Jó bepillantani a költő hétköznapjaiba, nem úgy, mint aki élvetegen kukkol, hanem mint ahogy az olvasó magára ismer az üres kávésbögre fölötti merengésben, a megállíthatatlan önreflektálásban, vagy akár a kezdő sofőr-lét füstölgő érzelmeiben. Varró Dániel Mi lett hova? című verseskötetéről Stenszky Cecília írt a DRÓTon.
A XIV. dalai láma pozsonyi látogatása kiváló alkalmat nyújtott a Buddha FM internetes rádió munkatársainak, hogy átadjanak egy, a dalai láma számára készített könyvet és könyvtartót. A rádió még egy évvel ezelőtt írt ki pályázatot, melyben olyan történeteket vártak a hallgatóktól, amik a békével, a szerető kedvességgel, az örömmel, a boldogsággal és a jószándékkal kapcsolatosak. – írta a 24.hu. Weiner Sennyey Tibortól a Buddha FM antológiájába adott írásának szerkesztett változatát olvashatjátok a DRÓTon. Ha szerintetek is ez egy fontos történet: segítsetek, hogy ne csak a Dalai Lámához, hanem egymillió magyar olvasóhoz is eljusson.
Milyen költő Bob Dylan? Melyik a legjobb verse vagy dala? Vajon megérdemelten kapta-e meg a Nobel-díjat 2016-ban? Képes vagy-e tőle fordítani? Meg tudod-e indokolni miért nagyszerű, hogy ő kapta idén a Nobel-díjat, vagy miért éppen felháborító? A DRÓT alkotói pályázatot ír ki Bob Dylan versek és dalok műfordítására és Bob Dylan művészetéről írott értekezésre. Részletek itt.
Knockin’ on Heaven’s Door, Mr. Tambourine Man, The Times They Are a-Changin, Like a Rolling Stone… A 2016-os irodalmi Nobel-díjat Bob Dylan kapta! Dylan a hatvanas évek amerikai polgárjogi és háborúellenes mozgalmainak ikonikus figurájává vált; az amerikai folk-hagyományból kinövő korai dalai egy nemzedék himnuszai voltak. Hallgasd meg velünk a tíz legismertebb és szerintünk legjobb Bob Dylan-dalt a DRÓTon, ezen a különleges napon.
Van egy díj, amit 109-dik alkalommal osztottak most ki. Egy díj, amit mindössze 14 nő kapott eddig, s amiből 4-et kaptak megosztva. 41 éves volt a legfiatalabb díjazott – bizonyos Rudyard Kipling –, és 88 éves a legidősebb, aki nem más volt, mint Doris Lessing. A díjazottak átlagéletkora 65 év, megkapta Kertész Imre is, az idei díjazott 75 éves és azon a néven született, hogy Robert Allen Zimmerman.
A szeptemberi bemutató után ismét műsoron a Kirké, avagy kalandozások a disznóólban című előadás. Az Odüsszeia epizódjának kortárs színházi feldolgozása október 15-én a budapesti Patyolatban, 20-án pedig Debrecenben lesz látható. A DRÓTon most részleteket olvashattok a szövegből Kvazár és a Debreceni Egyetemi Színház által közösen színpadra állított előadásból.
Kafka szerint a belső világ csak élhető, nem leírható. A lélektan a földi világ tükröződése az égi síkon, pontosabban: a tükröződés leírása, ahogyan azt mi, akik teleszívtuk magunkat a föld lőporos szagával, elképzeljük, mert a tükröződés sehol nem következik be, nem, mi csak a földet látjuk, bármerre fordulunk.
Nemcsak a hogy tűnt el, de a vesszőnek is nyoma veszett, amit olyan sokáig sulykoltak belénk: „Gyerekek, a hogy elé mindig vesszőt rakunk.” Eltűnt a hogy, és lenyeltük a vesszőt is. A farkas szőröstől bőröstől megette a nagymamát és Piroskát, aki vagy ami ebben az esetben egyetlen szócska: a hogy. Élhetünk-e olyannyira felgyorsult világban, hogy a hogyra ne legyen szükségünk?
Kafka soha nem élt németek között, leszámítva berlini utazásait. Ösztönösen távol tartotta magát, és ez jó hatással volt rá. Én amikor Berlinben jártam, az utcán sétálva behunytam a szememet, hogy minél kevesebb arcot lássak. Most az athéni Bouboulinas utcában, satnya narancsfák, a múzeum és sárgásszürke falak szomszédságában lakom. Athénban a szentföldet sokkal közelibbnek érzem, mint Dalmáciában vagy Budapesten. A levegő más, az éjszakák lassabban telnek.
Hol verhetem ki? – kérdi tőlem kajánul, mikor felér a lakásba. Barna Zsigmondnak két ablaküveget kellene kicserélnie. – Toroczkay András kegyetlen és brutális novellája a DRÓTon.