„A kiszolgáltatott ember manipulálható. A nagyon kiszolgáltatott ember nagyon manipulálható. Ezért meg kell teremteni, vissza kell adni a valós, megélt kapcsolatot a városi ember és a természet között.” – Tkacsik Márta írása a DRÓTon.
Az alábbi írás szerzője Tkacsik Márta, aki a kassai Safárik egyetemen végzett, elméleti matematikusként. 23 évesen doktorált komplett gráfok színezési problémáiból. 1989-ben kezdett számítógép-hálózatokkal foglalkozni – a legelsők között, az akkor még a világban sem igazán ismert Internettel. Nagyvállalatoknak és bankoknak tervezett digitális hálózatokat, kommunikációs megoldásokat. Magyarországra kerülve az üzleti folyamatok számítógépes tervezésével foglalkozott, informatikai és digitális stratégiák kidolgozásával. Tizenkét éve teljesen otthagyta a digitális világ építését, és „visszatért a valóságba”, előtérbe helyezve a mindvégig benne munkáló női gondoskodó lényt. Elmondása szerint már semmi mással nem szeretne foglalkozni, kizárólag az Élettel. Létrehozta a Patikakertet, amely egy biodiverz, teljesen vegyszer nélküli, öthektáros regeneratív gazdaság. Célja a minél komplexebb élettér kialakítása az egyre több növény, állat és más élőlénytársunk számára, és ezzel valódi, tápanyagdús élelem előállítása. „Mikrokozmosz az univerzumban”.
Lagasnerie szerint a jelenlegi családpolitika a magánélet felé orientálja az embereket a társadalmi részvétel helyett, így engedelmes, politikailag inaktív polgárokat nevel, akik felett könnyebb autoritást gyakorolni, maguk is elfogadóbbak az autoritással szemben, sőt: hajlamosabbak lehetnek autoriter attitűdök felvételére.
Geoffroy de Lagasnerie a barátság mibenlétét igyekszik megfejteni miközben egy új életformát is kínál e méltatlanul mellőzött kapcsolatok ápolására.
– Jánosi-Mózes Tibor írása a félreértett francia filozófus legújabb kötetéről.
Hogyan él vissza a rendszer azzal, hogy az embernek teste van? Miért és hogyan befolyásolnak minket a különféle gyógyszerekkel? Milyen alternatívák lehetnének a pszichofarmakológiában? Básthy Ágnes és Lengyel Zoltán ‘Farmakológiai biopolitikák – A lélek vegyészete’ címmel publikált egy nagyon fontos tanulmányt a Replika – társadalomtudományi folyóirat legújabb számában. A tanulmányukban Michel Foucault és Nikolas Rose elméleti invencióinak segítségével elemzik a pszichofarmakológia társadalmi, ezen belül biopolitikai szerepét. A szerzők a Kis Piros Ház vendégei voltak, ahol a Rajk Szakkollégium diákjaival együtt kérdeztük őket. A beszélgetést két részben rögzítettük, amit most a DRÓTon láthattok.
„A liberális techno-utópista Thomas Friedman egy véleménycikket írt a New York Times-ba, amelynek a következő címet adta: „Egy hatalmas Pandora szelencéjének fedelét nyitogatjuk”. Egy mondat a cikkben megütött: ”A mérnöki tervezés valamennyivel előrébb van a tudománynál.” Vagyis még azok az emberek sem, akik ezeket az úgynevezett nagy nyelvi modelleket építik, amelyek olyan termékek alapját képezik, mint a ChatGPT és a Bard, sem értik teljesen azok működését, és hogy valójában mire képesek.” – írja Beteljesülés című esszéjében Franco „Bifo” Bernardi olasz filozófus, de „a figyelmes olvasó számára kiderülhetett, hogy ez az írás nem csak az AI-ról szól, hanem sokkal inkább azokról a problémákról amiket politikai és társadalmi szinten felvet az emberi szabadsággal és az autonómiával kapcsolatban.” Franco „Bifo” Berardi olasz filozófus esszéjét Básthy Ágnes fordította le a DRÓTra.
„Tulajdonképpen felnőtt vagyok, úgyhogy kénytelen voltam a kamaszos lehangoltságomat felnőttes rezignációvá avanzsálni. ” – mondja Bék Timur az 1997-ben született költő. Második kötetről, a költők túlmisztifikálásáról, a slam-poetryről, az oktatás megreformálásáról, a kötelező olvasmányokról, felnőttségről és generációjáról nyilatkozott a DRÓTnak.
Miért igényli a magyar társadalom azt, hogy Petőfi apja Széchenyi legyen? Vagy miért vágyik arra, hogy Petőfi ne haljon meg a szabadságharc leverésekor, hanem Szibériában folytassa költői életművét orosz nyelven? Miért kell Gabriela Mistralnak forradalmárnak lennie? Miért fontos az, hogy kivel osztotta meg az ágyát? Lehet-e bármelyik ország szociális problémáira identitáspolitikai pirulákat szedni?
„A mi kultúránk és a nyugati kultúra között bizonyos értelemben oly áthidalhatatlan a különbség, mint egy szanatórium betegeinek gondja és a névtelenül elhulló állatok haláltusája között.” Pilinszky János – Szerencsére a névtelenül elhulló állatok kínzó és zavaró agóniájával nem kell nap mint nap szembesülni, mivel remekül meg lehet a valóságot úgy konstruálni, hogy azt a kényes idegrendszerű szanatóriumi betegek is fel tudják dolgozni: a háború valójában fennkölt szabadságharc, ahová csillogó szemű, mosolygós fiatal nők vonulnak be, és még véletlenül sem vértől tocsogó mészárszék, ahol úgy fityeg a kiszakadt vese a háromnapos hullán, mint ideges haditudósító nyelve hegyén rekedt polkorrekt jelző.
„Döbbenten látom kulturális műhelyek lebontását, szakkönyvtárak általános könyvtárba való belekeverését, értékes kiadványok, kéziratok raktárakban való eltűnését, elkótyavetyélését, valódi nemzeti értékeknek az ablakon való kidobását.” Megszűnik a Pázmányon az Esztétika-szak és a kreatív írás oktatás is, és Vörös István ezzel elvesztette állását. A költővel a mai felsőoktatás, kultúra, gondolkodás helyzetéről és a „versenyképességről” beszélgettünk.
