Filozófusnak születni kell, vagy bárki megtanulhat filozofikusan élni? Csonka Liberta, Nemes László és Tillmann J. A. filozófusokkal beszélgettünk arról, mit jelent ma a filozófia, hogyan lesz valakiből filozófus, mit csinál valójában, és miért lehet az önálló, kérdező gondolkodás fontosabb, mint valaha. A Kacsakő Irodalmi Színpad harmadik évadának negyedik estje most teljes egészében visszanézhető a DRÓTon.
Jász Attila költővel legújabb, Xantusiana című kötete kapcsán beszélgettünk Xántus Jánosról, indiánokról és európaiakról, utazásról és otthonkeresésről, költészetről, történelemről és személyes mitológiáról a szentendrei Kacsakő Irodalmi Színpadon. Az esten a kötet verseiből is elhangzottak részletek zenei kísérettel. Most a teljes beszélgetést megmutatjuk a DRÓTon, és egyben ajánljuk következő estünket is: július 16-án, csütörtökön 18 órától Csonka Liberta, Nemes László és Tillmann J. A. lesznek a vendégeink. Velük arról beszélgetünk: hogyan legyünk filozófusok?
Mi az irodalom? Mi a költészet? Mi a vers? A Kacsakő Irodalmi Színpad június 18-i estjén Zoltán Áron, a Vígszínház színművésze és Weiner Sennyey Tibor költő beszélgetett arról, mit jelent ma az irodalom, hogyan szólal meg a vers, és miért más ma verset mondani, mint régen. A felvétel most visszanézhető, és egyben ajánljuk következő estünket is: július 2-án Jász Attila költő érkezik a Kacsakőre, hogy Xantus Jánosról és a dunai indiánokról meséljen.
A Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíciónkat már több mint ötszázan írták alá. A petícióhoz korábban olyan jelentős alkotók, gondolkodók és szakemberek is csatlakoztak, mint Radnóti Sándor művészetfilozófus, professor emeritus, akadémikus, Takáts József irodalomkritikus, irodalomtörténész, egyetemi oktató, Forgács Éva művészettörténész, professor emerita, Vörös István író, Spiró György író, Pinczehelyi Sándor képzőművész, Krajcsovics Éva festőművész, Mácsai Pál színész-rendező, Dés László zeneszerző, Presser Gábor előadóművész, zeneszerző, valamint sokan mások.
NOÉMO facebook oldala, ahol további koncertjeiről tájékozódhattok. A Kacsakő Irodalmi Színpad harmadik évadának programja 2026 nyarán:Kacsakő Irodalmi Színpad harmadik nyara beszélgetésekkel, dalokkal, versekkel, filozófiával, pszichológiával, zenével és szentendrei barangolásokkal várja az érdeklődőket a Duna-parton. Kortárs művészek, gondolkodók, költők, zenészek és szakemberek találkoznak a Kacsakőnél, hogy közösen kérdezzenek rá arra, ami ma igazán fontos: közéletre, művészetre,…
Felkerült a DRÓTra a teljes videófelvétel, amelyben egy fontos beszélgetés, előadás vagy irodalmi esemény hangulata idéződik meg: Shodor Balázs énekes, Vági Zsolt mentálhigiénés szakember és Weiner Sennyey Tibor közös estje a jelen politikai, társadalmi és művészeti helyzetére reflektál a „választási forradalom” kapcsán. Az elmúlt időszak tapasztalatait, a jelen kihívásait és a jövő lehetőségeit dalokkal, versekkel és beszélgetéssel járjuk körül.az. A felvétel nemcsak dokumentum, hanem lehetőség is arra, hogy azok is bekapcsolódjanak a gondolkodásba, akik személyesen nem lehettek jelen. Nézzétek vissza, osszátok meg, és vigyétek tovább a beszélgetést. A Kacsakő Irodalmi Színpad harmadik évadáról részleteket olvashattok a DRÓTon.
2024-ben, hetven év után bezárták a Zsennyei Alkotóházat, a magyar képzőművészet, irodalom és alkotói élet egyik különleges emlékhelyét. Weiner Sennyey Tibor személyes és történeti esszéje nemcsak a zsennyei kastély múltját idézi fel a Sennyeyektől, Bezerédy Emmán és Békássy Ferencen át a háború utáni művésztelepig, hanem arra is választ keres: miért volna nemzeti érdek, hogy Zsennye ne pusztán megmaradjon, hanem újra élő, természetközeli, fenntartható alkotóhellyé váljon. Az esszét a Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíció háttéranyagaként közöljük teljes terjedelmében.
Vági Zsolt Megsárgult fénykép című verse egy régi gyerekkori fotóból bontja ki a túlélés, a családi minták, a testi-lelki sérülékenység és az életközépi önismeret történetét. A fán álló kisgyerek és az erdőben álló felnőtt alakja között egy egész élet feszül: félelem, kudarc, lázadás, depresszió, küzdés, majd lassú megérkezés ahhoz a felismeréshez, hogy gyökereinket, ágainkat és lombunkat talán mégis meg lehet tanulni.
„Ha valaki eddig mást gondolt volna: van neki. Van jövője. Továbbra is Európa a jövő. Nemcsak Magyarországnak, de a világnak is. Az változott meg, hogy erről újra megbizonyosodhattunk, bármit terjeszt a (suttogó) propaganda. Ha egy szóban akarod megfogalmazni az emberiség életművének lényegét: Európa!” – Vörös István költő verses válaszaival zárjuk választási körkérdés sorozatunkat.
„Az lesz a kiengesztelés, ha a kormány ezentúl transzparensen, a népért fog működni. Ha elszámoltatja az előző vezetést, és felelősséget vállal a maga hibáiért. Ha felszámolja az állami propagandagyárat, és független, kritikus közszolgálati médiát épít a helyére. Ha nem néhány havert és rokont juttat többszáz- meg ezermilliárdos vagyonhoz meghekkelt közbeszerzéseken és állami megrendeléseken keresztül, hanem felszabadítja a piacot vállalkozók és cégek százai számára. A nemzet szégyenének, a mi félhülye strómanunknak a lassan kétezer-milliárdos vagyona lehetne kétezer mesésen gazdag ember vagyona, akik egymással versenyeznek piaci szabályok alapján, így cégeik kénytelenek a lehető legjobb szolgáltatásokat nyújtani, különben az ügyfelek mást választanak.
Az lesz a kiengesztelés, ha ezentúl nem veszíti el közpénzjellegét. Ha visszakerülnek a fékek és ellensúlyok. Ha a köztársasági elnök nem egy bologatós kutya lesz. Ha a pedofilok nem kapnak kegyelmet. Ha nem vasmarokkal szorítják majd a kétharmados hatalmat, és más pártokat is bejuttathatunk a jövőben a parlamentbe, hogy valódi vita folyjon a közügyekről, melyben valamennyi magyar ember értékei képviseltetve lesznek. Demokratikus jogállam és valódi többpártrendszer: ez lesz a kiengesztelés. Alább nem adjuk.”
„Kevés jót várok, mert sok rosszat láttam. Mégis remélek: kiegyensúlyozott, független tájékoztatást a médiában. Sokféleséget és valódi értékeket a kultúrában, tárgyalókészséget a közéletben.” – mondja Kiss Judit Ágnes költő a választások után.
„Remélhetjük erősen, hogy az elmúlt korok tanulási folyamatai nem voltak teljesen hiábavalóak.” – Bíró Zsófia író a választások után.
A DRÓTon a választások előtt költőket, írókat, filozófust és történészt kérdeztünk a szavazásról és véleményükről. Most, a választások után visszatértünk hozzájuk, és megadtuk a lehetőséget, hogy aki szeretné értékelje az eredményt és mondja el a gondolatait.
„Magyarországon jelentős esélye van annak, hogy egy nemzeti megújulásra kerülhessen sor.” – vallja Ungváry Krisztián történész. Kérdéseinket húsz embernek küldtük el, végül hatan válaszoltak. Korábban Vörös István költő, Bék Timur költő és tanár, valamint Bíró Zsófia író és Tillmann J. A. filozfófus és Kiss Judit Ágnes költő válaszait olvashattátok a DRÓTon. A záró interjút olvashatjátok lapunkon.
Ma van a Magyar Költészet Napja, holnap választások. A DRÓT hat részből álló interjúsorozatot készített a választások alkalmából. Írókat, költőket, színházi embereket, filozófusokat, történészeket és más értelmiségieket kérdeztünk arról, hogyan látják a jelenlegi helyzetet, és miként viszonyulnak a 2026-os választásokhoz.
Mindezt azért tesszük, mert úgy gondoljuk, hogy a magyar íróknak, költőknek, színészeknek, művészeknek és értelmiségieknek felelőssége van abban, hogyan alakulnak a dolgok – ha másként nem, legalább úgy, hogy megszólalnak a saját buborékjukon túl, a szélesebb nyilvánosság előtt is. A DRÓT erre lehetőséget ad. Ez persze szabadság: csak akkor létezik, ha élünk vele.
Kérdéseinket húsz embernek küldtük el, végül hatan válaszoltak. Az ő válaszaikat olvashatjátok a következő napokban a DRÓTon.
Ötödikként Kiss Judit Ágnes költő válaszait közöljük.
„A Kipcsák Kretenátus további kormányzása esetén a rapid romlás nem kétséges. A kormányváltás viszont rövid távon is jobb légkört teremthet, és elindíthat sok területen kedvező folyamatokat, hacsak a nemzetközi környezet nem romlik el hirtelen. De jelentős változások ennyi idő alatt nem várhatók.”
A DRÓT hatrészes interjúsorozatot készített a választások alkalmából. Írókat, költőket, színházi embereket, filozófusokat, történészeket és más értelmiségieket kérdeztünk arról, hogyan látják a jelenlegi helyzetet, és miként viszonyulnak a 2026-os választásokhoz.
Mindezt azért tesszük, mert hisszük, hogy a magyar értelmiségnek felelőssége van abban, hogyan alakulnak a dolgok – ha másként nem, legalább úgy, hogy megszólal a saját buborékján túl, a szélesebb nyilvánosság előtt is. A DRÓT erre lehetőséget ad, de ez a szabadság csak akkor létezik, ha élünk vele.
„A kérdés szerintem valójában nem az, hogy ki kire szavaz és miért, hanem az, hogy mitől lettünk olyan mentális- és idegállapotban, hogy nem vagy nagyon rosszul működnek a reflexeink, az ösztöneink, de még az értelmi képességeink is, és az életünk nagy részét félelemben töltjük…”
A DRÓT hat részből álló interjúsorozatot készített a választások alkalmából. Írókat, költőket, színházi embereket, filozófusokat, történészeket és más értelmiségieket kérdeztünk arról, hogyan látják a jelenlegi helyzetet, és miként viszonyulnak a 2026-os választásokhoz.
