Még hogy nincsenek véletlenek, még hogy csak kivéletlenezett helyzetekben hat a szó. Alighogy leírom: Földerengés, mozogni és morogni kezd a föld, ijedtemben a hatmásodpercest elírom hatmásdopersecnek. Mozrogni, morzogni, ez is benne van a pakliban. Elnézést minden hanghibakiért; a technika ördöge, akár a nyomdáé, nem bír magával néha. Most néha van, egy hatmásodperces reng, földerenghetett valami technikai a földnek néhai hőskorából — a Simonadriai-tenger alatt húzódó törésvonal mozroghat, morzoghat egy hatmásodperces nagyot. Ijedtemben megijedek attól, hogy megijedek. Belemorzongok, a líraföld mennyire belsőrendű.
Pont ezt akartam mondani, az elveim hegyén volt már, mondja a föld, és elremegi, amit a Földerengés ügyében elrebegni szeretnék. Simon Adri, ha verset olvas, hangosan, föl, a sajátjait, mélyéről az összecsúszó, szeretkező kőzetlemezek visszafojtott hangján szól, s a hang azzal a mozgással, a mozgás azzal a hanggal, belsőrengű. Hanghibakizni is kivéletlenezettül tud, kivágni magát, felülemelkedni, imprózni. Képes hosszan zavarba, mélyen a szemgödrébe ejteni a technika-teret. Messziről látni, hogy ideje onnan a saját hajánál fogva ki tudja húzni magát. Ideje teret vágnia magán, mondja, és kihagy, szünel, szünjelel. Olyankor aládolgoznak szófürdők, szódzsakuzzik, pezsgős kaval-kádak. Tiszta források, talaj- és belvizek, fakasztások.
Simon Adri tud tudatosan élni. Tudja, hogy jobb fényni, mint megijedni, tud élni magával, fénnyi-maga-magával, miközben öngyilkos, lubickoló hajszárítóversekkel fekszik, csendes bajszállítóakkal kel; álmában viaskodik a robajcipelőkkel, akik nem tudják konzerválni sem a hatmásodperceket, sem a hatmásdoperseceket. Tudhat tehát valamit, ez is benne van a pakliban. Nem véletlenül látni az időt, ami technikailag neki dolgozik, hiszen rendre a kedvéért egyensúlyozza ki magát a nyári és a téli időámítás. Nem csalás, nem számítás: aki a mérleg anyanyelvét hozzá hasonlóan elsőrengűn beszéli, az általa jó eséllyel maga is rengethet maga körül, alatt, felett levegőt, földet, eget. Ringathat, igazából azt akartam mondani, már a nyelvem hegyén volt.