Mik azok és mi számít ritka betegségek? Mennyire befolyásolják a génjeink, hogy milyen betegségekre vagyunk fogékonyak? Milyen fontos az életmód abban, hogy teljes értékű öregkort élhessünk? Mi történik a bioinformatikában? Miért fontos az orvos-beteg személyes kapcsolata? Interjú a DRÓTon Molnár Mária Judittal, a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatójával.
„Gyermekeitek jövője érdekében arra kérlek benneteket, hogy tegyetek meg mindent az értékes erdeitek védelmében.” – Dr. Jane Goodall videóüzenetben fejezte ki aggodalmát a hazánkban hatályba lépő rendelettel kapcsolatban, mely szélesre tárta a kaput a védett területeken zajló fakitermelés előtt.
A méhek napját az Országos Magyar Méhészeti Egyesület OMME kezdeményezésére 1994-től április 30-án ünnepeljük Magyarországon, mivel ez idő tájt teljesedik ki az élet a kaptárban.
A Méhészet folyóirat együttműködésben a Drót alkotói portállal, a Magyar Írószövetséggel és az xForest.hu-val művészeti pályázatot hirdetett MÉHBARÁT KERTEK címmel, amelyre a méhek világnapjáig május 20-ig lehet pályázni.
„…éppen szerencsés sokszínűsége révén igényli az identitáselbeszéléseket… … A 10 millió virológus országában miért éppen az irodalomhoz ne értene mindenki. … A múlt megismerése segít a jelen korlátainak szétfeszítésében, ha tetszik a ködképeink eloszlatásában.” – Petőfiről, Legendahántás című új könyvéről, a magyar irodalom lektűrösödéséről, olvasásról és írásról, kánonról és kultúrharcról, a modern emberről beszélgetett Magyary Ágnes Milbacher Róberttel. Az interjú a DRÓTon olvasható.
Speciális nézőpontból értékelem a könyvet, cégtulajdonosként: szeretném, hogy a tevékenységünk ne rombolja a környezetet, ne lehetetlenítse el a jövőt, ugyanakkor növekvő bevételre van szükségünk, vajon hogyan egyeztethető össze ez a két szempont? Cégtulajdonosként és magánemberként is zavar az emberek közötti túlzott, és főleg érdemtelen vagyoni különbség, vajon van a jelenleginél jobb elosztási módszer?
Marjorie Kelly és Ted Howard „A demokratikus gazdaság születése” című könyvéről a DRÓTon két írást is közlünk. Ezt Békés Zoltán, a Mr Sale alapítója és az xForest társszerkesztője írta, míg a másikat Horváth Gábor zöld jegybankár.
A demokratikus gazdaság kialakulásához ugyanis a lassan egészen globálissá váló fogyasztói kultúrának, vagyis az emberiség nagy részének ugyanúgy változnia kellene, amivel a kötet meglehetősen nagyvonalúan bánik. – Marjorie Kelly és Ted Howard „A demokratikus gazdaság születése” című könyvéről a DRÓTon két írást is közlünk. Ezt Horváth Gábor zöld jegybankár jegyzi, a másikat Békés Zoltán a MrSale alapítója és az xForest társszerkesztője írta.
„Jelenleg „a válság” túszul ejtette a valóságot, és fogva tartja zárt és levegőtlen rendszerében.” – vallja David Cayley kanadai rádiós és író nagyívű esszéjében, amit Lengyel Zoltán fordításában közlünk.
2019-ben hozta létre a magyar kormány az első vagyonkezelő alapítványt, melyből kísérleti jelleggel a Budapesti Corvinus Egyetem intézményi modellváltását finanszírozta. Az alapítványi fenntartás előnyeit nem győzi hangsúlyozni a kormány, azóta több intézmény erre a sorsa jutott, többek között a Színház- és Filmművészeti Egyetem is, amely azonban az egyetem és a művészet autonómiáját féltve, hangot adott követeléseinek. – Mit jelent a sokat hangoztatott „modellváltás” az egyetemeken? Az SZFE példáján keresztül Liszkay Lizi, a DRÓT gyakornoka igyekezett összefoglalni erre a kérdésre a választ.
Amikor az ember partnerként tekintett a méhekre, mindig virágzó volt viszonyunk, amikor az ember kirabolta és elpusztította őket katasztrofális.
– Weiner Sennyey Tibor esszéje a méhekről és a méhek kultúrtörténetéről, szerepéről a művészetben, különös tekintettel a magyar irodalomra.
A jobb sorsra érdemes kortárs írók is boldogan győzködnek: kukába a klasszikusokkal!
A társadalmi és technológiai fejlődés megkívánja, hogy előtérbe helyezzük a kreatív és kritikus gondolkodás fontosságát. A diákokat az összefüggések keresésére kellene nevelni a mély lexikális tudás megszerzése helyett, de ezt már megannyi szakember leírta előttem. A roma kisebbség helyzete valós dilemmákat szül, amelyek odafigyelést kívánnak.
Érős állításokat fogalmazott meg a Magyartanárok Egyesülete, amit most teljes egészében közzéteszünk a DRÓTon.
Üvöltő, fagyos szél fújt, amikor 2020. január 22-én a Magyar Kultúra Napján, amikor Budapesten a Közgyűjteményi és Könyvtári Dolgozók Szakszervezetének demonstrációját tartották az Arany János és az Akadémia utca sarkán.
Ami normális a póknak az végzetes káosz a légynek. Mi a normális? Mit mond erről a tudomány? Bátor Adrienn írása a DRÓTon.
1992-ben a Rio de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Világkonferencia legutolsó napján egy 12 éves kislány beszélt, és arra kérte a döntéshozókat, hogy döntéseikkel őrizzék meg a Föld jövőjét és a természet sokszínűségét.
Mit gondolt Hamvas Béla a kereszténységről? Van-e vallás nélküli hit? Mi az a Hagyomány? Ki volt Jézus Krisztus és miért kell róla újra és újra beszélni? Előadásában Weiner Sennyey Tibor a Fasori Evangélikus Templomban ezekre a kérdésekre is kereste a lehetséges válaszokat. Az előadás esszé változata most a DRÓTon olvasható.
