Bloomsday másnapján
Bloomsday másnapján, több éves kábulat és néhány mikro-évszázad után az utazó – Panoplus néven, néhány énjével, személyiség-kivetüléseivel – a következőket éli át…
Bloomsday másnapján, több éves kábulat és néhány mikro-évszázad után az utazó – Panoplus néven, néhány énjével, személyiség-kivetüléseivel – a következőket éli át…
Mivé tesz minket a világjárvány? – Jánosi-Mózes Emese sevillai karanténnaplójának utolsó része, melyben szerzőnk és családja végre hazaér Magyarországra.
Benyúltam az ágy alá, de az éjjeli edény már megint csordultig volt a pálinkaszagú hányásával. Kimentem az udvarra, hogy belöttyintsem a disznóknak.
Mire visszaértem, kezdett magához térni, ezért ráültem a mellkasára, és egyetlen határozott mozdulattal átvágtam a torkát.
„Bent fedeles poharakból híg kávét kortyolnak, /
s lájkolják a katasztrófák véres videóit.”
„A valóság jobban számít most, mint valaha” – írja David Sax, kanadai újságíró Az analóg bosszúja című könyvében, amely idén jelent meg a Poket zsebkönyvsorozat huszonötödik kiadványaként. A negyvenéves szerző természetesen nem valami gépromboló, aki arra buzdítja az olvasóit, hogy hagyjunk fel az elektronika és a digitális szolgáltatások használatával. A technológia jó, csak a technológia nem az Isten. Szijj Márton esszéje a DRÓTon.
Ha valakit a bőrszíne, a származása, a vallása, az identitása, a nemi identitása, a gondolkodása, a hite, a neme, a családja, a kora, a múltja miatt bármilyen szinten inzultálnak, engem bántanak. És téged is, kedves olvasó. – szerkesztőnk Stenszky Cecília véleménycikke a DRÓTon.
A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium két tanára a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján a járványhelyzethez és a távoktatáshoz igazodva egy olyan szabadulószobát tervezett, amely a diákokon kívül elérhető a nagyközönség számára is.
„Meddig tart még?” – teszik föl a kérdést egyre többen. Meddig tart még a karantén, a vészhelyzet, a rendeleti kormányzás, a…? Meddig tart még? – a címe Tömörkény István egy 1915 végén írott tárcájának, amelyben a szegedi Vanélia valójában Valéria, ma Bartók téri piac világa elevenedik meg az olvasó szeme előtt, ahol is a történet címét adó kérdésre a harctérről érkező sánta hadfi először a királyi szlogennel válaszol: „Karácsony előtt vége lössz…” Majd kisvártatva így egészíti ki: „Ha pedig véletlenül karácsony előtt nem lönne vége, akkor majd vége lössz karácsony után.” − A történelem a keserédes paraszti fekete humort igazolja, végtére is még három Szenteste telik el, míg 1918 őszén véget ér „e nagy tivornya” – hogy újabb borzalmaknak, s legvégül Trianon sokkoló fájdalmának adja át a helyét.
„űzött angyalok ül /
nek a síron szigetm /
onostor tizenkilenc sze /
ptember huszonnégy k /
edd tréfa hal álom a /
férfi mélybe lelóg a lá”
Igazából sem sétálni, sem ugatni nem tudott rendesen az Aladár, létének egyetlen stabil, kiszámítható megnyilvánulása ez a nagyjából harminccentis nyálfelhő volt, ebben sohasem okozott csalódást.