyen helyzetekben tenni? A Szélkislány firkantásai naplóban és szabad ötletekben mesélő főszereplőjét önkéntelenül a rendteremtés szándéka vezérli: újra helyretenni mindent, újra belakni a hétköznapokat egy apa nélküli világban. A Zsilike kabátja főhősének meg kell tanulnia színek nélkül élni. Útkeresése hasonlóképpen kettős, erős szellemi és érzelmi munka egyszerre, s talán még az előbbinél is nehezebb feladat: az ismeretlen letapogatása.
Szabó Imola Julianna: Kinőtt szív
3. Simon Adri: Földerengés, Gondolat
Simon Adri: Földerengés – Gondolat – ÜK7
2. R25 antológia, JAK-füzetek
A határnyitás óta eltelt huszonöt év. Ugyanennyi fiatal verse került be ebbe az antológiába, mind ’89 óta születtek. Sokuknak máris kötete(i) jelent(ek) meg és/vagy fog(nak) megjelenni, díjakat kapnak, aztán majd a legjobb szövegeik által néhányan közülük tananyaggá válnak. Vagy nem. Ez is a rendszeren és a váltásokon múlik. Egyéni és közösségi döntéseken. Bár az R25-ösök többé-kevésbé egy korosztályhoz tartoznak, máris szinte mindnyájan karakteres, sajátszerű nyelven írnak. Versviláguk más és más lírai hagyományokkal és megszólalásmódokkal lép párbeszédbe, a kérdéseik viszont hasonlóak, mint általában a költőké. Szavakat olvasunk szavakról, az elmondás lehetetlenségéről. Szókapcsolatokat vonzásról és taszításról, az érzések közé férkőző testek nehézkedéséről. Mondatokat az utazásról és az utunkba álló dolgokról. Gondolatokat megelőző generációkról és a sajátunkról. Verseket, melyek néha kötöttek, de inkább szabadak, olykor játékosak, de többször komolyak, esetenként pedig játékosan komolyak. Az R25 antológia szerzői többségükben nem vagy csak kisbabaként élték át a ’89-es rendszerváltás extázisát, de később találtak magukban valamit, ami egész életre szóló forradalmi hangulatot biztosít. (Áfra János, szerkesztő)
Ifjúság kimaxolva – R25 antológia – JAK – 86ÜK11