Mindezt azért tesszük, mert hisszük, hogy a magyar értelmiségnek felelőssége van abban, hogyan alakulnak a dolgok – ha másként nem, legalább úgy, hogy megszólal a saját buborékján túl, a szélesebb nyilvánosság előtt is. A DRÓT erre lehetőséget ad – de ez a szabadság csak akkor létezik, ha élünk vele.
A DRÓT hat részből álló interjúsorozatot készített a választások alkalmából. Írókat, költőket, színházi embereket, filozófusokat, történészeket és más értelmiségieket kérdeztünk arról, hogyan látják a jelenlegi helyzetet, és miként viszonyulnak a 2026-os választásokhoz.
Mindezt azért tesszük, mert hisszük, hogy a magyar értelmiségnek felelőssége van abban, hogyan alakulnak a dolgok – ha másként nem, legalább úgy, hogy megszólal a saját buborékján túl, a szélesebb nyilvánosság előtt is. A DRÓT erre lehetőséget ad – de ez a szabadság csak akkor létezik, ha élünk vele.
Húsz embert kérdeztünk, végül hatan válaszoltak. Az ő válaszaikat olvashatjátok a következő napokban.
A Varázslatos Magyarország – A Magyar Természetfotó Nagydíja pályázat az ország legizgalmasabb és egyik legrangosabb természetfotós megmérettetése, melyen a fotósok csaknem egy éven át versenyeznek egymással. Az évad során beérkezett legszebb fotókból egy gyönyörű fotóalbum és egy nagy volumenű kiállítás készül. A Magyar Természetfotó Nagydíja pályázatából készült kiállításon egészen új nézőpontból ismerhetjük meg nemzeti parkjaink…
Milyen ember és milyen író volt valójában Hamvas Béla? Milyen volt a viszonya a természethez – és miért írt a méhesről? Mi lett a Hamvas-hagyaték sorsa, és mit kezdhetünk Hamvas Bélával most, 2026-ban? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Weiner Sennyey Tibor íróval, költővel és méhésszel Kilián László egy különleges, személyes hangulatú irodalmi esten a Holtszezon Irodalmi…
„Történelem iránt rajongó emberként mindig is kíváncsi voltam, milyen lehet egy valódi válságot átélni. Ez a válság pedig előhívta belőlem a saját küldetésemet. Megmutatni a világnak az izraeli nézőpontot – mert bár a világ folyamatosan Izraelről beszél, az a perspektíva, amit én képviselek, vagyis az izraeli fősodor, szinte soha nem jelenik meg.” – vallja Oren…
“As someone who loves history, I always wondered what it’s like to live through a real crisis. And this crisis pulled my purpose out of me: to show the world the Israeli perspective — because even though the world talks about Israel nonstop, the perspective I represent, what I would call the Israeli mainstream, is…
Tarr Béla meghalt. Az a rendező, akinek filmjei lassúak, könyörtelenek és felejthetetlenek – és akit sokan a kortárs európai filmművészet egyik legnagyobb alakjaként tartanak számon. Egyetemista korunkban készítettünk vele egy hosszú beszélgetést az alkotásról, az emberről és a világról, amelyet sokáig elveszettnek hittünk. 2014-ben, a DRÓT indulásakor egyszer már újraközöltük – most ismét elővesszük. Így…
VerStandUp levezető beszélgetés a Kettőspont Irodalmi Színpad 5. eseményén, költészetről, versmondásról, jelenlétről. Kettőspont Irodalmi Színpad Weiner Sennyey Tibor szervezésében SZÍNHÁZ:IRODALOM Beszélgetés Zoltán Áronnal a VerStandUp est után 2025 december 2. A VerStandUpról: Zoltán Áron: VerStandUp Mi haszna a versnek? Miért éri meg az emberiségnek a költészet bonyolult jelenségét évezredek óta fenntartani? Annyi egyszerűbb, kellemesebb vagy…
A világirodalom amennyire az emlékezet, annyira a felejtés története is. Sokszor csupán technikai okokból, máskor szándékosan felejtettünk el olyan műveket, amelyek ma a közös tudásunk alapját képezhetnék — sőt, választ adhatnának égető kérdéseinkre is. Miről lesz szó? ❓ Mi mindent felejtettünk el az irodalomból és miért? ❓ Ki volt az első költő? ❓ Hogyan tűnhetett…
Már 5 éve működik a Kettőspont Budapesten a Ráday utcában, színes programokkal, színházi előadásokkal, Irodalmi Színpaddal, koncertekkel. Megérkezett a Kettőspont októberi programja és friss plakátja. Részletek a DRÓTon. Részletek a FB-eseményekben – És honlapunkon – ahol jegy- és bérletvásárlásra is nyílik lehetőség. 👉 FIGYELEM: a helyszínen vásárolt jegyek ára: +500 Ft – így megéri online…
A nyári Kacsakő Irodalmi Színpad után most Budapestre költözünk: a Kettőspont Színházban (Ráday utca 39.) folytatjuk az irodalom és közös gondolkodás estjeit. Várunk mindenkit, aki hisz abban, hogy az irodalom közösséget teremt, kérdéseket tesz fel és válaszokat is adhat. 📚✨ Kettőspont Irodalmi Színpad – ősz/tél 2025 ✨📚 Weiner Sennyey Tibor szervezésében A programokon a részvétel…
Lázadás, tiltakozás, gyűlölet, utálat, érdektelenség és idegenségérzet. Ezek a leggyakrabban felbukkanó érzelmek és hangulatok Didier Eribon Visszatérés Reimsbe című önéletrajzi ihletésű művében. A szövegben Eribon számot vet saját múltjával, származásával és szexualitásával, melynek terheit a csomagjaival együtt cipeli magával, ahogy Reims városából, egy munkásosztálybeli családból elsőként adatik meg a lehetősége a továbbtanulásra, és Párizsba költözik. …
Szeptember havi műsorunk! A visszatérő kedvencek mellett bábszínházi és verseskötet-bemutatóval várunk Titeket a Kettőspont Színházban. Diogenész folytatja országjárását, a Halszájoptika pedig képirodalmi kísérleteit. A párkapcsolatok hullámvasútjára ülhettek két vizuálisan is remek előadással: a magyar dráma napján a Senki se mer egyedül élni, a hónap végén Liselotte és a május.Monodráma-rajongóknak pedig kihagyhatatlan az Ikrek hava és…
🎭 A Szókratész védőbeszédét és a Diogenészt mutattuk be a Kacsakő Irodalmi Színpad harmadik estjén, amit megelőzött egy rövid beszélgetés a két művésszel, akik az ókori filozófusok bőrébe bújtak: Ács Tamással és Formanek Csabával – ezt láthatjátok ezen a felvételen, amiben néhány rövid részlet is felvillan az előadásokból.
Május 15. és augusztus 21. között ismét különleges kulturális programsorozatnak ad otthont a szentendrei Duna-part: Weiner Sennyey Tibor szervezésében nyolc estét tölthetünk együtt a természet és az irodalom határán.
A Kacsakő Irodalmi Színpad 2025 során versek, dalok, színházi előadások, slam poetry és gondolatébresztő beszélgetések váltják egymást – olyan fellépőkkel, mint Balogi Virág, Sütő András, Mester Csabi, Ács Tamás, Regős Mátyás, Shodor Balázs vagy épp Formanek Csaba. A programból nem hiányozhat az antik filozófia, a Dunakanyar irodalmi hagyománya sem – és idén először egy egész estét a slam poetry műfajának szentelünk.
2025. március 27-én meghalt Tolnai Ottó Kossuth-díjas író, költő, műfordító, a vajdasági magyar irodalom kiemelkedő alakja, a magyar irodalom korszakos jelentőségű alkotója, közölte a hírt a család. 84 éves volt. Mi most a DRÓT archívumából két különlegesen értékes anyaggal emlékezünk a költőre: egy hangfelvétellel és egy archív videófelvétellel.
Mit gondolunk a testről? Hogyan változott a testről alkotott elképzelésünk az évszázadok során? Mi a fontosabb a test vagy a lélek? Miért űzzük a tökéletest? – Magyary Ágnes íróval Pénzes Kincső készített interjút a DRÓTon sorozatban publikált, majd pedig 2025 tavaszán a Magvető kiadónál megjelenő ‘Testodüsszeia’ című esszékötete kapcsán.
Weiner Sennyey Tibor tíz éve költözött Szentendrére és talált otthonra, kertre, építette fel méhesét. Ezen a különleges esten Szentendrén írott versein keresztül mesélt a városhoz való viszonyáról. Közreműködött Shodor Fodor Balázs. A felvétel a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban készült március 5-én.
Weiner Sennyey Tibor új verseskötetének bemutatója Szegeden 2025 február 13-án, este nyolctól lesz a No Milk Today klubban. A szerzővel Boldog Zoltán fog beszélgetni. Közreműködnek Formanek Csaba, továbbá Bék Timur, Burg Balázs és Nagy Dániel (Dibur beg a Döbbieg). Ez alkalomból a DRÓTon két verset olvashattok a kötetből.
„Csodálatosan gazdag életem volt, és csak azt az állításomat igazolja, hogy ehhez a pályához 90% szerencse kell, és 10% tehetség. Aztán később ezt a Bálinttal való estemben módosítottam annyira, hogy azért humor is kell. Tehát a végső összegzés az, hogy 85% szerencse 10% tehetség, és minimum 5% humorérzék.” – meséli Jordán Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művész, a Nemzet Színésze, a VerShaker legújabb videójában. És akkor még nem is merünk arra gondolni, hogy a kimért, elegáns nyilatkozat később szenvedélyes üvöltéssé alakul át, vöröslő fejjel, féktelenül.
Közös ügyünk az oktatás: de hogyan alakíthatnánk együtt? Milyen lenne az állampolgári politika a gyakorlatban? Egy ember víziója, egy átfogó problématérkép, és egy közösség, amely megoldásokat keres: ez az Oktatási Közös Nevező. Egy hívás mindenkinek, aki hisz abban, hogy az oktatást közösen jobbá lehet tenni. Bogdán Csaba kezdeményezése nemcsak a problémák felismeréséről szól, hanem egy országos párbeszéd elindításáról is. — Édes Anna interjúja.
