DRÓT TOP 10-es listája
a 88. Ünnepi Könyvhéten
2017-ban:
10.
SZÓ-KINCS 2017
A Szó-Kincs antológia az Aposztróf Kiadó 2017. évi irodalmi pályázatának legjobb műveit tartalmazza, verseket, novellákat, elbeszéléseket. Mivel a DRÓT alkotó szerkesztői közül többen is úgy gondolják, hogy érdemes figyelni az esetleges itthoni tehetségek felbukkanását és mivel ez a kötet egy nagy pályázatra beküldött szövegek ügyes válogatása, így igazán izgalmasnak találtuk, hiszen egyrészt ismeretlen tehetségekre lehet ilyenkor bukkanni, másrészt rengeteg olyan szerzőt és írást lehet megismerni egyetlen kötetben, amelyeket sehol máshol, tekintve, hogy a kortárs magyar irodalmi kánonok eléggé saját magukkal vannak elfoglalva. A Szó-Kincs 2017 antológia új horizontokat, új szerzőket és új műveket mutat meg, kánonoktól teljesen mentesen. Ezért értékes és érdekes.
SZÓ-KINCS 2017, Aposztróf Kiadó. Budapest, 2017.
9.
SZEGEDI HORIZONT 2017
ANTOLÓGIA
Látszólag csak szegedi jelenség, ám országos merítést jelent a Szegedhez kötődő alkotókat bemutató Szegedi Horizont 2017 című antológia, amit a Szegedi Írók Társasága adott ki, Bene Zoltán és Diószegi Szabó Pál szerkesztésében. A Szegedi Horizont több, mint harminc magyar nyelvű folyóirat közlése alapján Szegedhez kötődő magyar írók, költők 2016. évi írásaiból nyújt válogatást. A kötetben közel félszáz kortárs magyar írótól találunk jobbnál-jobb szövegeket Bencsik Orsolyától, Grecsó Krisztiánon és Podmaniczky Szilárdon keresztül Zalán Tiborig bezárólag. A széles merítés, a jól kiválasztott szövegek igen jó metszetét adják a kortárs magyar költészetnek és prózának, nem beszélve arról, hogy mindegyik írónak valamilyen kapcsolódása van Szegedhez.
SZEGEDI HORIZONT 2017. Szegedi Írók Társasága. Szeged. 2017.
8.
JAGOS ISTVÁN RÓBERT
EMBERKÁROMLÁS
Nagyon érdekelt volna minket Jókai Anna most megjelent emlékiratai vagy Henri Michaux új kötete, de sajnos egyikből sem sikerült szereznünk a lista zárásáig. Kétségtelen, hogy mindkettő felkerülhetett volna ide.
Szerencsénkre azonban jártunk Szegeden, ahol beszereztük Jagos István Róbert Emberkáromlás című kötetét. A kis verseskötetet a Dél-Alföldi Művészeti Kapocs Alapítvány adta ki az Ünnepi Könyvhétre, nem tudjuk, hogy Szegeden kívül bárhol beszerezhető-e, de reméljük.
Egy kemény költőtől kemény versek. Kár lenne, ha említés nélkül mennénk el mellettük, ezért Jagos kötete a nyolcadik listánkon.
JAGOS ISTVÁN RÓBERT: EMBERKÁROMLÁS. DÉEMKÁ. Szeged. 2017.
7.
SZÓKRATÉSZ,
A SEMMITTUDÓ BÖLCS
Súlyos főszerkesztői nyomásra került fel a listára az újvidéki Fórum könyvkiadó által kiadott Jean Paul Mongin által írt és Yann Le Bras által illusztrált kis kötet, ami ugyan nem kortárs magyar szerzők műve, de annyira figyelemre méltó és hát most jelent meg, hogy kénytelenek voltunk engedni a kegyetlen követelésnek.
A kötet egyszerre vegyíti az irodalmi értéket, a filozófiát, a költőiséget a csodálatos illusztrációk révén a képzőművészettel. A filozófia nem csupán történetként, vagy meseként van jelen, hanem szerethető, követhető jelenvalóságként ebben a kis könyvecskében, aminek nagyon nehéz meghatározni a célközönségét. Talán kamasz gyerekeknek, ú.n. „oktatási segédanyagként” ajánlják, vagy olyanoknak, akiknek érthetetlen okokból nincs idejük Platónt olvasni, de kevésnek tartják a wikipédiát, és szeretnének egy pontos és szép merítést arról, hogy ki is volt valójában Szókratész?