Vida Veronika esszéjében igyekszik tömören vizsgálni a két nagy világvallás közötti hasonlóságokat és különbségeket, felvetéseit pedig – akár egyetértünk vele, akár elutasítjuk – érdemes tovább gondolni. Pünkösd a DRÓTon.
A sokaknak jogos csalódást okozó, Peterson-Žižek -vitának csúfolt influenszer-árukapcsolás után pozitív fejlemény, hogy két hazai értelmiségi összecsapása éppen azokat a kérdéseket veti föl, amit a két kultúrceleb valamiért elfelejtett megvitatni. Nem mindennapi jelenség, hogy egy politikai portál egy folyóirat könyvkritikájára adjon dühödt választ, nemrég mégis ez történt. A nagy marketinggel és magas jegyárakkal felpumpált nagysikerű nyilvános egymás mellett elbeszélésnél jóval izgalmasabb kérdéseket vet föl Peterson kapcsán Tillmann J.A. és Marikovszky Andrea vitája.
„Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét.” Példabeszédek 19,17
Megrázó videóüzenetben foglalta össze Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület és a hozzájuk kapcsolódó gyermekétkeztetés, hajléktalan- és kórházi-ellátás és egyéb tevékenységeik helyzetét.
„Akkor lesz lakható hely az országunk, ha a jelen megosztottságon átívelő közösségeket tudunk alkotni.” – vallja Dr. Hajdu László, aki jótékonysági céllal egybekötött rövid túrát szervez a téli Pilisben, január 12-én szombaton. Megkerestük a kirándulás főszervezőjét, Dr. Hajdu Lászlót és megkérdeztük, hogy hogyan segíthet a rászorulókon mindez?
A Csillagszálló lapszámbemutatóján külön beszélgetésen foglalkoztunk a hajléktalanság büntetésével a Lumen kávézóban.
Nem tudom, száz év elég-e ahhoz, hogy egy nép feldolgozzon egy olyan traumát mint Trianon? Nem tudom, ilyen esetben mennyi ideig tart „normálisan” a gyászmunka? Azt sem tudom, azért gyászolunk-e még mindig, mert újra meg újra felmondjuk magunknak a veszteséget, és mint Jákob, aki elveszettnek hiszi kedvenc fiát, nem akarunk vigasztalódni?
Szeptemberben száz új hangoskönyvet kapott a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének könyvtára, köszönhetően a számtalan önkéntes felolvasó munkájának. De az akciónak még nincs vége! Továbbra is keresnek önkénteseket! Segítsetek, hogy a magyar irodalom a látássérültek számára is elérhető legyen!
Iványi Gábor és WJLF felhívása „Társadalmi nemek” konferenciára. Mint írják közleményükben „készek azon kutatások és tanulmányi irányok befogadására, melyeket hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok ügye iránti elkötelezettségük miatt nem látnak szívesen másutt.”
Miért szeretnék én a nők történetével foglalkozni, hiszen nem vagyok nő? Talán buzi vagyok? Kérdezték szaktársaim.
– Miért van szükség a gender-tanulmányokra? Mit jelent egyáltalán? Boldog Zoltán éppen ebben a témában írta szakdolgozatát, a DRÓTon most elolvashatjátok cikkét, amiben elmondja, hogy miért.
Nacionalista tizenévesek gyilkoltak Ukrajnában. Kárpátaljai magyar romákat támadtak meg, egy 24 éves férfit, Pap Dávidot olyan brutálisan bántalmazták, hogy esélye sem volt a túlélésre – Lukács Csaba helyszíni riportját a pénteken megjelenő Magyar Hangban olvashatjátok.
Magyar Hang tartalom, ajánló és videó a DRÓTon.
https://www.facebook.com/lukacs.csaba.12/videos/10155686291872934/
Fotó és videó: Lukács Csaba
Ez az egész politika játszma, a maga fekete-fehérségével és a nyilvánvalóan nem működő dolgokkal, amiket úgy megszoktunk, hogy észre sem veszünk – mindez nem normális és nem jó.
Annyi biztos, hogy Atkinson javaslatai radikálisak és konzisztensek. Hogy hol mennyire reálisak, az külön kérdés. – Ferge Zsuzsa írt Anthony B. Atkinson Egyenlőtlenség című könyvéről a legújabb Csillagszállóban. A jövőhéten kedden megjelenő lapból részleteket olvashattok a DRÓTon.
Áfra János, Babarczy Eszter, Izsó Zita, Kele Fodor Ákos, Korpa Tamás, Kulicz Gábor, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Mestyán Ádám, Szakács Eszter, Váradi Péter és Weiner Sennyey Tibor Gérecz Attila-díjas költők közös nyilatkozata.
Milyen egy boldog család? Milyen problémái lehetnek a mai magyar családoknak, és ezekre milyen megoldások léteznek? Családdá válhat-e vajon két eltérő kultúrából érkező fél vagy egy homoszexuális pár? Milyenek a jelen és milyenek lesznek a közeljövő családjai?
A KÖLTŐ, apám kedvence, akiről szuperlatívuszokban beszélt, a mártírról, a hősről, Gérecz Attila őrangyaláról, a Rákosi börtönlíra egyik legjobbjáról. Te nem nevezted nevén. A Holdfény utca tizenhatban sok fiatal lány lakott. Most hallgatnak. Te elmondtad.
Az érdekel, hogy remélhetőleg nem lesz több áldozat, akit elcsábítanak. Nem a megszégyenítésük a cél, hanem az, hogy beszéljünk erről. Szerintem sokkal, de sokkal gyakoribb a szexuális zaklatás, mint amennyit beszélünk róla, és ez az ügy elég extrém… – a DRÓTnak még egy érintett – Hajdrák Tímea, fotóriporter – nyilatkozott a Stádium-botrány kapcsán, aki Kárpáti Kamilt és Lőkös Margitot a hetvenes évek utolsó éveiben ismerte meg Pesterzsébeten, a Gorgó Irodalmi Színpadon, amikor ő 16 éves volt.