„Nem hagyhatom ki a történetből azonban 1956. október hatodikát. Ez a nap volt, utólag visszatekintve, október huszonharmadika „főpróbája”. Ezen a napon temették újra Rajk Lászlót és három kivégzett társát (egyikükről, Szalairól, már beszéltem korábban az 1949-es évvel kapcsolatban), jelképesen az egész magyar sztálinizmust, amely ugyan csak pár évig tartott, de rengeteg szenvedést okozott.” – Gömöri György életrajzi visszaemlékezését 2024 végén a Savaria University Press adta ki. A DRÓTon most részletet olvashattok a könyvből és visszanézhetitek az Írók Boltjában tartott könyvbemutatót is, ahol a szerzővel Süth Gabriella szerkesztő és Fűzfa Balázs irodalomtörténész beszélgetett.
„Egy olyan közegben, ahol nem a költők a sztárok, Áron megint elhitette, hogy talán mégiscsak fontos a klasszikusok mellett az is, amit a kortárs költők csinálnak és gondolnak.” – A kortárs irodalom és az előadóművészet közötti kapcsolatot ápoló, megtermékenyítő, motiváló, akár ember, akár programsorozat, akár intézmény kaphatja. Idén a Zoltán Áron vezette VerShaker kapta a Vallai-díjat. A DRÓTon rendszeresen hírt adunk a VerShaker videóiról és eseményeiről, most nagyon örülünk és gratulálunk a díjhoz. Részletek lapunkon.
2024-ben Weiner Sennyey Tibor, költő, író és méhész érdemelte ki a Qubit „Év embere” elismerést. A díjátadón elhangzott – a Hamvas Béláról szóló tanulmányait és a fenntarthatóságra törekvő méhészeti tevékenységét méltató – indoklás szerint a díj a 2024 februárjában megjelent, az evolúció- és a viselkedésbiológia, a régészet és a néprajz, a farmakológia és az ökológia, és még egy sor további diszciplína tényanyagát szintetizáló hiánypótló ‘A méhészet művészete’ című esszékötet szerzőjének ítélte oda a lap szerkesztősége. Részletek és kapcsolódó Qubit-cikkek linkjei a DRÓTon.
„Bekalandoztam a Délvidéket, ám nemcsak tájait, hanem a szellem – szellemtelenség? – vidékeit is. Az ottani kultúra kellős közepéből zuhantam a margóra. Irodalmat szerveztem, éltem a bohémek életét, nyomorogtam, majd jött a súlyos betegség, a mérhetetlen testi szenvedés…” (Sziveri János)
– Elmecirkusz címmel mutatja be Sziveri János művei alapján készült előadását a két színész: Szorcsik Kriszta és Zoltán Áron. Részletek a DRÓTon.
Scherer Péter beszél életének világlátást formáló fordulatairól, emlékekről, jelen idejű érzésekről, Petőfi és József Attila versei kapcsán, a VerShaker legújabb epizódjában, amit most megnézhettek a DRÓTon.
Immár tizenharmadik éve gyűlnek össze egy isztriai erdőben az Erdei Költők, hogy csillagok, tábortűz és fáklya fénye mellett olvassanak fel kortárs költeményeket, körülvéve a gyönyörű természettel. A régió különböző országaiból származó költők versekkel és helyi támogatóink ingyenes borral vonzanak évről-évre egyre több látogatót az Erdei Költők találkozóra nem csupán Horvátországból, de a környező országokból is. Program, videó és ajánló.
Közösség, költészet, irodalom, zene, humor! Gyertek és tartsatok velünk a csodálatos szentendrei Duna-parton! 2024 nyarán május 30-tól augusztus 22-ig kéthetente, hét alkalommal különleges programmal vár a Kacsakő Irodalmi Színpad, a szentendrei költő-író, Weiner Sennyey Tibor szervezésében. Részletes program a DRÓTon.
Fantasztikusnak ígérkezik 2024 májusa a Kettőspont Színházban. Itt van a részletes májusi program. Lesz sok finomság, spiritualitás, katarzis, humor és meditáció – színházban, képben, filmen és versben, zenében és filozófiában, sőt, még borban is!
Éppen 70 évvel ezelőtt, március 25-én született Sziveri János, akinek metsző pontosságú versei és hajthatatlan hűsége saját elveihez fontos példát mutatnak nekünk. A VerShaker YouTube-csatornájának Versmegfejtő műsorában Nagypál Gábor mondja el a költő Dunamedencecsont című versét, és annak kapcsán beszélget vele a házigazda, Zoltán Áron Sziveri hatásáról kortársaira, a „közép-keleteurópaiságról”, a politikai helyzetre érzékenyen reagáló művész túlélési stratégiáiról, a versmondás lehetetlenségéről és sok más témáról, amelyet a vers egy-egy részlete indít el.
És itt az áprilisi plakátunk kabaréval, költészettel, dalokkal, őrülettel, erőszakmentesen. A publikum nem árt, úgyhogy osszátok meg bátran!
Mi továbbra is játsszuk azt, ami van, sőt, azt is, ami nincs 🙂
Hogyan lehettek igazán nagy magyar hazafiak és honleányok a XXI. században? Március 15-én ebből a 12 pontunkból most megtudhatjátok.
A DRÓT szervezésében Regős Mátyás költő és Vértesi Ferenc a Kis Piros Ház vendégei voltak. A koncertet 2024 március 12. este hat órától láthatjátok a DRÓTon.
2024 március 26-án a Lurdy Moziban egy egyedülálló képzeletszínházat mutatunk be nektek „A lemez két oldala” címmel: Janikovszky Éva írásainak segítségével teljes sötétségben, csak a hangokra és szavakra koncentrálva fedezhetitek fel mindennapjaink rejtett oldalait. – a DRÓTon a Bodor Tibor Kulturális Egyesület programját ajánljuk.
‘A méhészet művészete’ c. könyv valójában a méhek kultúrtörténete, a kezdetektől napjainkig, olvasmányos stílusban megírva, a szerző méhészeti tapasztalataival és megfigyeléseivel gazdagítva, különös tekintettel arra a válságra, ami a beporzókat érinti jelen helyzetünkben. Részletek a könyvbemutatóról és a rendelésről a DRÓTon.
Vajon ki olvasta el elejétől a végéig az Isteni színjátékot, vagy az Ulyssest? Ki nézte-hallgatta már végig értő szemmel és füllel A Nibelung gyűrűjét? Ki olvasta el közülünk az Átokföldjét? Talán még az irodalomtanárok vagy irodalmárok közül is kevesen vállalkoznak ezeknek a kiemelkedő műveknek az elolvasására, pont azért, mert mély műveltség és segítő értelmezés nélkül nehezen befogadhatóak.
Ezúttal egy nem szokványos kiállításra invitálunk benneteket. Nagy Judit tűzzománcművész „BELSŐ BARANGOLÁSOK” – kamarakiállítását láthatjátok Szentendrén. A tűzzománcot hazánkban leginkább díszítő technikaként vagy kiegészítő technikaként ismerjük főleg ékszerek esetében. Képalkotásra kevesen használják és akkor is inkább a sodrott rézzel készült térkitöltéses technikát leginkább. Ezzel szemben Nagy Judit festményszerűen finom, éteri színátmenetekkel dolgozik és érzékelteti velünk belső látomásait. A kiállítást Balogi Virág nyitotta meg. A megnyitó szövegét és további információkat itt találtok a DRÓTon.
„Nem egyszerűen a természet szépségét, elmúlásának fájdalmát akartam bemutatni, hanem azt is, hogy ebben mi emberek is sorstársak vagyunk. Sőt a megoldás is a képek között van, miszerint ha mi is olyan nyugodtan, bölcsen, lassan tudnánk élni, továbbra is a természet diktálta rend szerint, akkor túlélhetnénk!” – vallja Bozsaky Dávid, akinek 2024. február 10-én szombaton, délután hatkor nyílik ‘Élő Csönd’ című kiállítása a Kettőspont Színházban. Interjúnkban Dávid nem csak a fotóiról, hanem a természethez fűződő különleges kapcsolatáról és a mai, (poszt)modern világ válságáról is beszélt. Sőt, a szerinte lehetséges kiútról is.
Kötet- és költőbemutató videó Kemény Zsófival, a VerShaker YouTube-csatornáján
FoMO, FiFe, Meme, JumpCut, 27-esek klubja, zen fless és nosztalgia – ezek a fogalmak pörögnek (és tisztázódnak) Kemény Zsófi és Zoltán Áron beszélgetésében, Zsófi Most vagyok soha című legutóbbi verseskötete kapcsán. Hogyan lehet túlélni azt a korszakot, ahol a kapunyitási pánik összeér a kapuzárási pánikkal? Hogyan jutott el 8 év után a második verses kötet megjelenéséig a fiatal felnőtt költő? Miért a „szerintem” kifejezés vált számára a legfontosabbá? Hogyan válhat egy verseskötet – a költő akarata ellenére – egy egész generáció indulójává?
„Miénk lehetne a világ, de lehet, hogy mindig későn van már.” – erről is beszélt Wirth Imre Magyary Áginak a DRÓTon.
A magyarországi Polaroid Workshop harmadik kiállítása október 20-án, este hattól. Polaroidok, versek, beszélgetés, DJ. Gyertek!
„Az igazi kihívás szerintem – és erről nem szoktunk beszélni –, hogy megtanítsuk az embereket fókuszálni. Ezen a mostani figyelempiacon, ami van, rettenetesen erős a felhozatal.” – interjú Mohácsi Árpáddal, a Szófa főszerkesztőjével.
„Meditációs objektumok – kortárs művészeti kiállítás Hamvas Béla tiszteletére” címmel nyílt tárlat 31 kortárs művész részvételével Nagyváradon 2023 szeptember 23-án. A Magyar Művészeti Akadémia a főpásztori rezidencia második emeleti kiállítótermeiben rendezte meg Hamvas Béla emlékkiállítását, a filozófus-író születésének 125. évfordulója alkalmából. A kiállítás kurátora, Ujvárossy László Munkácsy-díjas grafikusművész felhívására 31 képzőművész, 20 magyarországi és 11 erdélyi magyar alkotó készítette el Hamvas Béla-reflexióját. A kiállítás megnyitószövegét és katalógusának előszavát Weiner Sennyey Tibor írta, amit a DRÓTon most olvashattok. A teljes esszé a Kortárs folyóiratban lesz majd olvasható. A nagyváradi püspöki palota második emeleti kiállítóterében a kiállítás nyitvatartási napokon megtekinthető 2023 december 10-ig. Kiállító művészek: Aknay János, Barabás Márton, Bodoni Zsolt, Bocskay Vince, Bukta Imre, Elekes Károly, Ferencz S. Apor, Ferenczi Zsolt, Gaál József, Jakobovits Márta, Jovián György, Kárpáti Tamás, Kerekes Gyöngyi, Kuti Dénes, Lajta Gábor, Lakatos Gabriellla, Márkus Péter, Miklós Árpád, Móser Zoltán, Nagy Árpád Pika, Orosz Csaba, Palkó Tibor, Pataki Tibor, Stefanovits Péter, Szabó Anna-Mária, Szilágy V. Zoltán, Szurcsik József, Ujvárossy László, Vargha Mihály, Verebes György, Viczeffy László és Weiner Sennyey Tibor.
