DRÓT: Nem csak író vagy, hanem képzőművész is. A DRÓTon is közöltél néhány képet, amelyet kimondottan a Kafka képekben sorozathoz készítettél. Mennyiben függ össze számodra az irodalom és a képzőművészet?
URI ASAF: Fontosabb számomra az írás. A rajz egy fajta fegyverhordozó, vagy muníció: példával élve: az írás az íj, és a rajz világa a tegez a képekkel a nyilakkal. Így függnek össze.
DRÓT: 1942-ben születtél Haifában, de Budapestre jártál iskolákba, előbb a Petőfi Gimnáziumba, majd az ELTÉn végeztél kémikusként (1968), később doktorit is szereztél (MSc, PhD; 1969-2002) és a Jeruzsálemi Héber Egyetem vegyész kutatója voltál a Racah Intézetben. Nem „csupán” író, műfordító, hanem vegyész is vagy tehát. Befolyásolt a művészi alkotásban a természettudományos gondolkodás és a vegyészet ismerete?
URI ASAF: Feltétlenül. A kémiától kaptam a kreativitást és a színeket, a morfológiát, anyagi világ igazságát.
DRÓT: 2000-től tagja vagy a Jerusalem Artists House képzőművészeti csoportnak. Működik még ez a csoport?
URI ASAF: A csoport él és virágzik, mintegy 300 vagy több taggal. Én pedig évente befizetem a tagdíjat.
DRÓT: A zsidóság megélése, a zsidó misztika központi szerepet kapott életművedben, így a Kafka képekben sorozatban is. Miért?
URI ASAF: A zsidó misztika sajátos gondolkodásmód, amely a vallást nem gyakorló (tanuló) emberek számára átláthatatlan. De egyben világnézet és filozófia. Kafka „kabbalista” volt, szekuláris öltözékben.
DRÓT: Miért lehet fontos a magyar olvasóknak a zsidóság megértése?
URI ASAF: Valamikor számos bölcs talmudista élt a magyar nyelvterületen, akiknek nem állt módjukban átadni a tanok ismereteit magyar honfitársaiknak, mert megölték őket, és az a kevés maradvány elment. A zsidó stúdiumok kohóját, helyszínét, a jesivákat felszámolták. A magyar olvasó számára annyiban fontos a zsidóság megértése, mivel az univerzális értékeket képvisel, azokat az értékeket, amelyekből a kereszténység kifejlődött. A magyar keresztény nemzet, a zsidóság és otthona Izrael, pedig a kereszténység szülőföldje, bölcsője.
DRÓT: Miért fontos alapmű szerinted a Zohár?
URI ASAF: Zohár olyan világképet ír le, melyből kitűnik az isteni gondviselés működése és a vele járó mozgató erők. Ennek megértésével közel jutunk azoknak az embereknek a gondolkozásához és hitéhez, akik az első századokban a kabbala tanait megfogalmazták. Azt pedig ne feledjük, hogy a Zohár kiváló írásmű, irodalom. És pedig egy dolog okán: ez az emelkedettség, a plátoni szárnyalás.
DRÓT: Mit mondhat a mai ember számára a zsidó misztika?
URI ASAF: Életkedvet és életcélt diktál.
DRÓT: Miért fontos szerző Kafka?
URI ASAF: Mert ösztönösen, olyan titkokat feszeget, amely létünk esendőségével kapcsolatosak. Ezért is bizonyul a kabbala mintegy kiegészítő kapocsnak, (mentőövnek) a Kafkában elmélyedő olvasó számára.
DRÓT: Te hívtad fel a figyelmünket Kundera egy rendkívül fontos esszéjére, amelyben a „kafkalógiát” alapítja meg. Miért lehet izgalmas ez a Kundera-esszé?
URI ASAF: Nem megalapítja, hanem meghatározza. És ettől, mármint a kafkalógiától való tartózkodásra int. Nem hiszem, hogy annyira izgalmas lenne. Nekem fontos hogy Max Brod barátságának szerepét elemzi benne.
