A miniszterhelyettes a repülőre borítja az asztalt

A miniszterhelyettes a repülőre borítja az asztalt,
a ló meghal, a madarak kirepülnek,
fejjel lefelé lenne igazi értelme élni a világot,
képzeljétek csak el, egész nap kézenállásban lennénk,
milyen közel lenne az égbolt,
kezeinkkel érinthetnénk a csillagokat,
a cipőipar hamar tönkremenne,
felváltaná a mindinkább kiteljesedő kesztyűipar,
lapos, vagy vastagított talpú, magassarkú kesztyűkben
totyognánk az égbolton,
de lennének ultravékony kesztyűcskék is,
melyekkel az ember ráfoghatna mindenre, amire rálépett,
-elnézést-, rákezezett,
meg persze gyártanának izgató, átlátszó kézisnyákat is,
amik sok férfi fantáziáját mozgatnák meg,
persze pár alapvető dolog azért kicsit nehezebben menne,
például az evés, az ürítés, meg a versírás,
-verselni kell, élni nem muszáj-,
közönséges dologgá válna egymás nemi szervének szemrevételezése,
a bénák és a nyomorékok lábon mennének,
-istenem, micsoda tragédia-,
súgnának össze a hátuk mögött,
-képtelen úgy élni az életet, ahogy azt kell,
egész napos ápolásra szorulnak,
csak ülni tudnak, meg a lábukon menni,
a föld, a végtelen égbolt a lábuk alatt van,
gondoljatok csak bele, a lábukkal lépnek bele a pocsolyába-,
szépséges világ lenne igazán,
gépek etetnének, és tennének tisztába minket,
kínosan ügyelnének a köztisztaságra,
mivel a kezdeti időben az emberiség közel fele áldozatul esne
a talaj okozta fertőzéseknek,
de kérem, az élet már csak ilyen,
igyunk egy kávét, az mindent megold,
a kiszolgáló egység máris elénk tette a csészéket,
odakészíti a szívószálakat,
itt így szokás inni a kávét,
igazán nagyszerű érzés az égboltról felszürcsölni az éltető nedűt,
miközben önfeledten bámuljuk, hogy csillog elő a mélységből a Nap,
a ló meghal, a madarak kirepülnek,
a miniszterhelyettes a repülőre borítja az asztalt,
fordítva kell mindent csinálni,
s akkor a sírból, végelgyengülésből kigyógyulva,
öreg aggastyán módjára kitotyogva
araszolnánk édes végzetünk, anyáink temető öle felé,
melybe el-elcsukló kézzel,
imbolygó kézjárással,
gyakori sírások közepette
bújnánk be örökre.