Ardzsúna mennyegzője
Magyarul elsőként a DRÓTon olvashatjátok Mpu Kanwa 1060 körül írott, kawi eposzának két énekét.
Magyarul elsőként a DRÓTon olvashatjátok Mpu Kanwa 1060 körül írott, kawi eposzának két énekét.
A DRÓT főszerkesztője 2013-ban a Balin rendezett Ubud Writers and Readers irodalmi fesztivál vendégeként találkozott Helen Creese-el, az utolsó kawi kutatóval és vele beszélgetett a sziget ősi irodalmáról és nyelvéről. Ezt az interjút akkor a Kultúrpart hozta, most Helen Creese nagyesszéje mellett, fontos háttérinformáció gyanánt, újraközlést olvashattok.
A kawi költők a költészet jógáját gyakorolták, mely során az alkotótevékenység imádsággá is magasztosult. Még manapság is sok balinéz számára fontos az ezekben rejlő bölcsesség. – írja összefoglaló esszéjében a balinéz irodalmi hagyományról Helen Creese, amely a DRÓTon jelenik meg először magyarul Balogi Virág fordításában.
Ma lenne 190 éves Jókai Mór, akit egyáltalán nem könnyű a mai olvasók többségével, különösen a fiatalokkal megszerettetni. Porpáczy Zoltán, budapesti grafikus különleges módját választotta, hogy másokkal is megszeretesse kedvenc íróját. Plakátot készített műveiből. A DRÓTon most megnézhetitek ezeket a különleges plakátokat.
Ma délután 2015. február 17-én az orosz elnök megkoszorúz a Fiumei úti sírkertben egy olyan emlékművet*, ami 1956-ot „ellenforradalomnak” írja le, ahogy azt a régi „szép” időkben tették. Megkérdeztem két 1956-ot átélő, majd pedig emigrációba kényszerülő kiváló művészt – a költő Gömöri Györgyöt és a zenész Tommy Víget – , hogy ők mit gondolnak erről. Saját kérdéseim után, végül, mintegy emlékeztetőül, felidézném, mit is mondott Hamvas Béla 1956-ról.
Örök hála és dicsőség a szovjet hősöknek, akik az 1956 októberi ellenforradalomban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért.
Lennert Móger Tímea vajdasági költőnő három versét olvashatjátok a DRÓTon.
és Tolnai Ottó a palicsi Tolsztoj és Urbán András színészei kötőtűvel átszúrt virágok, és Szabadkán igazán szépek a lányok, de Zentán legszebbek a rózsák… és a Mezei Szilárd és a Túl a Tiszán pedig… na nem, nem mi Buena Vistánk, hanem… – Weiner Sennyey Tibor írása a Vajdasági Magyar Népdalok címen most megjelent lemez kapcsán.
„Szeretné, ha tovább karolná, ha még erősebben, ha hozzáérne az arcához, ha beletúrna a hajába, a húsos ajkait pedig az övéire tapasztaná, még ha szilikon, akkor is. Ha az ágyékával nekifeszülne az ő ágyékának, ha félrevonná a sarokba, ha visszalökné az alaktalan plüssbe, és arra kérné: rakd szét a lábad!” – Balatonalmádi felett üldögéltünk a tábortűz körül barátainkkal, egymást rémtörténetekkel szórakoztattuk és a Tambora vulkán 1815-ös kitörésére emlékeztünk, no meg Byronra és Shelleyre, amikor Centauri a DRÓTon most olvasható sci-fi novellát olvasta fel.
„A magyar irodalom egy rohadt szépen sminkelt hulla!” – Centauri meztelenségről és napirendről, valódi-, ál-, és szerzői-nevéről, legutóbbi és legújabb regényéről, fiatal írókról, a magyar irodalom gyengeségeiről és a posztmodern haláláról vall. Adddig provokáltuk, míg végül parázsló vitába hajló beszélgetést folytattunk a magyar próza semmiből és névtelenségből, meztelnül és szárnyakkal előugró, majd mindig eltűnő mesterével a DRÓTon.