„A kormány által 2013-ban indított pedagógus életpályamodell az ötödik ütemhez ért, 5 év alatt átlagosan 50 %-kal nőttek a keresetek.” – az alábbi képet tette ki Magyarország Kormánya a Facebook-oldalára néhány napja. Egyesek szerint csodálatos, ami itt történik, mások szerint sima hazugság. Maga mit gondol?
Ezt jelentené a munkaerő megtartása? Ezt szánja országunk vezetése a fiatal nőknek, mint női szerepmodellt? Vajon most akkor tényleg a Széchényi Terv tőkealapját használják arra, hogy hazánk gazdag és befolyásos férfijai kényükre válogassanak a diáklányok között szexuális igényeik kielégítése céljából? Básthy Ágnes szerint ami most, 2017 nyarán megjelent az interneten és óriásplakátokon nem más, mint a prostitúció egy formája. Hogy mi minden ezzel a gond? Arról írását a DRÓTon itt olvashatjátok.
Udvarhelyi Tesszával etikátlan lakáspiacról, magyar és külföldi pozitív példákról, a lakásszegénység megoldásának lehetőségeiről beszélgettünk, és arról, hogy máshogy kell gondolkoznunk: a lakhatás nem érdem, hanem alapvető emberi jog.
Ha változást szeretnénk elérni, akkor nekünk kell tenni érte, mert senki más nem fog. – Svégel Fanni írása a DRÓTon..
Magyarországon az elmúlt években 0 személy halt meg külföldiek által elkövetett terrorcselekmények következtében, míg legalább 150 személy halt meg kapcsolati terrorizmus következtében, és százezrek élnek mindennapos fenyegetettségben. – mivel nagy vita alakult ki fórumainkon a családon belüli, nők elleni erőszak kapcsán, közöljük az Igazságügyi Bizottság üléséről szóló PATENT beszámolót a DRÓT.
Milyen környezetvédelem? Milyen őslakosok? Mégsem győztek az amerikai őslakosok, miután győzött Donald Trump. Az alábbi felvételen megnézhetitek, hogyan írta alá az amerikai elnök a Dakota rezervátumon keresztülvezető csővezetékről szóló engedélyt. Make America Great Again sorozatunk legújabb része.
Az összefogás, éspedig a legszélesebb összefogás pedig nélkülözhetetlen. – Ruzsa Ferenc indológus és filozófus, az ELTE professzora írásában konkrét javaslatot tesz arra, hogy hogyan lehetne Magyarországból olyan ország, ahol a politika valóban közös ügyeink megoldását jelenthetné. Tanulmányát kesergés helyett, vitaindítónak szánjuk. Add tovább, oszd meg, segíts abban nekünk, hogy ez az írás eljusson mindazokhoz, akiknek íródott: a választókhoz és a választottakhoz.
Nemcsak a hogy tűnt el, de a vesszőnek is nyoma veszett, amit olyan sokáig sulykoltak belénk: „Gyerekek, a hogy elé mindig vesszőt rakunk.” Eltűnt a hogy, és lenyeltük a vesszőt is. A farkas szőröstől bőröstől megette a nagymamát és Piroskát, aki vagy ami ebben az esetben egyetlen szócska: a hogy. Élhetünk-e olyannyira felgyorsult világban, hogy a hogyra ne legyen szükségünk?
Megírtam, hogy utálni fogtok és utáltatok. Megírtam, hogy gyűlölni fogtok és gyűlöltetek. Most pedig megkérdezem, hogy mindezek után majd ölni is fogtok? Remélem, hogy nem.
Hat éve hogy útjára indult gyorsjáratú naszádunk, a Rendszer, aminek már az elnevezése is tökéletes hazugság.
A DRÓT „Tudta?” jeligéjű, egyhetes egymondatíró pályázatára több száz olvasónk küldött egy-egy mondatot. Mi kiválasztottunk a legjobb huszonötöt. És most megkérünk titeket, hogy segítsetek. Válasszuk ki a legjobb hármat, amit elküldünk az illetékeseknek. Hozzászólásotokban vagy üzenetben jelezzétek, hogy melyik hármat találjátok a legjobbnak.
Számon lehet-e kérni a Holokausztot egy XVI. századi humanistán? Van-e értelme antiszemitizmusról beszélni a kora-újkorban, és ha igen, az erőszakmentesség és béke fejedelmeként ünnepelt Erasmusnak van-e ezen a téren elszámolnivalója? A másik Erasmus-sorozatunkban Petneházi Gábor esszéjét olvashatjátok.
Európát szét lehet rombolni egyetlen éjszaka alatt, de évek hosszú sora kell ahhoz, hogy Európát felépítsük. Európát meg lehet és kell is javítani, nekünk, akik Európát alkotjuk, nem pedig tovább rontani a butasággal.
Hanzély Márton nagyon radikálisan vélekedik a mostanság sok mindenkit lázba hozó foci bajnokságról. „És akkor mi van?” – most különösen aktuális című sorozatának legújabb írásával, szerkesztőségünk legtöbb tagja aligha ért egyet, ahogyan valószínűleg ti sem. Mégis közöljük, hogy segítsünk szegény emberen, ne érezze olyan magányosnak magát.
Az áldozatközpontú emlékezet tanúvallomásokon nyugszik, melyből egy csokrot nyújt át az olvasónak a Felperzselt ország. A magyar írók kortárs emlékei bűnbocsánatért esedeznek, a háborúba sodort országért, a hamis ideológiák uralmáért, olykor saját vakságukért. Könyvem a tanúságtevők igazát mutatja fel, és a feledés ellen perel a nagy művek és emlékiratok segítségével. – Ungvári Tamás Felperzselt ország című könyve nem csak a magyar történelem megismerésében, hanem a nemzeti önismeretben is segíthet minden olvasónak. A DRÓT örömmel ajánlja az író Ünnepi Könyvhétre megjelenő fontos és új könyvét az előszó és egy részlet közlésével.
„Európa nagy és dicső, és újra az fog lenni.” – jósolta megkérdőjelezhetetlen előrelátással a Konzervatív Hallgatók elnöke, miközben tahóságukkal kiharcolták maguknak azt a bizonyos 15 perc hírnevet, néhány leszbikus és biszexuális lány békés tiltakozása közben. De honnan ez az elképesztő önbizalom és mi történik itt valójában? Hanzély Márton És akkor mi van? sorozatának újabb részét olvashatjátok a DRÓTon.
