Új bioromantika – Hermkens Edit képeiről
Hermkens Edit festészete a szabadság művészete, a természet rejtett arcának feltárása, egy új bioromantika, amely csak ránk való tekintettel nem lépett át még a totális absztrakcióba.
Hermkens Edit festészete a szabadság művészete, a természet rejtett arcának feltárása, egy új bioromantika, amely csak ránk való tekintettel nem lépett át még a totális absztrakcióba.
Ez az egész politika játszma, a maga fekete-fehérségével és a nyilvánvalóan nem működő dolgokkal, amiket úgy megszoktunk, hogy észre sem veszünk – mindez nem normális és nem jó.
Többfelé hallani mostanság elveszett generációról, azokról a mostanra középkorúvá érett, többnyire képzett fiatalokról szólva, akik valamikor a kétezres években mentek el Magyarországról nyugatra, odakint megtalálták a boldogulásukat, de akik eddig legalábbis még nem gondolkoztak végleges elszakadásban, ám akiket csalódott keserűséggel tölt el az újabb kétharmad és az ezzel együtt állandósulni látszó lemaradás Európától, az orosz mintájú társadalmi modell, az új feudalizmus, vagy ha tetszik neo-kádárizmus kiépülése hazánkban.
Az általános állítás mögött különböző egyéni történetek és vélemények húzódnak meg, a korábban Bezzegország-sorozatot jegyző szerkesztőnk, Petneházi Gábor története és kendőzetlenül keserű véleménye is egy ezek közül.
Apám, számomra érthetetlen nyelven felolvasta a hágádát, az egyiptomi kivonulás történetét. Az askenáz hanglejtést, sok „ü” betűvel addig soha nem hallottam. A magyar vidék egykor befogadó és otthonos levegője számunkra már nem létezett. Az életre keltett széder este, Budán, a Németvölgyi úton, megpróbálta feledtetni a korábban szétzilált felhőket, amely a nagyszülők utolsó képét magába zárta.
Nem tudom, mi volna rémítőbb. Ha emögött az eredmény mögött az informatikai rendszer meghekkelése van, vagy valóban ennyi embert lehet mozgósítani a félelem és gyűlölet jelszavaival.
Az emberek a Döbrögikre szavaztak? – kérdi Formanek Csaba színész, rendező. Szerinte ha nincs bizalom az igazságszolgáltatásban, a hírközlésben, az oktatásban és az egészségügyben, de lassan már a szabad választásokban sem nagyon, akkor az lelkileg megnyomorítja az országot.
Hogyan tovább? Úgy, ahogy eddig, vagy teljesen másképpen? A 2018-as választások margójára két gondolatot és egy kérdést szeretnék most feljegyezni.
Vegyen részt a Költészet Napján – József Attila és Márai Sándor születésnapján – 2018. április 11-én a MrSale öltönyüzlet és a DRÓT művészeti magazin közös akciójában, amely immár hagyomány.
Ez egy barbár ország! – a 2018-as választások hetében írókat, művészeket kérdeztünk meg, hogy elmennek-e szavazni? Péterfy Gergely, író válaszolt a kérdéseinkre.
Olyan országot szeretnék, ahol egy hétszáz éve itt elő népet nem aláznak meg olcsó politikai kampányfogás miatt. – vallja Galyas Éva Klára, költő és divattervező. A 2018-as választások hetében írókat, művészeket kérdeztünk meg, hogy elmennek-e szavazni?