Alighanem egyik sem.
Az igazság az, hogy ezt a kis kötetet Platón jó ismerőinek legalább annyira ajánljuk, mint fiataloknak, szóval mindenkinek, akit egy kicsit is érdekel, hogy mi az élet értelme.
SZÓKRATÉSZ, A SEMMITTUDÓ BÖLCS. Jean Paul Mongin elbeszélésében Yann Le Bras illusztrációival. Fórum-Pliage Könyvek. Újvidék. 2017.
6.
TÓTH KRISZTINA:
PÁRDUCPOMPA
és
ERDŐS VIRÁG:
HÁTRAHAGYOTT VERSEK
Tóth Krisztina és Erdős Virág a kortárs magyar irodalom meghatározó szerzőihez tartoznak, mindegyiküket sokak kedvelik és olvassák. Nem véletlenül. Mindkét kötetet erős, izgalmas és szerzőik pályájába remekül illeszkedő. Tóth Krisztana novellái rövidek, legtöbb mindössze négyoldalas, nagyon „magyarok”, tele realitással, társadalomkritikával, a jelen hétköznapjairól szólnak, és többeket, kik közülünk olvasták egészen egyszerűen kirázott a hideg néhány utolsó mondatnál. Szóval ajánljuk.
Erdős Virágnál meg az a helyzet, hogy rengeteg vers, rengeteg Erdős Virág egyetlen kötetben, és ez sokak szerint csakis jó lehet, továbbá mert Erdős Virág verseire mások szerint meg mindig megéri figyelni.
Novellák és versek egymás, két remek szerzőtől, megosztva a hatodik helyen.
TÓTH KRISZTINA: PÁRDUCPOMPA. Magvető. Budapest 2017. és ERDŐS VIRÁG: HÁTRAHAGYOTT VERSEK. Magvető. Budapest 2017.
5.
KISS JUDIT ÁGNES
A HALÁL MILONGÁT TÁNCOL
és
GÖMÖRI GYÖRGY:
AZ AJTÓ MONOLÓGJA
Kiss Judit Ágnes és Gömöri György is jól ismert szerző lehet a DRÓT rendszeres olvasóinak.
A Budapesten élő költőnővel, Kiss Judit Ágnessel még a 7NŐ sorozatunkban készítettünk meghatározó interjút, majd több fontos jegyzetét közöltük, míg a Londonban élő filológus, költő, Gömöri György gyakran közöl fontos, vitaindító cikkeket lapunkon. Mindkettőjük munkásságát érthető okokból kiemelkedően fontosnak, színvonalasnak és érdekesnek tartjuk és éppen ezért követjük.
Kiss Judit Ágnes regényében (!!!) a helyszín Buenos Aires, ahol tangófesztivál készülődik. Az idei minden eddiginél nagyobb szabású lesz. Jön a világhíres mesternő, aki repülni tud; a 132 éves Lucía, aki úgy dönt, hogy nem hajlandó meghalni; a selyemfiúként is foglalkoztatott taxitáncos; Grace, a gazdag tangóturista, aki egy igazi macsót akar magának; idegenvezetője, az Európából menekült, körözés alatt álló, többrendbeli csalással vádolt, megszállott fotós, Gregorio és a többiek. Hogy azután megkezdődjék a fesztivál, és különös dolgok történjenek: egy kisfiú csodákat tesz a metrón, elered az eső, és megnyílik egy sír; itt a világ vége…
Gömöri György kicsiny verseskötete gyönyörű összefoglalás, komoly versekkel, melyek közül néhányat már itt-ott olvashattunk. A versekben megjelenik Balassi Bálint, Békássy Ferenc, Radnóti és Ibsen, Kosztolányi és Borisz Paszternak, sőt Borbély Szilárd. De nem csak – a Gömöritől egyébként megszokott és elvárható – gazdag irodalmi és történelmi utalások miatt értékes ez a kis kötet. Gömöri György 1934-ben született és most, 2017-ben már teljes tudásával és tehetségével tekint vissza önmagára, a világra és ránk.
Valamiféle összegzés vette kezdetét, ami mellett nem lehet elmenni.
Egy nagy élet, irodalom és történelem kereszttüzében eltöltött élet tükréből csillan felénk fény e versek révén, amelytől – mégha hunyorítva is -, de megpillanthatjuk az örökkévalóságot.
