BÉKÁSSY100
Néhány fontos írás a DRÓTon Békássy Ferencről.
Néhány fontos írás a DRÓTon Békássy Ferencről.
Arató katonák! Mikor lesz elég?
Az a fiú, akit én gyászolok s akinek csak írását ismertem, az arcát soha, abból a fajtából való, melynek ifjai a Nyugat kultúráját hozták és hozzák ma is útjaikból, vásárfiának, az ősi kúriákba: magyar fiú volt és a King’s College növendéke és verseiben sajátságosan találkozott Shelley és Keats Arannyal és Vörösmartyval. – Babits Mihály cikkét közöljük a Nyugatból, 1915 júniusából.
„A Bezerédj, a Békássy és a zsennyei kuriát-kastélyt évszázadokon át birtokló Sennyey családok XIX-XX. századi története pontosan jelzi azt az értékpreferencia-váltást, melynek során – a főnemesek és az erdélyi mágnások mellett – az ún. anyaországi, főnemesi rang nélküli ősi nemesi családok közül többen bekapcsolódtak a társadalmi modernizációs folyamatba.” – Sokan úgy tudják, hogy a zsennyei kastély 1953-tól lett a művészek alkotóházának felajánlva, ám valójában már 1919-ben megvolt ez a szándék. A neves irodalomtörténész, Babits-kutató és professzor: Sipos Lajos feltáró és fontos tanulmányt írt, amit most elolvashatattok a DRÓTon a Békássy100 eseményhez kapcsolódva.
„A helyzet hát az, hogy ránk erőszakolnak egy rendszert, melyben „bizonyos kötelezettségek” fejében „bizonyos jogokkal” bírunk. Hogy ezek milyenek, azt elsősorban az elfogadott szokások és intézmények határozzák meg.” – Az itt olvasott töredék Békássy Ferenc két – eddig ismert – utolsó írásának egyike, melyet vélhetőleg már Pápán, a Magyar Királyi Lovas Honvéd Távíróiskolában írt. Nem sokkal később őt és huszár társait az északi frontra vitték, ahol elesett. Ezen a héten lesz 100 éve, hogy Békássy Ferenc költő, író elesett a Nagy Háborúban. Zsennyében 2015 június 25-én emlékeznek a költőre. A DRÓTon írásokat közlünk Békássytól és Békássyról. Kövesd az eseményeket!
Miért használ valaki ma még filmes gépet? Miért fotózik eleve rossz – még 1998-ban lejárt filmekre? Mi minden lehet egy-egy ilyen portré mögött? Az Ünnepi Könyvhéten főszerkesztőnk analóg géppel, romlott filmre készített portrékat költőkről, írókról, a kortárs irodalom meghatározó szereplőiről, sőt képzőművészekről is.
Hogyan lehet valaki egyszerre irodalomtörténész és előadóművész? Ki az a Havas Judit, akiről mindenki azt hiszi, hogy ismeri, pedig valójában senki sem tudja ki is valójában? Acha Diana Flor Juditról írott portéjából kiderül.
Mi történik, ha negyven év munkája egyik pillanatról a másikra összeomlik egy multi miatt? Ha az élet egyébként sincs a csúcson, már elmúltak a legszebb évek és minden egyszerre veszik el? Kétségbeesés, düh, elkeseredettség. De Haroldban pont azt szeretjük, hogy nem adja fel. – Filmkritika
„…el tudom képzelni, hogy az első szembejövő dühösen hazaküld: nem Magyarországra, hanem a vasfüggöny mögé” – Végül eldöntötték, hogy „4 méter magas kerítést emelünk a szerb-magyar határra”. Három kérdést intéztünk ismert és számunkra nem véletlenül fotnos vajdasági magyar alkotókhoz. A neves kritikus, esszéista Fekete J. József, és a költő, szerkesztő Tóbiás Krisztián válaszait közöljük most elsőként a DRÓTon.
Adva van öt gasztroblogger, akik amikor csak tehetik, Michelin-csillaggal rendelkező étteremben esznek és ezekről írnak a blogjaikban. Megtudjuk tehát, hogy az étteremkritika hiába egy külön szakma, mostantól a hobbievők foodie-k bitorolják – kérdés persze, hogy mennyire vehetők komolyan?