Havas Judit előadóművész 2013-ban az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében szerzett PhD fokozatot. Irodalomtörténészként rendszeresen részt vesz hazai és külföldi konferenciákon, irodalmi esteken itthon és Franciaországban, Romániában, Izraelben, Németországban, Kanadában, az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban évtizedek óta szerkeszt irodalmi esteket, az Ady Múzeumban Versmondó Szalont vezet versszeretők számára s „az én Adym” sorozatába irodalmárokat, színészeket hív meg, hogy újra és újra tematizálhassák a költőt.
Frederico García Lorca gimnázium óta kísér a pályámon.
A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban Federico García Lorca nevét viselő osztályba járt, így a spanyol- és latin-amerikai irodalommal is már korán megismerkedett. Az ELTE Balassi Bálint Szavalókörében vált előadóművésszé. Az embernek fia címmel 1977-ben tartotta az első önálló estjét az Egyetemi Színpadon. A műsorban García Lorcától a Nobel-díjas Octavio Pazig spanyol, mexikói, chilei alkotóktól egyaránt szerepeltek művek. Nagy László, az ősz hajú költőfejedelem rajzzal köszönte meg az estet.
Egy irodalmi est során az előadóművésznek testben és lélekben egyaránt jelen kell lennie ahhoz, hogy a nézők megélhessék a költészet varázsát.
Judit művészi hitvallása szerint az előadóművész egyik legfőbb erénye az alázat. Művészetét meghatározó mestere volt Latinovits Zoltán. Ahhoz, hogy az adott mű által közvetített tartalom eljuthasson a publikumig, az előadónak a saját személyiségét a mű szolgálatába kell állítania: a saját személyiségén átszűrve tolmácsolja a művek mondanivalóját.
Havas Judit irodalmi estjei során nem ciklusokban gondolkozik, hanem egységes monológként építi fel az adott műsorát. Esteket szerkesztett például Ady Endre, József Attila, Kányádi Sándor, Radnóti Miklós, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád műveiből válogatva. Hétköznapok a keresztfán címmel szinte veszélyeket is vállalva adta elő a határon túli, így az erdélyi magyar irodalomból készült összeállítását is. Előadásaiban sokszor más műfajok is szerepet kapnak; gyakran lép fel Jandó Jenő zongoraművésszel. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon- a Liszt Ferenc évben- az elfeledett melodrámák bemutatásával nagy sikert arattak. De Balogh Kálmán cimbalom művész, Budai Ilona népdalénekes, Sipos Mihály, a Muzsikás együttes hegedűse is gyakran partnere az irodalmi estjein. A gondolati egységet tartva a megszólaltatott szövegek és az azokat kísérő zenei dallamok teljes összhangot sugározva válnak egységes mű-egésszé.
A vers-kompozíciókon kívül rendszeresen ad elő monodrámákat. Bemutatta Szabó Magda: Az ajtó című regényéből készült monodrámát, amelyet volt egyetemi tanítványa, Bíró Zsófia alkalmazta színpadra. Bemutatta Márai Sándor: Áldozó Judit című monodrámát is San Diegoban, Los Angelesben egy Márai konferencia záró-műsoraként.
A pódiumon tartózkodik az elitizmustól: közvetítőnek vallja magát, tán éppen ezért művészete – kortól és műveltségtől függetlenül – mindenkit képes megszólítani; gyerekeket, felnőtteket egyaránt Havas Judit ars poeticája az irodalom szolgálata. Művészetével missziót teljesít.
Több évtizede ügyemnek tekintem, hogy a költők, írók megidézésével hangot adjak a megaláztatás és a kirekesztés ellen.
A humánum nevében felszólal az emberi kegyetlenség ellen. Ebbéli törekvését tükrözi a Holokauszt Emlékévben többször előadott Földes Mária: A séta (Emlékek a gyerekkorból és a holokauszt idejéből) című monodráma Radó Gyula rendezésében. Soha nem szabad elfelejteni és megismételni hagyni az embertelen rettenetet.
A gyermekeknek szánt műsoraival is a kulturális értékek megőrzését, illetve áthagyományozását célozza meg. A Ha a világ rigó lenne, és a Kik is azok a boszorkányok?, valamint az Útibatyu című előadásaival a gyermekek körében is népszerűsíti az irodalmat. Általános- és középiskolások számára is tart rendhagyó irodalomórákat, ekképpen egy új művészetélvező generáció kinevelésében is aktív részt vállal. A szemekből tükröződő figyelem megerősíti őt abban, hogy a versre, az irodalomra szükség van!
Tanítva tanulok, tanulva tanítok.
Judit a mai napig képzi magát, énekórára jár a nagyszerű Ardó Mária operaénekeshez. S mindazt, amit irodalmárként, előadóművészként elsajátított, évtizedek óta igyekszik átadni az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi Intézetében hallgatóinak, akiknek beszédkultúra-beszédművészet tárgyat, tárgyalási kommunikációt, irodalmat oktat.
Évekig tanított magyar irodalmat New York Államban, a fillemore-i Nyári Magyar Iskolában. Tapasztalatairól a közelmúltban New Yorkban az Amerikai Magyar Iskolák Konferenciáján számolt be. De Weöres Sándor verseiből készült összeállítását „Örömöm sokszorozódjék a te örömödben” címmel is bemutatta versszerető magyarnyelvű irodalmi társaságban.
S még mindig lámpalázas fellépések előtt – a közel 40 éves tapasztalat sem elég ahhoz, hogy ez megszűnjön – mondja. A költészet, irodalom iránti felelősségérzet komoly dolog. Mondja Judit, aki Latinovits Zoltán tanítványa volt, még inkább átérzi a pódium művészet súlyát.
