Himnusz, kutyákkal
Igazából sem sétálni, sem ugatni nem tudott rendesen az Aladár, létének egyetlen stabil, kiszámítható megnyilvánulása ez a nagyjából harminccentis nyálfelhő volt, ebben sohasem okozott csalódást.
Igazából sem sétálni, sem ugatni nem tudott rendesen az Aladár, létének egyetlen stabil, kiszámítható megnyilvánulása ez a nagyjából harminccentis nyálfelhő volt, ebben sohasem okozott csalódást.
„elméletekből jut kinek-kinek bőven, /
megoldásokból is akad épp elég, /
ajtófélfára tűzzük igazságunk, /
de valami kínoz, ez még mind kevés” –
Gergely Edó verse
Z és K némán álltak, mintha emberi hamvakat szórtak volna éppen az imént a patakba. Egy perc fájdalmasan süket csönd után K ollót húzott elő kabátja belső zsebéből és elvágta a kötelet, ami egészen eddig még összekötötte az elpusztult sárkánnyal. A maradék gombolyagot és az ollót külön-külön zsebekbe tette el, majd Z-hez lépett.
„az olyan csodás, bárhol és bármikor
a kezünk leszakíthatja a virágokat,
hogy ajak másik ajakhoz érhet,
hogy nincsenek válságok és forradalmak,
hogy az emberek által felajánlott itallal öntözzük a földet,
hogy ilyen jól élhetünk,
az olyan csodás, amit csak el tudok képzelni!”
Egy elárult generáció tanúja, aki nem mellesleg nemzetközileg ünnepelt költő is: Duo Duo. Róla szól Viczenti Mátyás a modern Kína költészetét bemutató sorozatának hatodik része a DRÓTon.
Ti, allergiások, sosem gondolnátok, de a pollen az nem ellenség, hanem üzenet tőlem, hogy legyetek szabadok. Ki a taknyán, ki a krákogásán, és ki a könnyein keresztül. Nem tudom, hogyan, de oldjátok meg.
Mégiscsak kell beszéljünk az Unorthodox-sorozatról és a könyvről az annak sok szempontból problematikus, egyúttal igen jellemző narratívája, ami egyben világos leképezése a liberális felfogású modern ember viszonyának a világ még megmaradt tradicionális, vallási közösségeivel kapcsolatban.
Épülő világunk- vasvilág,
üvegből és ordító lyukakból áll.
Holnapi világunk már nem szűzies,
hanem aláaknázott és mindenki előtt szétnyitott,
mint egy felszabadult kurva combjai.
Az indonéz irodalom a legfiatalabb irodalmak közé tartozik, maga a nyelv csak 1928-ban keletkezett a modernizált maláj és számos helyi nyelv jávai, balinéz,buginéz, minangkabau egyvelegéből. Ennek a fiatal nyelvnek, amit ma 267 millió ember beszél, egyik legjelentősebb költőjét és drámíróját W. S. vagyis Wilibrodus Surendra Rendrának hívták. W. S. „Willy” Rendrával 1960 októberében ismerkedtem meg Jogjakartában…
Mi a fenét keresek én itt? Ez csak egy szálláshely. A radiátor csöpög, a szekrény barátságtalanul pattog, a kilincsek mindig megráznak. Semmi nem akarja, hogy itt legyek. Még Klaudia sem igazán, aki dühítő békességben hortyog mellettem.
Igen, Erdély. Örök probléma. Mintha Dsidának is akadt volna baja vele. Mert Erdély egyszerre áldás és átok. De én nem aggódnék túlságosan…