DRÓT: Nem nagyon vizsgálta még senki Kafka zsidóságát. Te a DRÓTon közölt Kafka képekben sorozatban rengeteg apró történetben tárod fel Kafka életének és életművének zsidósággal való kapcsolódását. Melyek a legfontosabb kapcsolódási pontok az életében szerinted?
URI ASAF: Kafka nem lengeti a zsidóság zászlaját, semmilyen írásában. Ezért gondolják sokan, hogy ez számára másodlagos vagy elhanyagolható szempont. Én szerintem meghatározó. Kafkának csak zsidó barátai voltak, leszámítva Milenát, (aki Felicével ellentétben csodát tett vele). Egyébként a híres Julius Jichák Guttmann rabbi előadásait is hallgatta Berlinben, héberül tanult, írt és beszélt ezen a nyelven.
DRÓT: Talán beszélhetünk nyíltan arról, hogy közös célunk a Kafka képekben sorozat könyvé formálása. Milyennek képzeled el ezt a könyvet? (A könyv megjelenését a DRÓTot kiadó Aranymadár Alapítványon keresztül támogathatod – szerk.)
URI ASAF: A könyvet nem kívánom illusztrálni képanyaggal, ahogy a Drót-ban tettem. A szöveg marad úgy, változatlanul, ahogy megfogalmaztam. Az írás meglehetősen képszerű, így további rajz, illusztráció csak zavarna.
– wst –
URI ASAF 1942. június 26-án született Haifában. Vegyész, író és képzőművész. Neveltetése és tanulmányai Budapesten: 1956-1960 Petőfi Gimnázium, 1960-1965 -1968, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, ELTE TTK, Kémia. Tudományos fokozatok: MSc, PhD; 1969-2002 a Jeruzsálemi Héber Egyetem vegyész kutatója a Racah Intézetben. Több mint nyolcvan tudományos cikk társszerzője. 2000-től tagja a Jerusalem Artists House képzőművészeti csoportnak. 2004 óta Budapesten él, több verses kötete jelent meg. A Szépírók Társaságának tagja. Az utóbbi években lefordította a Zohár könyvét. Ez az első, magyarázatokkal ellátott magyar nyelvű kiadás, mely az eredeti, arámi szöveg alapján készült. A Zohár a népszerű nevén Kabbalának nevezett középkori zsidó bölcselet központi és legismertebb műve.
Fontosabb kiállításai
Jerusalem Artists House, Jerusalem 2006
Klauzál13 Galéria, Budapest 2010
IKI, Izraeli Kulturális Intézet, Budapest 2011
IKI, Izraeli Kulturális Intézet, Budapest 2014
Műcsarnok, Kunsthalle, Nemzeti Szalon, Budapest 2015
Művei
Egyetlen ragyogó nap, Budapest, Pesti Kalligram, 2015.
Együtt és külön, Budapest, Pesti Kalligram, 2013.
A jeruzsálemi erdő, Budapest, Pesti Kalligram, 2012.
Tarján Hédi, 1932-2008 / [szerk. Uri Asaf], Budapest, Faur Zsófi – Ráday Galéria, 2011.
Festőversek, Tatabánya, JAMK, 2006.
Gyöngéd planéta, Budapest, Orpheusz, 2003.
Szándékos lassúsággal, Budapest, CET Belvárosi, 2002.
Kőhang, Budapest, CET Belvárosi, 2001.
Christian Support, in Randolph Braham (ed.), Holocaust studies series (1991)
Fordításai
Zohár a Teremtés Könyvéről /ford. Uri Asaf/ Budapest: Atlantisz, 2014.
Salomon Maimon, Életem története /ford. Uri Asaf és Rácz Péter/ Budapest: Kalligram, 2015.
Fekete tűzzel fehér tűzre, válogatás a Tánhuma Midrásból (on Scribd, Inc.
Misna fordítások – A magok rendje
A szomjúság járványa. Magyar és héber nyelvű vers antológia, ford. Uri Asaf és Marno János, szerkeszette és válogatta: Rami Saari. Kalligram, 2016.
