Költő a Nyolcból
Hardik László – az utolsó alanyi, szimbolista, underground költő – verseskötetének bemutatója egy zajos, nyolcadik kerületi kiskocsmában, a Macskában volt. A DRÓT stábja az unortodox könyvbemutatón járt és videózott.
Hardik László – az utolsó alanyi, szimbolista, underground költő – verseskötetének bemutatója egy zajos, nyolcadik kerületi kiskocsmában, a Macskában volt. A DRÓT stábja az unortodox könyvbemutatón járt és videózott.
A Könyvhét első estéjén mutatták be a rendszerváltás után született, legfiatalabb költőnemzedéket felvonultató R25 antológiát Budapesten. Ott voltunk és most Simon Adri személyes hangvételű beszámolóját közöljük a DRÓTon az estről.
Igazából minden évben egyre lejjebb és lejjebb süllyed az „Ünnepi Könyvhét”, ami sem nem „ünnepi”, sem nem „hét”. – Egy vitaindító cikkel és kilenc könyv ajánlójával indítjuk a 86. Ünnepi Könyvhetet a DRÓTon.
„Bizonyára vannak néhányan, akik a jelenkori történelmet a Római Birodalom bukásának „újrajátszásaként” fogják fel, s közben reménykednek, hogy a múlt leckéiből megtanulhatják, hogyan előzhető meg, hogy a barbár hordák elpusztítsák a mai európai civilizációt.” – az Atlantisz kiadó nem jelentet meg külön könyvet a könyvhétre, de 2015-ös könyveivel – Geary és Jullien műveivel – kint lesz a téren. Részletet és recenziót olvashattok a DRÓTon.
Schein Gábor a kortárs magyar irodalom középnemzedékének egyik legjelentősebb alkotója. Számos verseskötet mellett eddig négy prózakötete, köztük három regénye jelent meg. Svéd című regénye nemcsak a pálya fontos alkotása, de túlzás nélkül állítható, hogy a kortárs magyar irodalomnak is jelentős műve. A 2006-ban játszódó történet egy 1956 után Svédországba került magyar gyerek életén keresztül éles tekintettel vet számot azzal, hogy a történeti, földrajzi és nyelvi törések által tagolt térben közvetíthető és megérthető-e a múlt, és ha nem, az miként hat a személyes életekre, az emberi kapcsolatokra. A regény nyelvi és esztétikai megoldásai magával ragadják az olvasót, és hozzásegítik, hogy ő is elfogulatlanul és élesen szembesüljön a mai közép-európai lét néhány alapkérdésével. A regényből most részletet olvashattok a DRÓT könyvheti sorozatában.
„Mákonyos viharban megfeszül. / Villódzó gázrózsarengeteg. / Melasszá lepárlott ünnepek. / Megtanul mandulaemberül.” – Simon Adri az egyik legeredetibb, legsúlyosabb és legerősebb verseket író kortárs magyar költőnő. Az Ünnepi Könyvhétre megjelenő Földerengés című kötetéből három verset olvashattok most a DRÓTon és Vass Tibor – költő, főszerkesztő – nem szokványos ajánló sorait.
Az utolsó avantgarde költőnek is most jelenik meg a könyvhétre új kötete. Olyan versekkel teli, melyeket biztosan nem ért senki. Vagy mégis? Nem vagy elég bátor, hogy beleolvass!
A József Attila Kör idén is gazdag és izgalmas programkínálattal várja az olvasóközönséget Budapesten, Szegeden, Székesfehérváron, Debrecenben és Kolozsváron egyaránt. A JAK új kiadványait megtalálják az Ünnepi Könyvhét ideje alatt a budapesti Vörösmarty téren a 90-es standnál, valamint Debrecenben. Végre egy részletes program, sőt videó és dedikálások, amit érdemes végigböngészni.
„A kocsmáros sorban kitöltötte a pálinkákat, a pult közeliek továbbadták, aztán megint tovább: a kocsma közönsége megvárta, míg minden pohár kézbe kerül a borospoharak meg a söröskancsók is be lettek fogva, aztán egyszerre lendültek a karok a szájak felé.” – Jolsvai András könyvhétre megjelenő Holnapra jobb lesz című regényéből egy részlettel bíztatunk mindenkit, hogy holnapra minden tényleg sokkal jobb lesz. Vagy nem.
Milyenek voltak ifjú költőink és íróink, amikor még gyerkek voltak? Milyenek voltak az első írásaik? Mennyi maradt a kezdetekből mára? Áfra János, Berka Attila, Hartay Csaba, Kemény Zsófi, Székelyhidi Zsolt, Tóth Kinga és Weiner Sennyey Tibor legkorábbi munkáiból kaphattok a DRÓT gyerekkort idéző összeállításában ízelítőt, elképesztő fotókkal édesítve.