„Arra biztattam, hogy az „Anyám történetét” vegye elő: tisztítsuk le a szöveget, és csinálja meg egy kamerával, egy szobában, egy színésznővel. Mert ezek, a magyar történelem tabuit arcul csapó önéletrajzi történetek nem tűnhetnek el! (Édesanyja Mengele asszisztense volt, élet és halál ura, és miután szinte csodával határos módon mégis hazajutott élve, ez menthetetlenül rányomta bélyegét saját és családja életére.)
Ez a film már sajnos nem fog elkészülni.” – Szirtes Andrásra Németh Anita emlékszik írásában a DRÓTon.
Mi volt a közös André Kertészben, Andy Warholban, Tarkovszkijban és Ulayban? Hát persze, hogy a Polaroid! Első tapasztalataim az új Polaroid I-2 fényképezőgéppel.
Mindig ki akartad próbálni a polaroidozást, de eddig soha sem volt alkalmad? Szeretnéd megtudni milyen művészi lehetőségek rejlenek az instant-analóg fotózásban? Vagy egyszerűen csak szeretnél jó társaságban kreatív és értelmes dolgokkal foglalkozni egy vasárnap délután? Itt a nagy lehetőség!!!
Két programunk is lesz: tárlatvezetés és az új Polaroid kamera bemutatása és kipróbálása.
A Ji Csing labirintusa Bérczi Zsófia szellemi kohójából született meg, kelt életre, és állt rendelkezésére az idén is mindazoknak, akik a Sziget Fesztiválon rátaláltak. Először még 2001-ben, 2015-től pedig évről évre megjelenik az ország legnagyobb nyári fesztiválján, ahol 2003-2014 között ugyanebben az építményben a Tarot Labirintus működött.
Mi haszna a versnek? Miért éri meg az emberiségnek fenntartani egy ilyen bonyolult és sokszor fájdalmas jelenséget, mint a költészet? Annyi minden egyszerűbb, kellemesebb és látszólag hasznosabb dologgal lehet foglalkozni, miért éppen verseket olvasgatnánk? Zoltán Áron szuper verses programját ajánljuk szeptember 14-ére a DRÓTon. Áron immár hetedik éve kutatja tudományos igényességgel azt, hogy miért hatnak…
Júniusi programjaink a Kettőspont Színházban és Spirituális Ügynökségben!
Mi a mesterséges intelligencia szerint a boldogság? Mi a szellem? Mi a lélek? Van-e humorérzéke? Megkérdeztük a mesterséges intelligenciától, hogy tulajdonképpen mi is „ő”, milyen veszélyeket rejt, mit „gondol” a mesterséges intelligenciával szemben megfogalmazott félelmekről, az emberekről, az emberiség jövőjéről? Az OpenAI GPT-3-as nyelvi modul kifejtette, hogy szerinte „az ilyen interjúk segíthetnek abban, hogy jobban megértsük a mesterséges intelligencia szerepét és hatását az emberi életben, és felhívják a figyelmet azokra az etikai és társadalmi kihívásokra, amelyekkel szembe kell néznünk.”
A munka ünnepét virslivel, sörrel és persze festéssel ünnepli a Kispont Galéria Kalácska Gábor látványtervező és Debreczeni Imre festőművész vezetésével. Felhívás a DRÓTon.
Az idő állapítja meg, hogy mi egyedülálló. „Marketingtevékenységgel is fel lehet futtatni egy művészt, de ez csak divat, pillanatnyi hírnév. Amikor változnak az ízlésdinamizmusok, kiderül, hogy a művészete időtálló-e, van valós, a saját korát képviselő értéke.” – Lantos Adriánát a Szépművészeti Múzeum kurátorát, a spanyol festészet 1400-1800 szakértőjét kérdezem arról, hogy milyen kiállítást rendezne meg a Szépművészetiben, ha teljesen szabadkezet kapna?
„Mindig vallottam és most is vallom, hogy a jó művészet, az mindenkor a társadalom lelkiismerete, ez a hitvallásom… A lelkiismeret és az igazságérzet mindenekelőtt.” – Chochol Károly fotóművész életművét bemutató kiállítás 2022 novemberében nyílt Budapesten, a DRÓTra lánya, Chochol Etelka válogatott pár képet, most egy rövid összeállítással búcsúzunk a jelentős fotóművésztől.
A Lanou zenekar volt a vendégünk a DRÓT online összművészeti és társadalomkritikai portál „Kis Piros Ház koncertek” sorozatának harmadik – karácsonyi – alkalmával. A Lanou saját dalok mellett magyar és ír népdalfeldolgozásokat, sőt egy karácsonyi éneket is eljátszott nekünk. Karácsonyi „szuperkoncert” : a DRÓTon!
Szeptember 18-án, vasárnap nyílt meg Budapesten a ‘Bíbor’ című kiállítás, amelyben egy csapat fiatal alkotó a valóságosból előhívott egy fiktív személyt. A képek eredetiben az MTRM roast galériában nézhetitek meg. A DRÓTon most néhány képet mutatunk a megnyitóról, ahol Béres Bíborka performanszát láthattuk Radetzky Anna bábjával és a kiállított anyagból Csapó Júlia, Farkas Aliz, Jóga Eszter, Orosz Borbála, Radetzky Anna, Sarfenstein Ditta művészektől. A kiállítás november 18-ig megtekinthető, részletek lapunkon.
A Méhészet folyóirat együttműködésben a Drót alkotói portállal, a Magyar Írószövetséggel és az xForest.hu-val művészeti pályázatot hirdetett MÉHBARÁT KERTEK címmel. A zsűrinek nagyon nehéz dolga volt, összesen 622 pályamunka érkezett a különböző kategóriákban. Nagyon szépen köszönjük valamennyi pályázónak, hogy ilyen sokan és ilyen fontosnak tartották a méhek-ügyét.
„Weiner Sennyey Tibor hiánypótló művet tett le az asztalra, ami remélhetőleg el fogja érni azokat, akik kíváncsiak a magyar szellemtörténet egyik legkiválóbb alakjára.”
Győrffy Ákos
Eredetileg úgy terveztük, hogy június 25-én eredményhirdetést tudunk tartani, de szerencsére olyan nagy számban érkeztek be pályamunkák, hogy a zsűrinek még egy kis idő kell. Az eredményhirdetés ezért 2022. július 25-én tartjuk, online a DRÓT adrot.hu felületein lesz.
Az instant analóg fotózás reneszánszát élte az elmúlt években a világon, de olyan művészek is, mint André Kertész, Andy Warhol és Ulay is fotózott polaroiddal. Weiner Sennyey Tibor költő, író alapította az első magyar Polaroid Workshopot, aminek most kihelyezett alkalmi ülésén új lehetőségeket, új kombinációkat keresünk a résztvevőkkel.
Miért fontosak a méhbarát kertek? Milyen eszközökkel tudjuk méhbaráttá tenni a környezetünket kicsiben és nagyban? Mi történik jelenleg a beporzó rovarokkal? Milyenné válna a világ a méhek és más beporzó rovarok nélkül? Ezekre a kérdésekre várjuk a választ a pályaműveken keresztül három kategóriában és két korcsoportban.
A Farkasok című dráma egy modern Az ember tragédiájaként is felfogható. Lírai, költői darab, aminek cselekménye epizódokban bontakozik ki. A kiinduló szituáció egy világvége utáni állapot, de nem teljes világvégéről beszélünk, hiszen nem pusztult el minden, megmaradt néhány isten, és megmaradt egy emberpár, akik újra benépesíthetik a földet. Feltűnik azonban egy démon, aki le akarja győzni őket, és meg akarja gátolni az emberpárt abban, hogy a világot megteremtsék. A darabot ezen a hétvégén Budapesten a Kettőspontban adják elő. Részletek a DRÓTon.
Spontán klub némelyik pénteken a Kettőspont Színház & Spirituális Ügynökségben! Az est keretében közösen meghallgatjuk a Karthágó című hangjátékot, majd a szerzővel és az előadóval Kalmár András, a Kultúrpart főszerkesztője beszélget. Részletek a DRÓTon.
Összeválogattuk a tíz legjobb és legolvasottabb témát 2021-ből a DRÓTon, így most a sok értékes anyagból néhányat megmutatunk nektek, hogy lássátok mi minden történt ebben az évben a DRÓT online összművészeti és társadalomkritikai alkotói portálon.
Megnyílt Debreczeni Imre „Saját levegő” című kiállítása. A megnyitón Fodor Balázs kurátor beszélt és egy megdöbbentő jelenet is lezajlott.
Mi lenne, ha József Attila most is élne? Vajon milyen verseket írna? Vörös István új kötetében éppen ezzel a gondolattal játszik el: József Attila-átiratainak segítségével megkísérli életre kelteni a költőt, pontosabban a rá bízott üveggolyót tovább gurítja, és ezzel minimalizálja a távolságot az egyes korok között.
De mi ez, merész tréfa, puszta játék, esetleg egyenesen botrány?
Vörös István könyvét november 12-én este hétkor Budapesten mutatjuk be. Részletek a DRÓTon.
„Szóval ülünk ott a Norbival a fűben. A szakításra nem emlékszem, csak arra az eszmefuttatásra, amibe csomagoltam.” – Balogh Viktória fotóművész egy írását és egy fotóját közöljük a DRÓTon.
Az idén 30 éves Művészetek Völgyében az alábbi három eseményen találkozhattok a DRÓT főszerkesztőjével.
Az idei Művészetek Völgye keretében július 25 és 31 között élőben is találkozhatnak a fesztivál vendégei a VerShaker programjaival. Minden nap délután 18:00-tól a vigántpetendi POKET zsebkönyvek udvar ad otthont a költészet témájú műsoroknak. A VerShaker Offline Művészetek Völgyébe tervezett részletes programját itt olvashatjátok a DRÓTon.
