Weöres Sándor: Arkangyal-szféra
A vers minden sora áthatja és beburkolja az egész világot. Ide tartozik a Miatyánk…
A vers minden sora áthatja és beburkolja az egész világot. Ide tartozik a Miatyánk…
„A férfi, míg zeng a zsoltár, / Meg se mozdul, hideg rázza, / Bár megszületik a megváltó, / Asszony hozza a világra.” – Boldog Karácsonyt kíván minden kedves olvasójának, szerzőjének és alkotójának a DRÓT szerkesztősége.
Carbonaro – alias Szőcs Géza – legújabb verseskötete az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában jelent meg a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárra. A kötetből két elgondolkodtató verset olvashattok a DRÓTon.
Kína fővárosában már olyan nagy a légszennyezettség, hogy a sima légzés is felér azzal, mintha napi két doboz cigit szívnál el. Az emberek éppen ezért örömmel vásárolnak kanadai levegőt palackozva, derül ki az AJ+ videójából. Más kérdés, hogy vajon mekkora környezetszennyezéssel jár Kanadában palackozni a levegőt, majd Kínába szállítani és ott értékesíteni?
Egy buddhista tanító, egy vaisnava Krisna-hívő teológus, egy református lelkész, egy rabbi és egy muszlim hitoktató véleményét olvashatjátok a napokban erősen tematizált nemi egyenlőtlenségekről a DRÓTon. Az írás részlet Rába Géza most megjelent „Isten tudja – emberi kérdések, vallási válaszok” című könyvéből.
„Az irgalom azt jelenti: látom, hogy más vagy, másként gondolkodsz, de elfogadlak. Azt jelenti: látom, hogy hülyeségeket csinálsz, de megbocsátok, mert én is ugyanilyen baromságokat követek el.” – Miért okozott ekkora felháborodást egy zenész és egy politikus kijelentése a nőkről? Miért érintett ennyire érzékenyen sokakat annak az alapvető gondolatnak a magánemberként való nyilvános megfogalmazása, hogy a nőknek genetikailag meghatározott feladata van? Stenszky Cecília – a DRÓT szerkesztőjének – írását olvashatjátok.
„Hogyan tudná megóvni őket a pusztán a bőrszínük miatti agressziótól, vagy egyszerűen a mindennapos szúrós tekintetektől? Kinek hiányozna mindez? És miért nem lehet erről beszélni? Miért kell ezt szemérmesen elhallgatni? Azért, mert ez mindannyiunk közös szégyene.” – Németországban élő szerkesztőnket az szerencse érte, hogy az egyik kereskedelmi tévé riportműsorában képviselhette a kivándorolt magyarokat, de úgy tűnik, az ott látottak és hallottak nem igazán voltak ínyére. Miért nem? Most megtudhatjátok.
„Volt még egy számomra rejtélyes, megoldásra váró mesés elem az életemben. Vajon mivel fogok valaha annyi pénzt keresni, hogy eltartsam a családot, és ne legyek Apáékra és Apósomékra rászorulva.” – Kő Boldizsár könyvét ma mutatják be Budapesten. A második, kedvcsináló részletből kiderül, hogyan kezdődött a legendás játszóterek építése.
„Édesapa gyermekkoromban gyakran mondott el egy viccet, mely így hangzott: a magyar értelmiséginek két útja van, az egyik az alkoholizmus, a másik sajnos járhatatlan.” – Kő Boldizsár, aki Magyarország sokak szerint legszebb és legismertebb játszótereit tervezi, különleges könyvvel jelentkezik Karácsony előtt. A Belső Tárlat nem csak alkotásainak hátteréről, művészetének gyökereiről beszél, hanem saját életéről is őszintén, tisztán, kendőzetlenül. A könyvet pénteken mutatják be a Szarka Fedor Guido képzőművész tervezte társasjátékkal együtt. A bemutatóig két részletet olvashattok a műből, mintegy kedvcsinálóként. Az első részletben a művész egykori alkoholizmusáról és az onnan kivezető útról beszél. Ha tetszett: adjátok tovább és gyertek el a bemutatóra.
Arra emlékeztek még, hogy a 2015-ös könyvhetes DRÓT TOP10-ben legjobbnak Ughy Szabina Séták peremvidéken című kötetét tartottuk? A költőnő most átvehette kiadójától „az év legsikeresebb szerzője” megtisztelő elismerést, mivel az ő könyve fogyott a leg