A Ligetvédők 12 pontja
A Ligetvédők 2017 március 14-én közzétették 12 pontjukat. A követeléseket most változtatás nélkül, egyben, a kapcsolódó anyagokat a végén linkelve közöljük a DRÓTon.
Otthon a hazában
A DRÓT www.drot.eu alkotói portál – együttműködésben a Fedél Nélkül és a Csillagszálló lapokkal – művészeti pályázatot ír ki hajléktalanság tematikában. A pályázat célja, hogy egy közös társadalmi problémával, konkrétan a hajléktalansággal foglalkozzunk, az irodalom és a képzőművészet segítségével beszéljünk róla. Megértsük, olvassuk és lássuk egymást, legyünk akár gyerekek, akár felnőttek, akár hajlékosak, akár hajléktalanok. Segítsetek nekünk ebben! Írjatok, fessetek, rajzoljatok, fotózzatok, filmezzetek!
Kafka képekben – 22. rész – Erénytelen Hold
Mielőtt a németek bevonultak, az író Max Brod, Kafka barátja és bizalmasa 1938-ban elhagyta Prágát az utolsó vonattal, és a feleségével Palesztinába utazott. Egy nagy bőröndben vele voltak Kafka kiadatlan kéziratai, naplói és levelei, hatalmas kincs, melynek jegyzékét ma sem ismerjük teljes pontossággal. A Kafka végrendelete által megsemmisítésre szánt kéziratok végül biztonságos helyre kerültek. Kafka még a halálos ágyán is a kierlingi kórházban egy kertről álmodott, amit Izrael földjén megművelne, de soha nem hitte, hogy a saját művei lesznek ama távoli kert palántái, az újdonsült kertész, Max Brod kezében.
Megtalálni Földanyát
Kevesen tudják, hogy egy harmonikusan működő szellemi tér képes maga alá rendezni az alacsonyabb szinteket, és ennek módját ma már csak egyes törzsi kultúrák sámánjaitól tanulhatjuk vissza. – mondta Nádor Judit Keya, akit Cuscóban értük el és kérdeztünk életéről, utazásairól, az öt géniuszról, sámánságról, korábbi könyveiről és kéziratban heverő fantasztikus művéről.
Istennő triptichon
Istennőket festek. Archetípusokat öntök képi formába, jobban mondva megidézem ezeket a képeket. Különféle kultúrák istennő alakjai láthatóak egymás mellett, triptichon szerű elrendezésben: Káli, a Fekete Madonna és Kuan Jin.
Mi a költészet? Mi az a sampler poetry? Miért érdemes költőkkel találkozni?
2017 február 15-én Szegeden a Grand Caféban olvas fel Jónás Tamás és Weiner Sennyey Tibor. Kovács Ági – az est házigazdája – felhívta a két költőt és tíz-tíz percben beszélgetett velük arról, hogy mit is jelent ez az egész előre bejelentett felolvasóest? A DRÓTon most meghallgathatjátok a két telefonbeszélgetést.
Ejha! – Szerb Antal angliai sikeréről Gömöri György írása Londonból
Érdekes szöveget olvastam a napokban Krasznai Tamástól a Dróton: a Lukács Györgyöt támadó cikkről beszélek. Ez elég jó vitaindítónak, de a cikk közepe táján belebotlottam egy mondatba, amitől felszisszentem: ejha!
Kafka képekben – 21. rész – Ánizs és vízüveg
A jeruzsálemi múzeum feljáró a Nílus istenével üdvözöl, akinek térdén ül a kis Odüsszeusz, mozaikmadarakkal körülvéve. A hatalmas mozaikpadló Bét Seán városából ered, a Jordán völgyében. A mozaikból egyszer életre kelt a zöld kanárimadár és az ablakomba szállt. Majd feltette nekem a kérdést: Milyen régi a mindenség mítosza?
A láthatatlan színek festője – Papageorgiu Andrea képeiről
Papageorgiu Andrea nem képeket fest, hanem a fényben úszó színeket festi. A fényben a színt, ami rejtőzik, titkolózik, elbújik előlünk. Fény- és színfestő nő ő…. – A megszokás szépsége címmel nyílt kiállítása Papageorgiu Andreának a Lívia-villában Budapesten. A DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor megnyitóbeszédét.
Lukács György, mint erkölcsi probléma
Sokan elfelejtik, hogy ez a kiváló teoretikus egyben egy szörnyeteg volt. Legenyhébb esetben nem foglalkoznak a kivégzett emberekkel, az elgázolt egzisztenciákkal, a margóra tett életművekkel, legrosszabb esetben pedig megpróbálják elmagyarázni, hogy „mindez szükséges volt”. S általában teszik mindezt olyan emberek, akik vért hörögnek Wass Albert vagy Prohászka Ottokár jobboldali tisztogatása kapcsán persze, joggal, de kettős mércével. Nincs szükség sem démonizált, sem szentté avatott, vagyis egydimenziós Lukács György-portrékra. Amire szükség van, az egy tárgyilagos és objektív bemutatása a híres-hírhedt marxista ideológusnak, egyaránt bemutatva az erősségeket és a gyengeségeket, az erényeket és a vétkeket. Egyelőre ilyen még nincs, talán lesz. – Krasznai Zoltán esszéje.