Mindig ki akartad próbálni a polaroidozást, de eddig soha sem volt alkalmad? Szeretnéd megtudni milyen művészi lehetőségek rejlenek az instant-analóg fotózásban? Vagy egyszerűen csak szeretnél jó társaságban kreatív és értelmes dolgokkal foglalkozni egy szombat délután? Itt a nagy lehetőség!!!
Közel háromszáz költemény érkezett a Kultúrpart versversenyére, amelyre a költészet napjától április 11. gyereknapig május 30. lehetett pályázni öt korcsoportban, 3-tól 18 éves korig. Maguk a szervezők és a zsűri sem számított ekkora sikerre, sem arra, hogy ennyi szép, mély, humoros, szerelmes és társadalomkritikus vers érkezik. Ugyan a pályázat témaköre a fenntarthatóság volt, de ezt mind a pályázók, mind a szervezők a lehető legtágabban értelmezték, így a gyerekek versei tökéletes keresztmetszetét adják annak a különös kornak, amelyben a művek születtek: visszatérő téma a pandémia, az online suli, a családon belüli és párkapcsolati problémák, a politika, a vallás és természetesen a környezetvédelem, a klímaváltozás.
A Polaroid Workshopok műhelymunkáit Weiner Sennyey Tibor kezdte el másfél éve néhány lelkes polaroidozóval, amatőr és profi fotósokkal. Több alkalommal találkoztunk, majd a járvány miatt alkotói együttműködésünket áthelyeztük az online térbe. Ennek gyümölcse az első kiállításunk, amit bárki megtekinthet, aki Budapesten jár. A kiállítás megtekinthető július végéig, az Art Print galériában, hétköznaponként délután háromtól hatig. A DRÓTon most a megnyitót nézhetitek meg.
Balogh Viktória június 26-án megnyíló kiállításán a munkák többségében az emberi tudással, emlékezéssel foglalkozik. Hogyan ábrázolhatjuk az emberi tudást? Hogyan fejthető vissza az ami már eltűnt, ami csak nyomokban látható? Milyen módszerekkel fedhetünk fel titkokat, emlékeket? A sorozatokban szereplő tárgyak, helyszínek mint szimbólumok szerepelnek és adnak választ ezekre a kérdésekre.
Szombattól Hamvas Béla eredeti bútorait is használhatják a látogatók a nevét viselő szentendrei könyvtárban kialakított olvasósarokban – mondta el az MTI-nek Tóth Máté igazgató.
A Hamvas Béla Pest Megyei könyvtárban Szentendrén megnyílik a Hamvas olvasósarok, az inspiráció helye, ahol a látogatók használatba vehetik Hamvas Béla eredeti bútorait. Nyitó előadást tart Weiner Sennyey Tibor, Hamvas Béla műveiből Pájer Alma Virág színművésznő olvas fel. Az előadás online is követhető élőben és később is visszanézhető. Részletek a DRÓTon.
A VerShaker az érdeklődő nézőt a költészet világába kalauzolja észrevétlenül. Hatására a verseket nem ismerő nézők is kedvet kapnak a versolvasáshoz.
Mivel a művészet most kiszorult a színházakból, művészkávézókból, közösségi terekből, ezért inkább az otthon is élvezhető „verstárgyak” létrehozásában vagyok inspirált, ilyen például a verslámpa is, ami egyben lakberendezési eszköz is. Ez, a „home office” és „home art” helyzet majdnem olyan érzés, mintha kiszippantották volna a teret, a távolságot a mindennapjainkból. Illetve a szobáink most kissé egy színpadhoz is hasonlítanak, amit attól függően rendezünk át, hogy most éppen „munkásosdit” vagy „sportolósdit” vagy „könyvtárasdit” szeretnénk-e játszani.
Minden gyerek alanyi költő, de sajnos kevesekhez jutnak el a sokszor csak szóban megfogalmazott műveik. Ám ennek most vége. A Kultúrpart az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrummal és a Magyar Versmondók Egyesületével együttműködve ugyanis mától, a magyar költészet napjától a gyereknapig május 30. versíró pályázatot hirdetett.
Részletes kiírás, leírás, videó, a DRÓTon.
Add tovább!!!
Székelyhidi Zsolt író, költő, zenész és fotográfus, több írószövetség tagja, a Spanyolnátha művészeti folyóirat munkatársa és a Corvina Kiadó műszaki vezetője. Nemrégiben megjelent, fantasztikummal fűszerezett A kékkőkúti csillag című könyve kapcsán kérdeztem a szerzőt.
A Kettőspont színház & spirituális ügynökség felhívást tesz közzé rövid minidrámák megírására. Téma: Korlátok között.
A Konnektor hiánypótló lehetőséget ad majd civil szervezeteknek, kisközösségeknek, művészeknek. Működő és közösségileg hasznos projektek befogadása és támogatása a célja és szeretné erősíteni a közéleti aktivitást, beindítani a kulturális együttműködéseket.
Ferencvárosban nyithat hamarosan meg a Konnektor Művészeti Inkubátorház, ahol az ott otthont találó szervezetek által szervezett előadások, kiállítások, oktatások, tréningek, műhelyek, szociális rendezvények lesznek.
Döme Zsuzsannával Dada Suzi Ferencváros kulturális alpolgármesterével, és a Konnektor művészeti vezetőjével, Mező András Pocokkal beszélgettünk a hamarosan megnyíló központról.
A DRÓTon megnézhetitek az interjút és elolvashatjátok a pályázatot, amin keresztül ti is teret nyerhettek a Konnektorban.
A stadionépítés itt és szerte a világban számos betonkráterre vezetett, az ezekben tárgyiasult üresség a pandémia folytán különösen hangsúlyossá vált. Mihez kezd a társadalom ezekkel a gigalétesítményekkel, ha azok egyszer elvesztik eredeti funkcióikat? Számos nemzetközi példa van azok kreatív újrahasznosítására: börtön, menekülttábor, és járványkórház is került már kialakításra sportlétesítményekben.
Válhat-e egy stadion a legkülönfélébb sporttevékenységek és koncertek helyett a meditáció, az elvonulás, és a töprengés helyszínévé? Lehet-e fákat ültetni az üres lelátók helyére?
Ebből kiindulva kreatív ötletpályázatot hirdetünk a stadionok újrahasznosításával kapcsolatos tervkoncepciók számára.
Részletek a DRÓTon!
„A pandémia szembesített azzal, hogy véges az időnk, felgyorsította a mulandósághoz való viszonyomat. Egészségi állapotomat tekintve nem lenne indokolt, hogy siessek, hiszen egészséges vagyok, de a járvány hatására újraértékelem az életemet, habár ezt egyébként is rendszeresen meg szoktam tenni. Készülök az elmúlásra…” – Ladik Katalin költő-performerrel beszélgetett Szalay Mira a Hvar szigetén élő, 78 éves költőnő életéről, művészetéről, családjáról, szövevényes hátteréről.
Amikor az ember partnerként tekintett a méhekre, mindig virágzó volt viszonyunk, amikor az ember kirabolta és elpusztította őket katasztrofális.
– Weiner Sennyey Tibor esszéje a méhekről és a méhek kultúrtörténetéről, szerepéről a művészetben, különös tekintettel a magyar irodalomra.
„Olyan pályaműveket várunk, amelyek Janus Pannonius költészetét mutatják be, népszerűsítik: a zene eszközeivel teszik hozzáférhetőbbé az új generációk számára. A műfaj megzenésített vers, zenével kísért próza vagy szöveg és zene bármilyen ötvözése.” – szól a kiírás.
Az utóbbi időben sokszor kapom meg, fölösleges, amit tanulok és ami valójában érdekel. Nem azt mondom, hogy amit tanulsz, az fölösleges, csak azt, hogy a piacon sokkal nagyobb szükség van gazdasági szakemberekre, mint társadalomtudósokra. Nem azt mondom, hogy nem tanulsz semmi fontosat, csak azt, hogy semmihez se fogsz érteni igazán, mindenbe csak belekóstolsz egy kicsit. Nem azt mondom, hogy felesleges az irodalom, csak azt, hogy nincs kézzel fogható eredménye. Na, most miért nézel így, nem akartalak megbántani.
Nem gondoltam ám mindig így, valójában még most sem, de közgazdász közegben sokan nem értik, mi értelme van a művészeteknek, nem értik, mi hasznuk van.
Kő Boldizsárral készítettünk interjút lebontott köztéri művéről. Interjúnk mellett nyilatkozott lapunknak az ügyben a bontást elrendelő abai polgármester is.
Édesanyám halála óta 2014. május 23. Álomnaplót vezetek. November 14-én Szőcs Géza is beleszövődött az álmomba és önálló életre kelt benne rendhagyóvá alakítva az eredeti Álomnaplóm folyamát. Blénesi Éva – a Szőcs Gézáról szóló monográfia szerzőjének – írását olvashatjátok a DRÓTon.
Fogalmazz meg haiku formájában egy, a természettel kapcsolatos közvetlenül megélt szubjektív pillanatot: egy varázslattal teli, élő, eleven élményt!
10 millió forint összdíjazású pályázatot írt ki a Magyar Írószövetség. Részletek a DRÓTon.
Az országos sikerű trianoni szabadulószoba után ezúttal az ÁVH pincebörtönében kapunk izgalmas feladványokat a két szegedi piarista tanártól. Most azonban a játéknak több komoly tétje is van.
„Az egész egy álommal kezdődött. Álmomban egy képzésen valaki azt mondta újra és újra: az identitás a kulcs. Ezzel ébredtem. Mivel aznap tanítottam is, ezt bele is szőttem a tanításba, ami nekem is segített, hogy tovább foglalkozzak a témával. Aztán rájöttem, hogy előző este egy mesét olvastam…”
Fejér Péter 5ritmus mozgásmeditáció tanár gondolatai az identitás kialakulásáról.
A DRÓTot akkor tudjuk tovább fenntartani, folytatni, fejleszteni, ha támogattok minket. A DRÓTot az Aranymadár Alapítványon keresztül támogathatod egyszeri vagy rendszeres utalással. Számlaszám: 16200120-00057978
„Most úgy tűnik nekem, mintha minden onnan indulna tovább, ahol abbamaradt. Nem örülök neki. De persze nem kapott mindenki akkora ébresztőpofont, mint az előadó-művészeti szférában dolgozók.” – mondta Zoltán Áron, a Vígszínház fiatal tehetsége, akivel az elmúlt hónapokról, a VerShaker-csatornáról, próbákról, költészetről, összművészetről és felelősségről beszélgetett a DRÓT szerkesztő alkotója, Demencze Ilona.
