Bozsaky Dávid „Élő csönd” c. kiállítása a Kettőspontban (02.10.)
Bozsaky Dávid: Élő Csönd – kiállításmegnyitó és a Destan zenekar és Apáthy Soma koncertje a Kettőspontban. Megnyitja: Weiner Sennyey Tibor. Részletek a DRÓTon.
Bozsaky Dávid: Élő Csönd – kiállításmegnyitó és a Destan zenekar és Apáthy Soma koncertje a Kettőspontban. Megnyitja: Weiner Sennyey Tibor. Részletek a DRÓTon.
Ezúttal egy nem szokványos kiállításra invitálunk benneteket. Nagy Judit tűzzománcművész „BELSŐ BARANGOLÁSOK” – kamarakiállítását láthatjátok nálunk. A tűzzománcot hazánkban leginkább díszítő technikaként vagy kiegészítő technikaként ismerjük főleg ékszerek esetében. Képalkotásra kevesen használják és akkor is inkább a sodrott rézzel készült térkitöltéses technikát használják. Ezzel szemben Judit festményszerűen finom, éteri színátmenetekkel dolgozik és érzékelteti velünk belső látomásait. A kiállítást megnyitja: Balogi Virág költő, műfordító. Részletek a DRÓTon.
Kötet- és költőbemutató videó Kemény Zsófival, a VerShaker YouTube-csatornáján
FoMO, FiFe, Meme, JumpCut, 27-esek klubja, zen fless és nosztalgia – ezek a fogalmak pörögnek (és tisztázódnak) Kemény Zsófi és Zoltán Áron beszélgetésében, Zsófi Most vagyok soha című legutóbbi verseskötete kapcsán. Hogyan lehet túlélni azt a korszakot, ahol a kapunyitási pánik összeér a kapuzárási pánikkal? Hogyan jutott el 8 év után a második verses kötet megjelenéséig a fiatal felnőtt költő? Miért a „szerintem” kifejezés vált számára a legfontosabbá? Hogyan válhat egy verseskötet – a költő akarata ellenére – egy egész generáció indulójává?
Ki uralja a testünket? A társadalom? Az istenek? A pszichológia? A trauma? Az egyén? Talán pont ezért mondja azt Arisztotelész, hogy vannak dolgok, amiken csak a gyengelméjűek, a gyerekek és a betegek gondolkodnak és nem a makkegészségesek. – Magyary Ágnes ‘Testodüsszeia’ című sorozatának tizedik része a DRÓTon.
„Miénk lehetne a világ, de lehet, hogy mindig későn van már.” – erről is beszélt Wirth Imre Magyary Áginak a DRÓTon.
„A négyhaton konstatálom, hogy mi is / egymás hiánybetegségeire lettünk / infúzióba töltött tápanyagok. / A szerelem: visszatáplálás.” – Tóth Júlia Éva versei a DRÓTon.
Nem a Karácsonyt és nem a naptári Újévet, hanem a Fény Ünnepét, a téli napfordulót ünnepelték őseink, ebből is látszik, hogy itt kultúra-csere és kultúra-vesztés történt. Hová tűnt ily nyomtalanul ez az ősi magyar hagyomány, amit a magyar ősköltészet őrzött? Milyen lehetett a magyar őseposz, amely tárháza és kincsestára volt a magyar történelemnek, költészetnek és ne féljünk kimondani: önismeretnek.
Engem ezért sem zavart soha, hogy ügyetlen vagyok, mert ezt nem sikertelenségként éltem meg, hanem egy remek alkalomként az emberek alaposabb megfigyelésére. Jegyzetelni sem jegyzeteltem, még mielőtt ezt valami túltáplált irodalomtörténész megkérdezné, mert egyszerűen nem lehet úgy jól figyelni, ha közben körmölünk.
Mit jelent az, ha egy művészt nem lehet stílusokba helyezni? Egyáltalán meghúzható egy határ ott, ahol ez nem valaminek hiányából, hanem valami megfoghatatlan jelenlétéből fakad? A fogalmakba zárt alkotások nem akkor válnak művészetté, ha kitörnek a keretek közül? Miért keresünk szavakat a megmagyarázhatatlanra? Ezek a kérdések valamiért újra és újra felpattannak bennem, amikor Iturbide képeit nézem… – Jánosi-Mózes Tibor latin fotósokról szóló írásának második része.
Itt olvashatjátok a Kettőspont Színház 2023-as decemberi programjait. Szeretettel ajánljuk őket. Zárjuk együtt az évet kortárs magyar alkotókkal és barátokkal!