Tegnap két jelentős esemény is történt. Valaki bedobta egy sportcsarnok ablakát, majd valaki más bejelentette, hogy bombát helyezett el Budán. Kérem, senki se gondolja, hogy ezeknek az eseményeknek súlyát én elbagatellizálnám, hiszen hangsúlyoztam, hogy ezek jelentősek. Ez a hétköznapi terror előszele.
Miközben hat írószervezet egyszerre tiltakozik az NKA folyóirat-támogatási döntései ellen, addig az érintett folyóiratok főszerkesztői sokkal sarkosabb véleményt fogalmaznak meg a sajtóban. Szántó T. Gábor szerint „súlyosan magyarellenes döntések sora rombolja a nemzeti kultúrát”, míg Podmaniczky Szilárd azt nyilatkozta, hogy „…akit egy tollvonással tönkre lehet tenni, az számítson rá, hogy meg is teszik vele.” Az elmúlt napok rövid és összefoglaló áttekintése a DRÓTon.
Alulírott reprezentatív irodalmi szervezetek tiltakozunk a szakterületet érintő radikális forráskivonás ellen, mely különösen érzékenyen érinti az irodalmi folyóiratokat és szerzőiket. – az EMIL, a FISZ, a JAK, a Szépírók Társasága, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Magyar Írószövetség együtt tiltakozik az NKA 2016-os folyóirat támogatásokkal kapcsolatos döntései ellen. A teljes levelet itt olvashatjátok a DRÓTon.
„Büfészak. Mehetsz mosogatni a mekibe. Hülye bölcsészek. Bölcsész hülyék.” Igazából már ez ellen komolyan tiltakozni kellett volna, de hagytuk. Ahogy hagytuk azt is, hogy megegye a primitívség, az alpáriság a józan észt, az ízlést és az érzékenységet. Ami ma a tanárokkal, az orvosokkal, az egész értelmiséggel szemben folyik az már réges-régen lezajlott a bölcsészek ellen, akik mint köztudomású „semmirekellők”.
Debrecenben jártunk az ötödik KULTOK konferencián, amelynek előadói a marketing, brand és kultusz jelenségét vizsgálták a kortárs magyar irodalomban.
….hanem az a siker, hogy ha egy ember kapott valamit, elgondolkodott, alakított a darab az életén, vagy napokig olyan dolgokon formálta magát, amin azelőtt nem, vagy esetleg kinyitott magának egy kaput – ez fontos. – mondta Batarita táncos, koreográfus a 7NŐ beszélgetések negyedik estjén. A beszélgetés szerkesztett változatának első részét elolvashatjátok a DRÓTon.
Orbán Viktor évértékelő beszédében tényleg párhuzamot vont Rákosi Mátyás és saját maga között? Mit mutat az a fránya filológia? Mire használják fel a menekülteket? Mi a nagy büdös helyzet a magyar sajtóval? Televíziós vitára hívták főszerkesztőnket, szerkesztőnk Petneházi Gábor DRÓTon megjelent Csak szervezés kérdése? – Idegengyűlölet Németországban című cikke kapcsán, az inkriminált cikket és a később megvágott! vitát itt olvashatjátok és nézhetitek meg.
Nem egész 24 órával azután, hogy közzétette Sickratman, azaz Paizs Miklós segítség kérő üzenetét kiírta oldalára, hogy „1 575 000 forintom lett. Ennyi pénzem még sose volt. Ösztöndíjnak veszem. … Köszönöm a lehetőséget, és többet ne küldjetek.” – részletek a DRÓTon.
Fűzfa Balázs tanárral, tankönyvszerzővel és irodalomtörténésszel Vasváron találkoztunk. Balázs arról beszélt, hogy mi történik valójában a tanárokkal és a diákokkal ma, itt, most: Magyarországon.
„Los Angelesben is magyarul álmodtam. Magyar költő vagyok, aki történetesen cigány. A cigányságom pedig adottság, nem érdem, nem szégyen, így akarta a jóisten, és nem cserélném el másra.” – a költő és divattervező Galyas Éva Klárával készült beszélgetésünket és a költőnő verseit olvashatjátok a DRÓTon.
2014. december 9-én aláírták a paksi bővítésről szóló szerződést. Most akkor a piros vagy a zöld gombot nyomjunk?
Petneházi Gábor szerkesztőnk és szerzőnk jegyezte Németországot Magyarországgal párhuzamba állító írásai, az iróniától sem mentes, nagysikerű Bezzegország sorozatban jelentek meg. Most valamennyi részét itt olvashatjátok. Nem csak bezzegeknek. A DRÓT 2015-ös toplistáján a nyolcadik.
Kína fővárosában már olyan nagy a légszennyezettség, hogy a sima légzés is felér azzal, mintha napi két doboz cigit szívnál el. Az emberek éppen ezért örömmel vásárolnak kanadai levegőt palackozva, derül ki az AJ+ videójából. Más kérdés, hogy vajon mekkora környezetszennyezéssel jár Kanadában palackozni a levegőt, majd Kínába szállítani és ott értékesíteni?
Egy buddhista tanító, egy vaisnava Krisna-hívő teológus, egy református lelkész, egy rabbi és egy muszlim hitoktató véleményét olvashatjátok a napokban erősen tematizált nemi egyenlőtlenségekről a DRÓTon. Az írás részlet Rába Géza most megjelent „Isten tudja – emberi kérdések, vallási válaszok” című könyvéből.
„Az irgalom azt jelenti: látom, hogy más vagy, másként gondolkodsz, de elfogadlak. Azt jelenti: látom, hogy hülyeségeket csinálsz, de megbocsátok, mert én is ugyanilyen baromságokat követek el.” – Miért okozott ekkora felháborodást egy zenész és egy politikus kijelentése a nőkről? Miért érintett ennyire érzékenyen sokakat annak az alapvető gondolatnak a magánemberként való nyilvános megfogalmazása, hogy a nőknek genetikailag meghatározott feladata van? Stenszky Cecília – a DRÓT szerkesztőjének – írását olvashatjátok.