A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium két tanára a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján a járványhelyzethez és a távoktatáshoz igazodva egy olyan szabadulószobát tervezett, amely a diákokon kívül elérhető a nagyközönség számára is.
Egy instant-analóg fényképezés története, művészete és értelme a digitális világban.
Mi volt a tíz legjobb dolog a DRÓTon 2019-ben? Mit olvastatok a legtöbben? Mit olvastatok kevesen, holott megérdemelte volna figyelmeteket? Mi minden történt velünk az elmúlt évben?
Viczenti Mátyás a modern Kína kortárs költészetét bemutató sorozata hiánypótló és egyedi, amelyben versek fordítása mellett, a költők életét és a költészetük kontextusát, nyelvi sajátosságát is megismerhetik olvasóink.
Az Erdei Költők és olvasóik egy évtizede minden évben találkoznak kint, a természetben és saját verseket olvasnak fel a szabad ég alatt. Olyan költők kapcsolódtak a kezdeményezéshez a világ minden pontjáról, akiknek fontos a természet, a környezetvédelem, a szabadság. Verseiket anyanyelvükön olvassák fel, majd pedig angol vagy horvát fordításban. 2019-ben tartották a IX. Erdei Költők találkozót a horvátországi Grožnjan városa melletti erdőben.
A Csillagszálló negyedéves, nyomtatott irodalmi és kulturális utcalapot nagyon sok okból tartjuk jónak és fontosnak, 2019-ben velük is folytattuk együttműködésünket.
2018-ban nyílt meg a Weiner utcában a MrSale öltönyüzlet kávézója, ahol számos DRÓT-estet tartottunk az elmúlt évben.
Vainel Gergely Gyula fotókiállítása a nyáron volt a Ráday utcában. A hegymászó fotói a természet fenségességét és csodálatosságát mutatják meg. Gyula egy sorozatban közli a DRÓTon különböző mászásain készült fotóit, s mellette igen egyedi naplójegyzeteibe is beleolvashattok. A DRÓTon eddig öt rész jelent meg ‘a hegymászó naplójából’:
Hamvas Béla recepciójával, műveivel évek óta kiemelten foglalkoztunk a DRÓTon. 2019-ben is közöltünk esszéket és előadásokat a témában, s ezek igen népszerűek voltak olvasóink körében.
Óriási érdeklődés kísérte a Juhász Anna szervezte beszélgetést, amelynek címe Alchymia – Szepes Mária és Hamvas Béla barátságának története volt, s amit itt nézhettek meg a DRÓTon.
A legolvasottabb írásaink között vannak a Weöres Sándorról szóló anyagaink is.
A DRÓTon mindig is fontos missziónknak tartottuk a kortárs irodalom és művészet terjesztését és népszerűsítését a digitális térben, különösen a kevésbé ismert, kevésbé kanonizált, fiatal szerzők műveit szeretjük kiemelni. 2019-ben olvashattatok verseket, novellákat és esszéket – a teljesség igénye nélkül -, Schell Gergely, Farkas Arnold Levente, Gyeviki Hajnal Csillag, Tung, Kovács Smit Edit, Mező Mihály, Palotás Zsuzsi, Harmadik Balogh Gyula, Baranyai Levente és Bíró Zsófia tollából lapunkon.
Mi volt a tíz legjobb dolog a DRÓTon 2019-ben? Mit olvastatok a legtöbben? Mit olvastatok kevesen, holott megérdemelte volna figyelmeteket? Mi minden történt velünk az elmúlt évben?
Vainel Gergely Gyula fényképész-hegymászó naplójába olvashattok bele és kapcsolódó fotóit is láthatjátok a DRÓT sorozatában.
„A költészet közelítsen a természethez, a hagyományos irodalmi rendezvényeket mozdítsuk ki egy kicsit a szabad ég alá, sőt vidékre, el a fővárostól, Zágrábtól jó messzire, hogy ne csak a fővárosban legyenek irodalmi események. Ugyanakkor az is fontos volt, hogy hírét vigyük a fenntartható életformának, és motiváljuk az embereket arra, hogy minél több időt töltsenek a természetben.”
Van remény és a mese él és Balázs szemében ott vándorol valahol a világban… 2018-ban tragikus körülmények között hunyt el Franciaországban a 32 éves Gecse Balázs, aki 18 éves kora óta, maga építette ökrösszekerével járta Európa útjait. Kő Boldizsár és Meseterek csapata által épített legújabb játszótéren, Kaposvárott, a Fő utcai Bábszíntér mellett augusztusban egy emlékszekeret állítanak neki.
Kő Boldizsár nyilatkozatát olvashatjátok a DRÓTon és képeket láthattok a készülő emlék-játékról.
160 különböző cikket, interjút, riportot, verset, prózát, videót közöltünk 2018-ban, a legolvasottabb anyagunkat pedig 48.426-an nyitották meg. Nézzük együtt meg a DRÓT top 10-es listáját, amely tükrözi is kissé 2018-as évünket.
A BORD Építész Stúdió idén ősszel rendezi meg DECODE című kiállítását, amelyhez pályázat útján keresi kiállító partnereit építészet és vizuális/alkalmazott művészek területéről. Pályázni szeptember 6-tól október 19-ig lehet. A DECODE egy egyedülálló pályázati és kiállítási lehetőség építészek valamint vizuális és alkalmazott művészek számára, új kapcsolódási pontokat felfedezve és szorosabbra fűzve a társművészeti ágakat. A DECODE célja továbbá, hogy felhívja a figyelmet a gondolatok köré épülő alkotásra és ezáltal az értékteremtésre.
Hová tűnnek a nők a tudományos életből, miért nehéz a szakmában maradnia egy nőnek, még akkor is, ha letett már valamit az asztalra? Mennyire van jelen a szexizmus a mai magyar és nemzetközi tudományos életben? Milyen lehetőségei vannak egy bölcsészdoktornak, különösen, ha nő, a PhD után? Mivel foglalkoztak az alkimisták? Van-e érdeklődés a magyar témák iránt külföldön? Mi a tudós feladata és mivel tartozik a társadalomnak? Bobory Dóra szabadúszó történésszel beszélgettünk.
Fantasztikus művészeti élménnyel gazdagodhatunk péntek este hattól Budapesten. Részletek a DRÓTon.
Vegyen részt a Költészet Napján – József Attila és Márai Sándor születésnapján – 2018. április 11-én a MrSale öltönyüzlet és a DRÓT művészeti magazin közös akciójában, amely immár hagyomány.
A magyarok Európa legutolsói nyelvtudás tekintetében Eurostat 2017. Miért van ez így? Hogy lehetne javítani ezen? Gönczy Edit és Szabó Kisanna angoltanárok, s ezekre a kérdésekre keresték ők is a választ, és ki is találtak valamit.
Mik voltak a legolvasottabb, legnépszerűbb és legjobb cikkek, sorozatok a DRÓTon 2017-ben? Melyik volt az az írásunk, amit 31.000 olvastatok? Mik voltak az idei eredményeink? Most megtudhatjátok..
Töltsd ki 8 kérdésből álló kérdőívünket és segítsd a DRÓTot, hogy jobb legyen! A teszt célja, hogy felmérjük az olvasási szokásokat, javítsunk lapunkon és megtudjuk olvasóink véleményét.
Sorozatunkban Formanek Csaba portréfilmjeit mutatjuk be, melyeket az Új Alkotóműhely Egyesület tiszakécskei művésztelepén készített. A második epizódban Köbli Alexandra festő, Magyari Balázs szobrász és Pokorny Szilárd költő, író, humorista mesélnek ihletforrásaikról és munkáikról…
Véget ért a Vogon Versek Versenye. Videónkban végre elhangzik a legjobb legrosszabb vogon vers az első Összmagyar chemtrail, laposföld-hívő, dinoszauruszcsillagászati, űrgenetikai és rekolonizációs összeesküvés elmélet kutató konferencián.
Kiderül, hogy ki nyerte a Vogon Versek Versenyét és kinek a versét lövik ki az űrbe a Felcsúti Űrállomásról.
Igazán rossz vogon verset írni nagyon nehéz, jót lehetetlen. Végéhez közeledik a Vogon Versek Versenye, szerte a galaxisból több milliárdan megpróbálkoztak a lehetetlennel és beküldték förmedvényeiket. Mi végül csak nyolcat tartottunk elég rossznak. Íme a kortárs vogon líra legocsmányabb, legrosszabb versei! Amelyek közül most ki kell választanunk, hogy melyik a legeslegborzasztóbb. Az undormányok után szavazhattok ti is, hogy ne csak mi szenvedjünk ezektől a rettenetes és borzalmas lírai pörsenésektől. Savazzatok és szavazzatok augusztus 18 éjfélig, hogy melyiket olvassa fel főszerkesztőnk 2017. augusztus 19-én a felcsúti űrállomás átadójának ünnepén. A szavazás a versek után elérhető.
Hetedik alkalommal rendezzük meg idén az erdőben, nem messze a horvátországi Grožnjan városkájától az Erdei Költők találkozóját. Az idei találkozó különlegessége nem csak a különböző országokból érkező Erdei Költők és verseik, hanem a tovább dúsított délutáni workshop és esti zenei műsor. A DRÓTon most három videóban mutatjuk be a költészeti műhelyt ami bárkiből kötlőt fejleszt, a rijekai zenekart és magukat az Erdei Költőket.
Rossz költő vagy? Azt csak hiszed! Próbáld ki tudsz-e igazán rossz verset írni.
.
Hétfő este lezajlott a Kultúrpart Live! műsorában a DRÓT harmadik szülinapja és az Otthon a hazában című alkotói pályázat eredményhirdetése és kiértékelése. A Fedél Nélkül, a Csillagszálló és a DRÓT alkotói pályázatát Pálfi Anna – a Csillagszálló főszerkesztője, Kepe Róbert – az FN felelős szerkesztője -, és Weiner Sennyey Tibor értékelte. Eredmények és videó a DRÓTon.
Három éves a DRÓT, az online szamizdat. Folytassuk? Hogyan? Szeretnénk tovább lépni, fejlődni. Segítesz ebben nekünk? Él-e ma Magyarországon még néhány mecénás? Lehet, hogy Te vagy az egyik? Most kiderül, hogy TE hogyan tudsz hozzá járulni a művészet megjelenéséhez, a kiállítások szervezéséhez, az értelmes párbeszéd fenntartásához, remekművek létrejöttéhez és láthatóvá válásához.
