A MűGond Hermeneutikai Kör nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy megszerettesse az olvasó emberekkel a világirodalom klasszikus, mindenki által ismert, ám valójában kevesek által olvasott műveit. Hiszen a felgyorsult világban a lelassulás sokszor életmentő lehet – és ezeknek a mély szövegeknek az értő olvasása nemcsak szellemi élmény, de transzformáló hatású is tud lenni.
A Művészet és Gondolat értelmezői köre arra vállalkozik, hogy ezeket a műveket, európai kultúránk alapköveit értelmezze, s ahhoz segítse hozzá a hallgatókat, hogy saját viszonyt alakítsanak ki a szövegekkel. Ráadásul a próza és az opera mellett idén a líra felé veszik az irányt:
egy 11 előadásból álló mesterkurzus 8 vers értelmezésére vállalkozik, ez a Felső Rímezer.
A választott versek Vergiliustól indulva a középkoron, a romantikán és a modernségen át a kortárs, Nobel-díjas Louise Glückig ívelnek. A kurzus nem csupán az európai, de a magyar irodalom nagy neveiből is szemelget: Baudelaire Kapcsolatok c. verse vagy T. S. Eliot Átokföldje mellett Vörösmarty Mihály A hajnalhoz című romantikus verse éppúgy helyet kap, mint József Attila Ódája. Az előadásokat Dr. Hoványi Márton irodalmár tartja a kurzus hallgatóinak, a verseket pedig – hogy hallgatni is lehessen – Katona Kinga színművész mondja el. A verseket sokan olvasni szeretik, de van, akinek hallgatva jobban átjön a mondanivaló. Különösen egy értő előadás tudja hirtelen élővé tenni az addig merev szöveget. A MűGond minden kurzusához extra előadások is tartoznak, melyek az adott művet – vagy ez esetben műveket – más művészetek vagy tudományágak felől is megvizsgálják. Ezúttal zenei és természettudományos szempontból közelítik meg a verseket.
A kurzus február 13-án indul:
személyesen is lehetséges jelen lenni az előadásokon, de online is követhető és utólag egy évig visszanézhető valamennyi értelmezés, sőt, pedagógusoknak – vagy bárkinek – kóstolójegy is váltható, mellyel három tetszés szerinti előadásra be tudnak ülni. Mint minden kurzusnál, itt is olvasótalálkozóval zárul az értelmezések sora. Ezen pedig a közös élmény mentén személyesen is lehet kapcsolódni egymással, hasonló gondolkodású, és érdeklődésű, hasonló vagy épp eltérő véleményű emberekkel. Az első, az értő versolvasásba bevezető előadást már most meg lehet tekinteni ingyenesen, a MűGond csatornáján.
A versek és a költészet, bár sokaknak érthetetlen, vagy luxuscikk, az európai kultúrában felnövő gondolkodó embernek valójában ugyanolyan létszükséglet, mint a levegő. Mert bár a testünkkel és a szellemünkkel sokat foglalkozunk, s az iskolában gyakorlatilag csak ezeket trenírozzuk olykor elavult módszerekkel, és ebbe növünk bele – a léleknek több kell ennél. A léleknek kell a varázslat, a szavakkal nem megragadható élmény megtapasztalása, még ha pont a töredékes szavakon keresztül is. A vers és a költészet rituális élmény, és amikor jókor talál meg egy vers, az világokat tud bennünk megmozdítani. Akárcsak bármilyen műalkotás: a felszínnél mélyebbre hatol, a legbelső, talán általunk is ismeretlen mélységekbe.
Mindez akkor is érvényes, ha csak gyönyörködünk a versben, ha csak forgatjuk a szívünkben, ahogy Ignotus a Tiszta szívvelt:
„Itt el kell mosolyodnom – van egy húsz vagy hány éves kis magyar költő: József Attila. Ennek szeretem, lelkemben dédelgetem, simogatom, dünnyögöm és mormolgatom egy versét.”
De még mélyebbre tudunk ásni olyankor, amikor fogjuk a minket megérintő vagy érdeklő verset, amely akár szellemi, akár lelki kihívásként előttünk áll, és ha segítséggel is, értelmezni kezdjük. Nem középiskolás fokon, hanem érett felnőtt módjára.
A vers nem puszta luxus a modern világban. A költészet élni segít, feldolgozni a nehézségeket, átélni az adott pillanatot, és abban is segít, hogy felismerjük: nem vagyunk egyedül a világban. Lehetséges, hogy ha az eddiginél több verset olvasnánk, hallgatnánk, ha több műtárgyat szemlélnénk, ha igazán átélnénk egy nagy zeneművet, egyáltalán: ha több művészetet fogadnánk be, élhetőbb hely lenne a világ. Addig is, míg eljön az a boldog világ, hogy mindenki megengedheti magának ezt a „luxust”: olvassunk verseket, olvassunk klasszikusokat és olvassunk kortársakat. A világ elébb megy ezáltal is.
(x)