KISS JUDIT ÁGNES: A HALÁL MILONGÁT TÁNCOL. Európa. Budapest. 2017. és GÖMÖRI GYÖRGY: AZ AJTÓ MONOLÓGJA. ORPHEUSZ. BUDAPEST. 2017.
4.
SZÁNTÓ T. GÁBOR:
1945 ÉS MÁS TÖRTÉNETEK
Török Ferenc játékfilmjét Szántó T. Gábor elbeszéléséből forgatták, amely a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról és az amerikai Miamiból is közönségdíjjal tért haza és most megjelent a novella, más történetekkel együtt.
Olyan fontos kérdéseket feszeget, hogy vajon mi történt a II. világháború után hazatért zsidókkal, a kitelepített svábokkal, a lakosságcsere áldozatául esett felvidéki magyarokkal? Mi történt azokkal, akik saját kezükbe szerették volna venni az igazságszolgáltatást?
A 20. század Közép-Európájának nagy társadalmi drámái éppúgy témái e felkavaró kötetnek, mint az egyéni sors: hogyan feszíti szét a vágy a mindennapos normák és szokások kereteit, hogyan tesz tönkre, vagy vet másik földrészre életeket?
Mi történik az emberrel, ha férfitestbe születik, nőként kíván élni, de választott hivatása vallási normák betartását írja elő? Mi lesz a sorsa az élete első szerelmét átélő kamasznak, akinek tanárnője a fiú legjobb barátjára vet szemet, és gonosz játékot űz a serdülőkkel? Mi lehet a végzete a paraszti sorban megesett asszony süketnéma fiának, aki végső kirekesztettségében az emberi társadalomból, az állatoknál keresne vigasztalást? Amikor a történetek végére érünk, nem úgy tesszük le Szántó T. Gábor kötetét, ahogyan írói világába beléptünk.
SZÁNTÓ T. GÁBOR: 1945 ÉS MÁS TÖRTÉNETEK. Noran Libro. Budapest. 2017.
3.
GRENDEL LAJOS:
BUKOTT ANGYALOK
88. Ünnepi Könyvheti összeállításunkat Grendel-interjúval kezdtük, amiben a pozsonyi szerző elmondta, hogy „A megmaradt magyarság évtizedekig hallgatott erről. Még az utcán sem beszéltek magyarul, nehogy provokálják a szlovákokat. De ezt hogy lehet megírni, hogy irodalmilag ne tűnjön tételesnek? Hát erről szól ez a regény.”
Röviden Grendel Lajos új kisregényének a cselekménye az utolsó fejezetben szerephez jutó elbeszélő és legjobb barátja, Lőrinc elbeszéléséből bontakozik ki, aki második felesége, a szeretett Vera halála után Párizsba költözik. Itt találkozik a két barát évek múlva, s egy átborozott éjszaka folyamán Lőrinc elbeszéli az igaz történetét, amelyről az elbeszélő mit sem sejt. Ez szorosan összekapcsolódik második felesége családjának, különösen apósának, Tocseknek a történetével, akinek a háború végén egy bizonyos Janák megmentette az életét. Lőrinc akkor lép be a képbe, amikor Verát feleségül veszi. Ugyanis Tocseket megfigyelik, éppen Janák parancsára, aki a csehszlovák állambiztonságnál teljesít szolgálatot.
A könyvet fontos, megkerülhetetlen dokumentumnak tartjuk, amelynek jelentős szerepe lehet a magyar történelmi emlékezet, különösen pedig a felvidéki magyarság önértelmezése, ön- és történelemismerete szempontjából, ezért szerepel a dobogós, harmadik helyen.
GRENDEL LAJOS: BUKOTT ANGYALOK. Kalligram. Pozsony. 2017.
2.
TÓTH KINGA:
HOLDVILÁGKÉPŰEK
Tóth Kinga kameránkba mondta, hogy „az irodalom mindenre jó.” – különösen igaz ez az olyan színvonalas és értékes kortárs irodalomra, mint amilyen az övé. A Holdvilágképűek nem csak a betegségről, traumáról, az egészséges testképről és az álmokról szóló rövid szövegek finoman egybefüggő sorozatát jelenti, hanem egy igen tehetséges vizuális – és hangköltő, performer és tanár első prózakötetét is.
A könyvben az emberi test gépezet, a szervek alkatrészek, a program hol hibás, hol pontos. A működés alacsony vagy túlzott. – így a fülszöveg, amihez mi még csak annyit tudnánk hozzátenni, hogy el kell olvasni, mert gyógyít.