Nagyon rövid idő alatt, értelmes módon meg lehetne szüntetni a hajléktalanságot Magyarországon. Ők ezt 2-5 évre saccolják, én azt gondolom, hogy 8-10 év alatt nagyon tudatos munkával, „odaengedve az asztalhoz” mind a szociális szakembereket, mind a civileket, mind – akár törvény által előírt módon – a társadalom tagjait és az egyházakat aki kimaradt szóljon fel lehet számolni a hajléktalanságot. A németországi minapi példa engem is meglepett: hajléktalan szállón ma Náluk csak és kizárólag menekültek vannak. Ennyi! – vallja Col Legno zeneszerző, az Egyetlen hajléktalan című opera szerzője, akivel Demencze Ilona készített interjút a DRÓTra.
A magyar olvasó számára annyiban fontos a zsidóság megértése, mivel az univerzális értékeket képvisel, azokat az értékeket, amelyekből a kereszténység kifejlődött. A magyar keresztény nemzet, a zsidóság és otthona Izrael, pedig a kereszténység szülőföldje, bölcsője. – Mit mondhat a mai ember számára a zsidó misztika? Miért fontos szerző Kafka? Uri Asaf Kafka képekben sorozata utolsó részéhez ért a DRÓTon, ez alkalomból egy fontos interjút közlünk a szerzővel.
A DRÓT www.drot.eu alkotói portál – együttműködésben a Fedél Nélkül és a Csillagszálló lapokkal – művészeti pályázatot ír ki hajléktalanság tematikában. A pályázat célja, hogy egy közös társadalmi problémával, konkrétan a hajléktalansággal foglalkozzunk, az irodalom és a képzőművészet segítségével beszéljünk róla. Megértsük, olvassuk és lássuk egymást, legyünk akár gyerekek, akár felnőttek, akár hajlékosak, akár hajléktalanok. Segítsetek nekünk ebben! Írjatok, fessetek, rajzoljatok, fotózzatok, filmezzetek!
Ferencváros Önkormányzatának támogatásával 2017-ben Budapesten megrendezzik a József Attila Vers–Dal Fesztivált költők, énekelt és megzenésített versek, valamint saját szövegű dalok előadói számára. A fesztivál célja, hogy a web2 lehetőségeit és adottságait kiaknázva közel hozza egymáshoz az élő, kortárs költészet alkotóit, a verséneklőket, és a dalos saját szövegű dalokat éneklő előadókat. A kiírók további célkitűzése, hogy Ferencváros szülöttjéről, József Attiláról, illetve az adott év évfordulós költőiről méltó módon megemlékezzünk, költészetük aktualitását, a ma emberének szóló üzeneteit mindenki számára egyértelművé tegyük.
Mészáros Szabolcs szombathelyi festőművész Csillogás című festménye nyerte a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlat közönségdíját! Mint megtudtuk tárlat látogatói közül közel félezren szavaztak a műre. Az alkotás hamarosan az Alföldi Galéria gyűjteményét fogja gyarapítani. A DRÓTon bekukkanthattatok Szabolcs műtermébe, együtt főzhettetek vele és megnyitottuk szentendrei kiállítását.
Az internet üzleti modellje, hogy személyre szabva kapsz mindent és csak azt jut el hozzád, ami érdekel, ha viszont valami új ismeret kerül eléd, rögtön ott van valami, hogy elterelje a figyelmed. Beszélgetés az Internetes mémek és Jelenségek enciklopédiája szerzőjével, avagy kezdetben volt a mém.
Tudod, hogy mi minden történt Itáliában a középkortól napjainkig? Fordítanál Pirandello kapcsán szakmai, költői vagy prózai szöveget? Vagy csak feldolgoznál egy választott Salvatore Quasimodo-verset zenében, filmen, klippel, animációval? Különleges pályázati kiírás a DRÓTon!
Átadták a Családbarát Médiáért díjat. A DRÓT alkotója, Stenszky Cecília Óda a nagyiról című cikkével lett a Média Nemzedékekért díj közönségdíjasa. Köszönjük minden olvasónknak és szavazónak!
„A KMTG íróakadémia nem feltétlenül a fal, aminek nekimegyek szépen, hanem a ravasz, ami segített kilőni az ötletemet…” – mondta Ijjas Tamás költő, író, akinek a KMTG elleni tiltakozásából fakadó kreatív és nagyvonalú egyéni kezdeményezéséhez több mint 100 költő, író csatlakozott, elindítva ezzel az egész kortárs magyar irodalmat átfogó Független Mentorhálózatot. Interjú.
A DRÓT fordítói pályázatának eredményhirdetése a Hunnia bisztróban január 11-én, este hétkor volt. Az esten Barna Imre és Illyés Bencével beszélgettünk Dylanről, majd kiosztottuk az elismerő okleveleket, a Közönség-, a Hunnia-, a MR SALE- és a DRÓT-díjat. Bob Dylanhez méltó este volt. Összefoglaló videó az eseményről és a díjazottak listája itt.
A résztvevő mentorok vállalják, hogy egy évig ingyen követik egy fiatal tehetség irodalmi munkáját, és – közös megállapodás alapján – rendszeres szakmai konzultációval segítik további fejlődését. A leendő mentorált – híven Ijjas Tamás eredeti felhívásához – 17 és 30 közötti, kötettel nem rendelkező pályakezdő, akinek pályázati anyagát 10 oldalnyi verset vagy szépprózát 2017. január 31-ig kell eljuttatnia az általa kiválasztott mentornak. A mentorok február 8-án közlik döntésüket a pályázókkal.
A DRÓT alkotói pályázatot írt ki – hasonlóan a korábbi, nagy sikerű Dylan Thomas műfordítói pályázathoz – Bob Dylan versek és dalok műfordítására és Bob Dylan művészetéről írott értekezésre. Itt olvashatjátok a 32 fordítást és két értekezést, amely beérkezett kiírásunkra, továbbá itt szavazhattok, hogy kiderüljön szerintetek melyik a legjobb. Szavazni január 10-ig lehet.
A tíz legolvasottabb, legnépszerűbb és/vagy legjobb cikk és/vagy sorozat a DRÓTon 2016-ban.
A Clavis Irodalmi Ügynökség nyílt alkotói pályázatot hirdet vers és próza kategóriában. A pályázat célja a Sinkovits Imre Pályázathoz kapcsolódó, „56 – graffiti/Márciusban Újra Kezdjük” összművészeti programsorozat irodalmi estjéhez az 1956-os forradalom által inspirált művek alkotása. Részletek a DRÓTon.
„Kérem adja meg személyes adatait…” – Mindnyájunk számára ismerős lehet a borzongató helyzet. Braun Barna nem akárhogy kezelte az őt folyamatosan zaklató telefonos hívásokat: az egyik legnépszerűbb közösségi oldalon posztolta őket, mintegy fityiszt mutatva a kafkai Hivatalnak, s megmutatva Magyarországnak, hogy hol is élünk.
Milyen költő Bob Dylan? Melyik a legjobb verse vagy dala? Vajon megérdemelten kapta-e meg a Nobel-díjat 2016-ban? Képes vagy-e tőle fordítani? Meg tudod-e indokolni miért nagyszerű, hogy ő kapta idén a Nobel-díjat, vagy miért éppen felháborító? A DRÓT alkotói pályázatot ír ki Bob Dylan versek és dalok műfordítására és Bob Dylan művészetéről írott értekezésre. Részletek itt.
A DRÓT összművészeti és társadalomkritikai alkotói portál egyhetes egymondatíró pályázatot hirdet „Tudta?” tematikában. Kérjük írjon egy-egy mondatot, amit a magyar társadalomnak meg kellene tudnia október másodikáig. Részletek itt.
Kolostorölelés, Vörösmarty, Strindberg, Karinthy, Adorján Viktor könyve Grotowszki színházáról, Diogenész és sorolhatnánk… A Magyar Színjátékos Szövetség is kiírta honlapjára, hogy 2016. június 23. és 26. között rendezik meg – immár 15. alkalommal a Nemzetközi Színjátszó Fesztivált Vasváron és a környező településeken. A DRÓTon most olvashatjátok a részletes programot és a beköszöntőt Regős Jánostól és Gergye Rezsőtől. Úgy tűnik ezen a hétvégén valami igazán jó történik vasváron…
A szentendrei Skanzen Majálisán adták át Kő Boldizsár és munkatársai által készített legújabb játszóteret, amely hét magyar meséből merített ihletet.
Formanek Csaba olyan jelentkezőket vár, akiket ez a szó, hogy ELVETEMÜLTEK megmozgat, inspirál, akik ezt korunk jelenségeihez tudják társítani, akiknek a képzeletében és testében meggyújt valamit. Hogy kapcsolódik a független, szabad színház és az elvetemültség? Miért kell ma már eléggé elvetemültnek lenni, ahhoz, hogy színházat csináljunk? Részletek a DRÓTon.
Idén hatodszorra is megszervezik a nagysikerű Új Alkotóműhely művésztelepet Tiszakécskén. Bárki pályázhat képző-, előadó-, fotó- és filmművészet, továbbá irodalom kategóriában. Részletek, pályázati felhívás, időpont, tudnivalók a DRÓTon. Add tovább: hátha van alkotó-művész ember közeledben, hacsak nem éppen TE vagy az!
A Trafóban ma kiderült, hogy kinek a kézirata érdemelte ki idén a JAKkendő-díjat, valamint a látogatók találkozhatnak a 2012 óta díjazott szerzőkkel. A DRÓT élőben jelentkezik be a helyszínről, ahol megtudhatjuk, hogy a 2016-os JAKKendő-díj nyertese… a helyszínről élőben jelentkezünk.
Milyen volt a 80-as években és milyen ma irodalomtörténetet írni Magyarországon? Miért volt a magyar reneszánszkutatás a világ élvonalában akkoriban? Kreatívak-e a magyar bölcsészek? Mi a humanizmus? Kell-e félnünk a muszlimoktól? Mi szabhat határt a gyűlöletnek a társadalomban? Hogyan dolgozhatóak fel a múlt tragédiái? Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, az ELTE címzetes egyetemi tanárával, Ács Pállal beszélgettünk.
Irodalom, művészet és a társadalom kritikájának, az államtól független és szabad reprezentációja, a web2-es felületeken, a XXI. század hajnalán volt a témája a DRÓTestnek a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Átfogó oktatási reformot jelentett be Slobodan Jurisics oktatásügyi miniszter, miután befejeződtek az egy évig tartó előkészítő tárgyalások a szakma képviselőivel és a magukat regisztrált civil szerveződésekkel. Az oktatási kerekasztal által elfogadott program készítői igyekeztek őszintén feltárni a hiányosságokat, és megfogalmazni egy releváns XXI. századi alternatívát. Részletek a DRÓTon itt.