„Hogyan tudná megóvni őket a pusztán a bőrszínük miatti agressziótól, vagy egyszerűen a mindennapos szúrós tekintetektől? Kinek hiányozna mindez? És miért nem lehet erről beszélni? Miért kell ezt szemérmesen elhallgatni? Azért, mert ez mindannyiunk közös szégyene.” – Németországban élő szerkesztőnket az szerencse érte, hogy az egyik kereskedelmi tévé riportműsorában képviselhette a kivándorolt magyarokat, de úgy tűnik, az ott látottak és hallottak nem igazán voltak ínyére. Miért nem? Most megtudhatjátok.
„Múlt héten a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület felkérésére néhány napra befogadtam az iráni származású Arghavant, aki több éve Budapesten él. Óriási élmény volt! Ez a néhány nap megint megmutatta, hogy ha falakat húzunk fel magunk körül nem csak a külvilágot zárjuk ki, de onnan mi se fogunk nagyon kilátni…” – írta Jónás Vera énekesnő a minap.
VW-botrány ide vagy oda, a bezzegek bizony imádnak autózni és tehetik is, hiszen szuper utakon, jobbnál-jobb járgányokban ülve suhanhatnak és száguldozhatnak, sőt még egy-egy sört is leguríthatnak előtte, a rendőr úgysem állítja meg őket és trafipax is alig van. Vagy mégsem? Német… akarom mondani bezzegországi tudósítónk autóügyi szubjektív összefoglalója a DRÓTon.
Miről verselt Osama bin Laden? Milyen a dzsihádista költészet? Mire használják az irodalmat az Iszlám Államban? Hogyan jutnak el emberek odáig, hogy vallási vagy bármilyen más motivációból megöljenek másokat? Sokak által ismeretlen terepre megyünk, hogy többet értsünk a világból. Tartsatok velünk a DRÓTon, és ha érdekesnek és tanulságosnak találtátok: adjátok tovább!
Mondják, hogy a költészet az utcán hever. Kétségtelenül. Úgyhogy nagy szeretettel osztunk meg saját gyűjtésünkből néhány pillanatképet, amely a hétköznapi Magyarország sajátos humorából, intelligenciájából, világából ad csípős ízelítőt.
Legendák és tények összemosása, nem bizonyított eredetteória, hamis képzetek, kereszténység és zsidóság szembeállítása, levegőben lógó iszlám, 4 hibátlan térkép 58-ból… új történelemkönyv jelent meg kilencedikes gyerekeknek, jelentős torzításokkal és még nagyobb hiányosságokkal. A Történelem Tanárok Egyesületének elemzéséből idézünk a DRÓTon.
Megtörténhet, hogy épp a szemünk láttára csődöl be az európai civilizáció? Vagy nincs olyan, hogy „a szemünk láttára” ér véget egy korszak? – Lédán István írása a DRÓTon.
„Ma reggel megkaptam jó kis fizetésemet, mind az 57 000 forintot, mostanra maradt is belőle 25 000. Pedig alig vettem valamit, csak azt, amire úgy általában szükség van az életben. Sötét düh és levertség váltogatja bennem egymást.” – Barna T. Attila költő, újságíró így indította keserű vallomását. De ami ezután következik az az igazi feketeleves…
Hogy mi történik ma itt, azt tudjuk. Ezerkilencszázötvenhatot az egész irodalom, az egész sajtó, a zene, a festészet, a művészet, a társadalom, a tudomány, a politika elárulta. Minek árulta el?
„A zsonglőr egyfajta varázsló, és én hiszek abban, hogy az ember, mikor zsonglőrködik, megéli a varázsló-voltát: hogy a levegőben tud tartani dolgokat.” – mondja Gallyas Veronika. Hallottatok már szociális cirkuszról vagy pszichocirkuszról? Esetleg etnocirkuszról? A szociális cirkuszi munkában vajon a szociális vonal vagy a cirkuszi vonal erősebb? A Magyar Zsonglőr Egyesület szociális, egészségügyi vagy pedagógiai szférában dolgozó szakemberek számára meghirdetett tanfolyam kapcsán Gallyas Veronikával, az Egyesület egyik alapító tagjával beszélgettünk a szociális cirkusz eredetéről, céljairól, munkásságáról.
Bárhogy is alakul, akárhogyan is történnek majd a dolgok, szeretném tisztelettel megkérdezni mindenkitől, hogy akkor most már gyűlölni fogtok? Mindent és mindenkit? Ugye nem.
„…a gyűlöletnek, uszításnak semmilyen érdemi haszna nem képzelhető el – a kára viszont pusztító!” – írja állásfoglalásában a Szociális Szakmai Szövetség, amit most teljes egészében közlünk, remélve, hogy minél több emberhez eljut.
Már amennyiben ez azt jelenti, hogy szeretem a hazámat. Magától értetődően, mert beleszülettem, mert benne nőttem fel. Ahogy szeretem anyámat, mióta az eszemet tudom, vagy a gyerekemet, mióta megszültem. Reflexszerűen. Nem is tehetnék ellene. Épp ezért nincs szükségem bokáig lógó kokárdára, transzparensekre, menetelő társakra, hogy demonstráljam. Nem akarom megmondani, ki magyar és ki nem, ki szereti és ki árulja a hazát. – Kiss Judit Ágnes költőnő írását lehet vitatni, lehet továbbadni, de kihagyni nem.
…azóta, hogy kitört a hisztéria a modern feminizmusból nem kérő nők mozgalma miatt, hogy csak bámulok.
A legújabb az, hogy akkor most Föld2. Rögtön a szingularitás után az jön, hogy majd feltöltjük az agyunkat egy bazinagy csőbe és halhatatlanok leszünk. Gyűjtsünk arra, hogy lelépjünk innen, vagy arra, hogy semmi emberi ne maradjon belőlünk. Remek! – Hanzély Márton „És akkor mi van?” című szkeptikus és cinikus sorozatának legújabb részét olvashatjátok a DRÓTon.
Ha Ön is szeretne segíteni a rászoruló menekülteknek, ezt úgy is megteheti, hogy ruhaadományát behozza hozzánk a MrSale-be, és mi eljuttatjuk adományát a megfelelő helyre. Részletek a DRÓTon is.
