Szent foci?!
Miért nézünk egyáltalán focit, és a sport látványán, valamint élvezetén túl mi lehet a labdarúgás egyik, lehetséges kultúrtörténeti és társadalmi funkciója?
Miért nézünk egyáltalán focit, és a sport látványán, valamint élvezetén túl mi lehet a labdarúgás egyik, lehetséges kultúrtörténeti és társadalmi funkciója?
Gyermekekről, ráadásul azok bántalmazásával kapcsolatban dönteni, ráadásul törvényi szinten, a legszélesebb körű tudományos-szakmai megalapozás nélkül – ez megdöbbentő felelőtlenség, hiszen potenciálisan éppen az átgondolatlan és minden szakmai-tudományos hátteret nélkülöző szabályozások árthatnak a legtöbbet a gyerekeknek. Ha engem szülőként valami felháborít, akkor pontosan ez az.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Az idei Művészetek Völgye keretében július 25 és 31 között élőben is találkozhatnak a fesztivál vendégei a VerShaker programjaival. Minden nap délután 18:00-tól a vigántpetendi POKET zsebkönyvek udvar ad otthont a költészet témájú műsoroknak. A VerShaker Offline Művészetek Völgyébe tervezett részletes programját itt olvashatjátok a DRÓTon.
Versszínház, írók-írókról programsorozat, filmvetítések, előadások és Erős Kinga, Csender Levente, Iancu Laura, Végh Attila és Weiner Sennyey Tibor Kapolcson.
Mindig ki akartad próbálni a polaroidozást, de eddig soha sem volt alkalmad? Szeretnéd megtudni milyen művészi lehetőségek rejlenek az instant-analóg fotózásban? Vagy egyszerűen csak szeretnél jó társaságban kreatív és értelmes dolgokkal foglalkozni egy szombat délután? Itt a nagy lehetőség!!!
Közel háromszáz költemény érkezett a Kultúrpart versversenyére, amelyre a költészet napjától április 11. gyereknapig május 30. lehetett pályázni öt korcsoportban, 3-tól 18 éves korig. Maguk a szervezők és a zsűri sem számított ekkora sikerre, sem arra, hogy ennyi szép, mély, humoros, szerelmes és társadalomkritikus vers érkezik. Ugyan a pályázat témaköre a fenntarthatóság volt, de ezt mind a pályázók, mind a szervezők a lehető legtágabban értelmezték, így a gyerekek versei tökéletes keresztmetszetét adják annak a különös kornak, amelyben a művek születtek: visszatérő téma a pandémia, az online suli, a családon belüli és párkapcsolati problémák, a politika, a vallás és természetesen a környezetvédelem, a klímaváltozás.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Életem egyik legösszetettebb, legszórakoztatóbb és legvelősebb színházi élményén vagyok túl. – Csiki Krisztina a Kettőspont Színház legújabb premierjéről: a Likvidátorról írt a DRÓTon. Fekete Attila fotóival.
„És az ember nem érti a görög fiúszerelmet sem, amíg nem tudja, hogy ki az ephébos. Ennek a fiúszerelemnek minden sötét és elaljasodott vonzalomhoz semmi köze sincs, ahogy nincs köze hozzá a sapphói szenvedélynek. Az ephébos az az ifjú, akinek láttán minden Sókratésnek az esze meg kellett, hogy bomoljon. Nincs más mód ehhez az ifjúhoz közeledni, mint a szerelem. Természetes, hogy az ifjak egymásba szeretnek, de még természetesebb az, hogy az ephébosba beleszeret az érett férfi: az, aki mérhetetlenül jobban tudja minden asszonynál és leánynál, éppen nemének azonosságánál fogva jobban, hogy mi és ki ez a Phaidros.” – írja Hamvas Béla.