Különleges március 15-ét ünnepelhetünk idén, hiszen nem csupán az 1848-as forradalomra és győztes szabadságharcra emlékezünk, de száz éve, ugyanezen a napon kiáltották ki a Dunai Köztársaságot Dunajska Republika, Republică Dunareăn, Donaurepublik az Alapító Atyák, kőbe vésett alkotmányunk pedig azóta garancia népeink békés együttélésére és zavartalan fejlődésére. E fejlődés jegyében ma több fontos újítás, törvény is életbe lép, miközben a nemzetközi helyzet tovább fokozódik.
A Próza Nostra online folyóirat irodalmi pályázatot hirdet a csernobili atomkatasztrófa 30 éves évfordulója kapcsán. A tragédia nemcsak milliók életét változtatta meg, s hagyott nyomot számos társadalom emlékezetében, de alapvetően meghatározza posztapokaliptikus látomásainkat, fantáziánkat is. Részletek a DRÓTon.
84898 alkalommal nyitottátok meg 2015-ben legolvasottabb posztunkat a DRÓTon. De melyek voltak a legolvasottabb versek, kik voltak a DRÓTon a legnépszerűbb szerzők? Mik voltak a legjobb cikkek és esszék? Kikkel készültek a legnépszerűbb interjúk? Melyek voltak a legjobban sikerült videóink? Melyik sorozatainkat értékeltétek a legjobban és olvastátok a legtöbben? A legjobb olvasnivalókat gyűjtöttük össze 2015-ből. Kattanj ránk 2016-ban is!
„…valószínűleg nem is akar. Az alkotók életkörülményeibe, támogatáspolitikába szól bele, így próbálja indirekt módon irányítgatni a fejleményeket.” – Eltávolodtak-e egymástól és a világtól az erdélyi irodalom képviselői? Valóban csak fesztiválkultúra létezik, vagy van valami más is? Az erdélyi irodalom egyik legszimpatikusabb, csöndes és szorgalmas alkotójával Balázs Imre József – költővel Stenszky Cecília beszélgetett.
„Az ember ínséglény. Csupaszon születik. Nincs se páncélja, se héja, se háza, ami a hátára nőtt volna. Nincsenek színes tollai, továbbá színjátszó pikkelyeknek is híján van.” – mondta Tillmann J. A. Tengely Nóra, Neuzer Zsófia, Biró Zsófi, Szilágyi Sapi ékszer kiállításának megnyitóján a MONO art & design Galériában. A kiállítást most a megnyitó beszéd közlésével és néhány kiálított ékszerről készített fotóval ajánljuk a DRÓTon.
A József Attila Kör újra meghirdeti a MrSale Öltönyüzlet által támogatott JAKkendő-díjat, olyan pályakezdő, szépirodalmi kötettel még nem rendelkező prózaírók számára, akik 2015. december 31-ig nem töltik be a 40. életévüket. Részletek a DRÓTon.
„Ott a nagy lehetőség, hogy teljesebb emberek legyenek. Ragadják meg! Éljenek teljes életet!” – Véget ért a DRÓT által kiírt „Mi van a fecskékkel?” pályázat. Lapunk főszerkesztője az alábbi beszédet mondta el a díjátadón és gálaesten.
A DRÓT májusban kiírt egy alkotói pályázatot – külön felnőtt és gyermek kategóriában -, ami az eltűnő fecskék helyzetét kívánta tematizálni. Egy nap maradt a leadási határidőig, és nekünk két jó hírünk is van. Kattints a részletekért.
„…a teljes magyar egészségügyi ellátás rendszerének működőképessége van veszélyben.” – Zajlik a fekete szalagos mozgalom, ápolók, mentősök, asszisztensek, szociális gondozók tűzik a ruhájukra a jelképpé vált szalagot, hogy ezzel jelezzék, a magyar egészségügy helyzete tarthatatlan. Ausztriától az Egyesült Államokig a világ különböző pontjain ezzel a gesztussal napról napra több egészségügyi dolgozó fejezi ki szolidaritását a magyar kollégákkal. 2015. május 12-én a szakma és a civilek együtt mutathatják meg, hogy képesek a változásra, változtatásra. Kiss Lászlót, a FESZ elnökét kérdeztük a konkrét problémákról – döbbenetes válaszokat kaptunk.
A DRÓT szerkesztősége olyan művészetet és irodalmat, szabadságot és együttműködést kedvelő programozót keres, aki szereti a lapot, a lapon megjelent tartalmakat, és tudna nekünk segíteni néhány Html-szerkesztés, Drupal és Google AdSense kapcsán felmerült kérdésben. Részletek itt.
Van véleményed? Olvasol? Gondolkodsz? Szereted vagy utálod a DRÓTot? Szeretsz kattingatni? Itt van végre a kis DRÓT kérdőív, amit ha kitöltesz még nyerhetsz is egy DRÓT ajándékcsomagot. Kattints, alkoss véleményt és nyerj! Formáld te is a DRÓTot véleményeddel.
2014 őszi szemeszterében kreatív írás kurzust tanítottam a Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégiumában, melynek alcíme az volt, hogy „a kreatív szellemtől az univerzális lélekig”. Többek kérésére úgy döntöttem, hogy meghirdetem a kreatív írás kurzust 2015 tavaszára is. A DRÓTon olvashatjátok az előző kurzus részletes leírását, néhány írást, melyet hallgatóim alkottak, és az új kurzus felhívását. Nézzétek meg milyen volt az előző félév és jelentkezzetek a következőre!
Weiner Sennyey Tibor költő, író, a DRÓT főszerkesztője kreatív írás kurzust tartott a Rajk László Szakkollégiumban 2014-ben. A DRÓTon most a kurzuson résztvevő hallgatók – Borza Endre, Chornitzer Anna, Dzunic Anna, Hakstol Sára, Losonczi Réka és Matzner Dániel – írásaiból olvashattok válogatást.
15 évvel ezelőtt indult el a régi DRÓT és 2015 április 15-én lesz 1 éve, hogy elindult az új DRÓT. Az első DRÓTról közöljük ezt a régi írást és arra kérünk titeket, hogy alkossátok ti is az újat. Írjátok meg miről és mit olvasnátok, mi a véleményetek a lapról és a cikkekről, továbbá, ha gondoljátok: küldjetek ti is írásokat nekünk.
A DRÓT november elején pályázatot írt ki Dylan Thomas Do not go gentle into that good night című versének magyar fordítására egy hete. Egy hét alatt tizenketten próbálták meg lefordítani a verset később még egy tizenharmadik fordítás is befutott hozzászólásként. A 13 versfordítást egy hónap alatt 1371 különböző IP címről olvasták el. Szavazni végül 272 különböző gépről szavaztak a pályázókra. A pályázatot – nem csak ezért – fontosnak és sikeresnek tartjuk. Lett közönségdíjas fordító is, és a DRÓT szerkesztői is döntöttek.
Kiderül, hogy miért nem lett a költő operaénekes, mit nem szeretett gyerekkorában, és hogy vetette bele magát az irodalomba Oláh János és Mezey Katalin fia. Lackfi János válaszolt transzgenerációs irodalom létét érintő kérdéseimre Kemény Zsófi és Závada Péter után.
Három költőnek tettem fel ugyanazokat a kérdéseket, hogy kiderüljön számít-e és ha igen, miként, hogyha az ember eleve olyan családba születik, ahol már az apa vagy az anya író-költő? A három költő Lackfi János, Závada Péter és Kemény Zsófi. Závada Péter válaszolt Kemény Zsófi után kérdéseimre. Válaszain keresztül jobban megismerjük a fiatal költőt, családi-gyermekkori hátterét, Akkezdet Phiainak sikeres rapperét.
Három költőnek tettem fel ugyanazokat a kérdéseket, hogy kiderüljön számít-e és ha igen, miként, hogyha az ember eleve olyan családba születik, ahol már az apa vagy az anya író-költő? A három költő Lackfi János, Závada Péter és Kemény Zsófi. A kulturális tőke sokféleképpen megjelenhet, nem csak diplomák és papírok formájában. A kulturális és kapcsolati tőke másféle megjelenéséről, arról, hogy miért lehet vonzó vagy éppen ellenkezőleg: taszító az írói-költői pálya, titkokról és gyermekkori emlékekről beszéltek mindhárman. Vajon létezik-e transzgenerációs irodalom? Kemény Zsófinak tegnap 14.11.28 mutatták be első könyvét, így a Kemény-lányok közül, ő is íróvá avanzsált. Kérdéseimre ő válaszolt elsőként.
„Amint sikerül valamiben elmélyülnöm, valahol a háttérben bekapcsol a vészvillogó: meg fog csörrenni a telefonom, vagy eszembe jut valami fontos, hirtelen elintézendő dolog. Ez a felszín alatti kis szorongás egyrészt baromi bosszantó, másrészt motivál is, hogy az adott pillanatban ragadjam meg a dolgokat. Amíg lehet.” – mondta Marseille költőnője Sarah Kéryna Szabó Kisannának. A DRÓT világirodalmi sorozatában most interjút olvashattok egy kortárs francia költőnővel, továbbá egy versét is.
A lényeg: a hagyományosabb művészeti, irodalmi formák és gondolkodásmódok újra-értelmezése, kötetlenebb kifejezésmóddal, szabadabb szellemiséggel…
Hartay Csaba a „Viharsarki kattintós” háttérhatalma, aranykalászos gazda, és nem mellesleg költő, író beszélt nekünk élvezet és költészet kapcsolatáról, családi gazdaságról, humor és komolyság viszonyáról, Flipper Öcsiről, gyúrásról, politikáról és bulvárról. 100% őszinteség, 0% kamu. Versek és interjú a DRÓTon!
Bognár Szilvia gyermekkoncertjén voltam, és kissé tanácstalanul ácsorogtam, mikor véget ért. Hiszen hiába fogalmazok meg magamban egy kérdést, azzal, ahogyan énekelt, már választ adott rá, anélkül, hogy fel kellett volna tennem. A zene szabadsága árad belőle is, mint oly sokakból, akiket a Völgyben hallhattam és láthattam. Ott álltam tehát kérdések nélkül a tökéletes délelőttben, de végül mégis odaléptem, mert mégiscsak van, amit szavakkal is el tud nekünk mondani.
