(Békássy Ferenc 1915. június 25-én esett el a Keleti Fronton, a mai Ukrajnában az első világháborúban. Megemlékező estünkön róla, a magyar irodalom és történelem különösségéről, békéről és háborúról fogunk beszélgetni, pár versét felolvasni, majd sírját és emléktábláját megkoszorúzni.)
Az esten részt vesz:
Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke, irodalomkritikus
és
Weiner Sennyey Tibor, költő, író, Békássy Ferenc összes művének szerkesztője.
A rendezvényen részleteket hallhatnak Békássy háborús írásaiból, Békássy Ferenc életét feldolgozó regényből, végül pedig a Magyar Írószövetség nevében megkoszorúzzuk Békássy Ferenc emléktábláját és sírját.
A helyszínen Békássy Ferenc összes műve című könyv 3000 forintért megvásárolható.
Mindenkit szeretettel várunk.
—
Kezdés: 2022. július 29. 16:00
Helyszín: A zsennyei kastély terasza, eső esetén a nagyterem.
—
Békássy Ferenc (Zsennye, 1893. április 7. – Dobronuc, 1915. június 25.) magyar költő, esszéista, huszár, a magyar költészet Angliában sokáig legismertebb alakja. Újrafelfedezése a 2000-es években indult el. )
(Békási Békássy Ferenc ősi nemesi család sarjaként 1893. április 7-én született a Vas vármegyei Kis-Sennyén, a mai Zsennyén. Apja Békássy István főispán, anyja Bezerédy Emma. A haladó gondolkodású, nagy műveltségű szülők közül minden jel szerint az édesanya irányította az ifjú Békássy és testvérei szellemi fejlődését. A több nyelven is olvasó, angolul fordító Békássyné akarata érvényesült azzal, hogy az európai irodalmi és tudományos műveket egybegyűjtő családi könyvtár hangulatával feltöltődött gyerekek angliai iskolákban csiszolták tovább elméjüket.)
(Békássy Ferenc középiskolai tanulmányait 1905-től végezte a dél-angliai Bedales Schoolban, majd 1911-től a Cambridge Egyetemen a King’s College történettudomány szakos hallgatója lett.)
(Az angolul és magyarul egyaránt verselő, műfordítóként és tanulmányíróként is megmutatkozó fiatalember – Cs. Szabó László kifejezésével élve – „nem volt akárki”. Anglia eleven szellemi életének akkori formálói közé tartozott. Tagja volt a Cambridge Egyetem legkiválóbb diákjait tömörítő zártkörű irodalmi klubnak, az Apostolok Társaságának, ahol olyan – később híressé vált – gondolkodókkal állt kapcsolatban, mint Bertrand Russell, Ludwig Wittgenstein filozófusok, Virginia és Leonard Woolf, a korszak angol irodalmának kiemelkedő alakjai, vagy John Maynard Keynes közgazdász. Utóbbihoz, a Világbank majdani alapítójához Békássyt szoros barátság fűzte. Rendszeres vendég volt Keynes szellemi gócpontként működő londoni lakásán, ahol a meghívottak saját műveikből tartottak felolvasást. „A magyar költő […] nemcsak egyenrangú, hanem kedvelt és ünnepelt tagja lett az összejöveteleknek” – írja Éder Zoltán.)
(Ilyen ígéretes pályakezdés közepette érte az ifjút a világháború kitörésének híre. Hazája iránti elkötelezettségből – azzal az eltökélt szándékkal, hogy Magyarországot fegyverrel is védelmezni fogja – Békássy mindenáron haza akart térni. Az utazásra épp a legutolsó napon került sor, amikor ezt még megtehette. Másnap Nagy-Britannia hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának, és a kinn maradt, ellenséggé vált magyarok internálás kényszere alatt távol maradtak a harcoktól, és túlélték a vérzivatart.)
(Békássy azonban hazaérkezvén önkéntes huszárnak állt a pápai 7. honvéd huszárezredbe. Pápára, majd onnan a galíciai frontra vezényelték. 1915. június 25-én Bukovinában, Dobronucnál, huszonkét éves korában hősi halált halt. A zsennyei családi sírkertben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.)
(Egybegyűjtött írásai 2010-ben, szerelmes levelei 2013-ban jelenhettek meg.)
(Összes műveit 2018-ban adták ki, Weiner Sennyey Tibor szerkesztésében. )