Nyíltan uszító agitációs propaganda? Szemben a háttérhatalommal? Exkluzív interjú a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnökvezérigazgató miniszterelnökjelöltjével, Kovács Gergellyel. És persze kiderül, hogy kik állnak az Apa zenél fedőnevű botrányzenekar mögött.
„A helyzet hát az, hogy ránk erőszakolnak egy rendszert, melyben „bizonyos kötelezettségek” fejében „bizonyos jogokkal” bírunk. Hogy ezek milyenek, azt elsősorban az elfogadott szokások és intézmények határozzák meg.” – Az itt olvasott töredék Békássy Ferenc két – eddig ismert – utolsó írásának egyike, melyet vélhetőleg már Pápán, a Magyar Királyi Lovas Honvéd Távíróiskolában írt. Nem sokkal később őt és huszár társait az északi frontra vitték, ahol elesett. Ezen a héten lesz 100 éve, hogy Békássy Ferenc költő, író elesett a Nagy Háborúban. Zsennyében 2015 június 25-én emlékeznek a költőre. A DRÓTon írásokat közlünk Békássytól és Békássyról. Kövesd az eseményeket!
Az Adevarul Igazság c. román lap internetes oldalán “Egy meglepő hipotézis: a románok Magyarország jelenlegi területén laktak a magyarok bejövetele előtt” szenzációhajhász címmel megjelent egy cikk, melyben a szerző Anonymusra és Balaton-környéki helynevekre támaszkodva igyekszik alátámasztani a címben jelzett elméletet. Ezzel eddig nincs is semmi baj, és különben sem ez az első próbálkozás. Régi lemez, hogy a névtelen mester által említett blachok a vlachok, azaz a románok volnának. – értőknek és érdeklődnek következzék egy kis latinozás a DRÓTon.
„Bizonyára vannak néhányan, akik a jelenkori történelmet a Római Birodalom bukásának „újrajátszásaként” fogják fel, s közben reménykednek, hogy a múlt leckéiből megtanulhatják, hogyan előzhető meg, hogy a barbár hordák elpusztítsák a mai európai civilizációt.” – az Atlantisz kiadó nem jelentet meg külön könyvet a könyvhétre, de 2015-ös könyveivel – Geary és Jullien műveivel – kint lesz a téren. Részletet és recenziót olvashattok a DRÓTon.
Szabadon ébredj, mert tudnod kell, hogy maradt még kishazánkban néhány józan ember, aki nem hisz el mindent, amit elé okádnak. Ilyen vagyok én is! Vállalom! Persze tudom, hogy velem van a baj. Nem hiszek eléggé. De akarok! Ezért összegyűjtöttem az utóbbi idő 10 legjobb és legérdekesebb különlegességét és belesűrítettem egyetlen napomba. Ha tetszett ezt oszd meg, hátha. Nem nátha! Hátha!
2014 augusztusában forgattunk szürreális videót a kampány finisében átadott „líra pontról” és most a 6ker blog adta hírül, hogy az amúgy sem túl sok lírai programmal kecsegtető „sarokkő beruházás” fényes történetének végéhez ért. A Líra pontot kiadják: „kultúrált csapszéknek.” Emlékezzünk a terézvárosi lírapontra, mely olyan volt mint a piros pöttyöcskék a magyar gyermekek fenekén. Semmilyen.
Marx-idézet a Humboldt-egyetem aulájának falán? Goebbels épületében a munkaügy? Eláznak az első osztály utasai a pályaudvaron? Hajléktalanok az utcán? Egészen felháborító ez a Berlin! Hogyan valósul meg a politikai transzparencia a szimbolikus építészetben? Mi az az „állandó képviselet”? Mennyiben más ott a helyzet, mint nálunk? Szerkesztőnk Petneházi Gábor, tegnap tért vissza a német fővárosból, ahol a szabadság szele meglegyintette.
Érintve vagytok és érintve vagyok. Mégis meg kell próbálni tudatosan hozzáállni, meg kell próbálni megérteni és meghaladni. Túljutni. Még ha lehetetlen is. Még ha érthetetlen is, hogy teljesen természetes ma Magyarországon a hétköznapi antiszemitizmus. Zsidótemetőt feldúlni, vagy csak kicsit zsidózni a lehető legtermészetesebb. Vagy mégsem? Szerintetek? Versem margójára írom mindezt.
Vajon a mai magyar politikusok tényleg csupán egyéni érdekeiket kergetik? Mennyire tudnak önazonosak maradni a parlamentben? A politika valóban csak korrupt lehet? Elsőként azt a pártot kerestük meg, amelyik nevével is azt sugallja, hogy tudja a választ a problémára. Kérdéseinkre Szél Bernadett, az LMP társelnöke válaszolt. Az összefoglaló videó után a teljes beszélgetés a DRÓTon itt olvasható.
Nem biztos, hogy egy identitás olyan egyszerűen összerakható, és lehet, hogy megfontolandó az a gondolat, hogy minden nemzetiség torzulás az alapvető emberihez képest. Nem azt mondom, hogy ez így van, csak azt, hogy ezen érdemes lenne eltűnődni mielőtt olyan kijelentéseket teszünk, hogy „azok” vagy „ezek”, „ilyenek” vagy „olyanok”. – Patrick J. Geary az Atlantisz Kiadónál megjelent könyvéről Weiner Sennyey Tibor recenzióját olvashatjátok a DRÓTon.
Több ezer szelíd motoros körözött a Hősök terén, legtöbbjük óvodás. Mi történt Budapesten? A helyszínen jártunk és videóztunk.
Azt kellene látni, hogy az a rendszer, amelyikben ez egyáltalán felmerül, az rossz, hibás, túlgondolt, tarthatatlan és roppant veszélyes rendszer.
Berka Attila nagy vitát kiváltó verse a sokat emlegetett közéleti-költészetet testesíti meg. Jó vagy nem jó? Ilyen a hangulat ma vagy sem? Döntsék el az olvasók. 2014-ben választások után és október huszonharmadika előtt.
A rendszerváltás a központi témája a 2014-es JAK-tábornak. Videóriportunkban megszólal Gaborják Ádám, Kassai Zsigmond, Mán-Várhegyi Réka, Karádi Éva és Kukorelly Endre.