TÓTH KINGA: HOLDVILÁGKÉPŰEK. Magvető. Budapest. 2017.
1.
TERÉK ANNA:
HALOTT NŐK
és
TÓBIÁS KRISZTIÁN:
A WILKINSON PENGE
Terék Anna és Tóbiás Krisztián azok közé a vajdasági magyar költők közé tartoznak, akikre oda kell figyelni. Csöndesen, – ha kell – Wilkinson pengével dolgoznak, tömény és fontos lírát metszve. Terék Anna Duna utcája mintegy megelőlegezte ezt a hihetetlenül kemény kötetet, amelyből „tragikus női sorsok bontakoznak ki, haldokló, tetszhalott, élőhalott nők szólalnak meg, a sírástól szaggatottá váló lélegzetvétel rapszodikusságával” – írja Pressburger Csaba. Az egész verseskötet brutális, kegyetlen, és mégis pontos és feszes, mai és örök.
Halott nők, akik beszélnek és akikről beszélni kell.
Szintén a halál az egyik központi témája Tóbiás Krisztián vajdasági származású – bár az utóbbi években már lassan balatonfüredivé váló – kötetének is, amelyben kegyetlen komolysággal nyúl vissza a délszláv háborúban megélt emlékeihez, idézi meg a háború őrületét, örvényét, tárja fel tragédiáját és borzadályát.
Az utószót író Lanczkor Gábor szerint „van itt valami szelíd veszély” – mi a verseket, különösen a címadó verset olvasva semmi szelídséget nem éreztünk, viszont a veszély közelségét annál inkább. Éppen ezért a közeli kegyetlenségért, elemi erőért, őszinte hangért, amely mindkét kötet sajátja döntöttünk úgy, hogy a 2017-es Ünnepi Könyvhéten Terék Anna és Tóbiás Krisztián verseskötetei szerintünk a legjobbak.
TERÉK ANNA: HALOTT NŐK. Fórum-Kalligram. Újvidék-Budapest. 2017. és TÓBIÁS KRISZTIÁN: A WILKINSON PENGE. Zetna. Zenta. 2017.
88. ÜNNEPI KÖNYVHÉT a DRÓTon
Nagy M. Hedvig fotói a 88. Ünnepi Könyvhétről
Nagy M. Hedvig fekete-fehérben fotózta végig a 88. Ünnepi Könyvhetet. Képein írók és olvasók, könyvek és a tér. Fotósorozat a DRÓTon.
A 88. Ünnepi Könyvhetet is szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnökének májusban Péterfy Gergely írót választották, így ő került a könyves szakma élére. A válságról, az Alexandra csődjéről és a közelgő katasztrófahelyzetről beszélt a DRÓT kamerája előtt a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Testképről, betegségről és egészségről, tabu témákról és a Holdvilágképűekről beszélt kameránk előtt Tóth Kinga, a fiatal magyar irodalom progresszív és tehetséges, többszörösen díjazott szerzője. Miközben a háttérben csöndesen figyelt Nádas Péter.
A tömeggyilkosságokról síri csönd volt…
Grendel Lajos a Bukott angyalok című könyvéről
Földobom, és belelövök. Ilyen egyszerű az egész. A megmaradt magyarság évtizedekig hallgatott erről. Még az utcán sem beszéltek magyarul, nehogy provokálják a szlovákokat. De ezt hogy lehet megírni, hogy irodalmilag ne tűnjön tételesnek? Hát erről szól ez a regény. – Grendel Lajost kérdeztük a 88. Ünnepi Könyvhétre megjelenő Bukott Angyalok című regényéről, ami a pozsonyi tömeggyilkosságokról szól.
Rajvinder Singh a Hat szemmel című könyvéről
Rajvinder Singh indiai származású, de Berlinben élő költő, kultúrális közvetítő válogatott versei, Domokos Johanna és Tibold Katalin fordításában jelennek meg a 88. Ünnepi Könyvhétre. A neves költővel Csörgő Viktória készített interjút a DRÓTra.
A DRÓT könyvheti TOP10 listája az elmúlt években is igen nagy érdeklődés mellett jelent meg, bár mindig kénytelenek voltunk megjegyezni, hogy mint minden lista, úgy ez is esetleges, sok minden kimarad belőle, aminek pedig igazán helye lenne benne.
Lássuk, hogy mik voltak a DRÓT alkotó szerkesztői szerint legjobb könyvek a 2017-es, 88-dik Ünnepi Könyvhéten!
