Fák (jú)
„én olyan lassú vagyok / mint egy fa” – Réman Zsófi fuvolaművész és verseket is ír. A DRÓTon most legújabb verseiből olvashattok néhányat.
A művészetet vallásként értelmezte
A tragikusan elhunyt Téglás István 1974-2020 szobrász-, festő- és tetoválóművész nekrológját barátja, Bozsaky Dávid írta meg a DRÓTra.
Béklyó
A közös étkezések alkalmával gyakran elmesélt valami „rangon aluli” esetet, amit aznap hallott vagy olvasott, ezeken keresztül tanított minket a nép egyszerű gyermekeinek primitív szokásairól. Sosem mulasztotta el megemlíteni, hogy mi is hordozzuk sejtjeinkben ezt a hozzáállást, úgyhogy mindig legyünk nagyon éberek. Mi pedig igyekeztünk.
Mitől fél a magyar állam és a szállodalobbi?
A kormány szigorításokat tervez az Airbnb piacon, mellyel szabályozná többek között a maximálisan kiadható napok számát egy évben. Tényleg, mitől fél a magyar állam és a szállodalobbi? Nádasi Krisztina Rövid táv című írása ezt próbálja megfejteni.
Önkéntes karantén
Nincs hol /
Nincs mikor /
Nincs kivel /
Nincs mit.
Tettél rám
Te nem állnál meg, ha elcsapnál egy kutyát. Te kismacskákat fojtanál a vízbe. Te halott csecsemők tetemein gázolnál át, ha érdekeid úgy diktálnák.
Borsó
Tudom, most még szinte elférne a zsebedben, de hidd el, nemsokára felülhetsz a hátára, hogy elvágtathassatok együtt a naplementébe. Vagy ahová akartok. Mondjuk a közértbe.
„Én nem onnan fogom folytatni, ahol abbahagytam.” – Zoltán Áron
„Most úgy tűnik nekem, mintha minden onnan indulna tovább, ahol abbamaradt. Nem örülök neki. De persze nem kapott mindenki akkora ébresztőpofont, mint az előadó-művészeti szférában dolgozók.” – mondta Zoltán Áron, a Vígszínház fiatal tehetsége, akivel az elmúlt hónapokról, a VerShaker-csatornáról, próbákról, költészetről, összművészetről és felelősségről beszélgetett a DRÓT szerkesztő alkotója, Demencze Ilona.
Bloomsday másnapján
Bloomsday másnapján, több éves kábulat és néhány mikro-évszázad után az utazó – Panoplus néven, néhány énjével, személyiség-kivetüléseivel – a következőket éli át…
Amíg elvérzik
Benyúltam az ágy alá, de az éjjeli edény már megint csordultig volt a pálinkaszagú hányásával. Kimentem az udvarra, hogy belöttyintsem a disznóknak.
Mire visszaértem, kezdett magához térni, ezért ráültem a mellkasára, és egyetlen határozott mozdulattal átvágtam a torkát.