„Líra-pont” nyílt Terézvárosban, a Hunyadi téren. Meghívót kaptunk mi is a megnyitóra, ezért úgy gondoltuk elmegyünk, megnézzük, hogy miként és hogyan válik az önkormányzati választások izmos ütőkártyájává a költészetnek szentelt hely kedvenc terünkön. Természetesen majdnem mindennel és mindenkivel találkoztunk, csak éppen a lírával nem.
A Méter bárban nyílt meg Analóg Angelika „Így isztok ti, avagy ez történik veletek este 10 után” – című kiállítása, amely karikatúrába oltott képregény – vagy éppen képregénybe oltott társadalomkritika – ahogy tetszik. A street art egykockás görbe tükrök formájában ismét a galériába vonul.
Lackfi János évek óta rezidens művésze és szervezője a kapolcsi Kaláka Udvarnak, kreatív versírás műhelyeivel naponta várja az érdeklődőket, de számos koncerten is közreműködik. Évekig maga hordta itt a szalmát, ácsolta a színpadot, de lassan rájött, hogy ha az ember naponta kétszer-háromszor is színpadon van, muszáj kicsit töltekeznie is. A blogírást idén már a lánya vette át, s János szerint egész egyszerűen jobban csinálja, mint ő.
Első ránézésre meglehet, hogy az évente július második felében itt Mintafalván megrendezésre kerülő Sörhét nem tűnik nagy durranásnak, különösen, ha Kapolcs, a Thealter, a Sziget, vagy valamelyik írótábor gazdag programkínálatával, változatos kulturpalettájával, koncertjeivel, színházi előadásaival, tartalmas és mély kerekasztal-beszélgetéseivel, író-olvasó találkozóival vetjük össze. Mintafalván azonban ez „a” fesztivál.
Hogy milyen volt a katonaélet a „boldog békeidőkben”, a Nagy Háború kitörése előtt, amikor három évig kellett szolgálni a császárt; azt közvetetten, de plasztikusan mutatja be ez a katonafüzet.
100 évvel ezelőtt tört ki az első világháború. A DRÓTon külön sorozattal emlékezünk meg róla. Elsőként szerkesztőnk, Petneházi Gábor irodalomtörténész jegyzetét olvashatjátok.
A DRÓT szerkesztőségébe eljuttattak egy sajtóközleményt, amely a külföldre kivándorolt magyarokkal foglalkozik. Két írásban próbáltunk válaszolni a menjek-maradjak kérdésre. Pro és kontra.
Mi tehát a megoldás? Menjünk vagy maradjunk? Szerintem már a kérdésfelvetés is nagyon szélsőséges, jellegzetesen magyar.
Eljutottunk a felvilágosodástól az elsötétítésig? Megbélyegzett bölcsészek? Jogrend vagy önbíráskodás? Van-e megoldás?
2014. június 12-én kezdődik a 85. Ünnepi Könyvhét. A DRÓT végig jelen lesz a Könyvhéten, beszámol és részleteket közöl, ajánl, és kritizál. Első könyvheti írásunk Platón Államáról szól, melyet most adtak ki és fordítottak újra.
Magyarok az év minden egyes napján lehetünk, és attól sem leszünk egységesebbek vagy összetartóbbak, hogy legutóbbi szétszakításunk napját átnevezzük és központilag ünnepeltetjük.
A tüntetés az Origo Dob utcai szerkesztőségétől a Kossuth térre vonult. A DRÓT a helyszínen járt, és ott Vándor Ágnessel készítettünk az üggyel kapcsolatban interjút.
Állítólag ma már a történelemnek, a liberalizmusnak és a technikának is köszönhetően ténylegesen bármit elmondhatunk, leírhatunk, publikálhatunk, még csak mentor, kiadó, vagy bármilyen külső-belső szűrő sem kell hozzá. És egy ideje szelektálás nélkül szórjuk mások elé a ki sem forrt, nyers gondolatokat, és szép neveket aggatunk rájuk. Vajon tényleg így van ez? Jó irányba változik-e a magyar sajtó?
Amiért keresztényhez ment férjhez: száz korbácsütés. Mert kereszténynek vallja magát, az ítélet: halál.
Maradt tehát egy szabad keze Zrínyinek. És igen, úgy tűnik, hogy csak egyvalamire használhatta. Pont arra. – „Az utolsó szó profán” című sorozatunk első részét olvashatjátok.
Lusseyran a Braille-könyvek segítségével meghódítja a filozófia és a költők világát, hihetetlen intenzitással szívja magába kamaszként a különbözően fixálódott személyiségekről és gondolatvilágukról szóló írásokat, melyeket szétszór magában, majd újra összeilleszt végtelen, de koherens belső világának tanúbizonyságaként.
Miért oly elszigeteltek a civil kezdeményezések, miért nincs róluk közbeszéd? Tényleg ciki aktív részt vállalni a demokráciában? – beszélgetés Wasfia Nazreen bangladesi nőjogi aktivistával.
Az orosz nacionalizmus új hullámokat vet, a Lenin szobor előtt Szűz Mária és sarló-kalapács. Vajon, ha Ukrajna szétesik, tényleg csak abban reménykedhetünk, hogy nem lesz nagyobb vérontás? Európa kényelmes, gazdag és lusta nyugati rokon.
Az új rend egy olyan eurázsiai szuperállam lenne, ahol a szabad piac, demokrácia, pluralizmus megszűnne, vagy legfeljebb csak korlátozottan érvényesülhetne, Oroszország nyomott áron szállítaná a kőolajat és földgázt a franciáknak és a németeknek, cserébe pedig ellátná a védtelen és gyenge közép- és dél-európai államok katonai védelmét, illetve rátenné a kezét az energiaszektorukra, no és csak semmi buzulás, természetesen.
Van egy ország – valahol Európában – ahol a levegő és a víz tiszta, az erdők dúsak és vadban gazdagok, a szántók szépen megműveltek, a gyárak és üzemek ontják magukból egyre környezetbarátabb termékeiket, az emberek derűsek és bizakodóak, mindenkinek biztosított a megélhetése, minden flottul és terv szerint működik, mert minden helyzetre és alkalomra van terv, tanács és elképzelés. A fejekben rend uralkodik, a szívekben egyetértés.
