Mi a baj a gáttal? Íme…
Ennél érthetőbben nem lehet elmagyarázni, hogy mi a helyzet a Római-parti gáttal.
Ennél érthetőbben nem lehet elmagyarázni, hogy mi a helyzet a Római-parti gáttal.
Határ-Vajdaság a tematikája a legújabb Csillagszállónak, aminek a DRÓTon most nem csak a teljes tartalomjegyzékét olvashatjátok, hanem részleteket is a lapból. A lapot olyan szerzők fémjelzik, mint Danilo Kiš, Fekete J. József, Terék Anna, Tóbiás Krisztián, Bíró Tímea, Hernyák Zsóka, Lennert Móger Tímea, Formanek Csaba, Ferdinánd Zoltán, míg a vajdasági magyar irodalom helyzetéről, közérzetről, a határhelyzetről Bencsik Orsolyával, Beszédes Istvánnal és Orcsik Rolanddal beszélgettek, amiből most részleteket olvashattok a DRÓTon.
Azokhoz szólok ebben az üzenetemben, ezekben a kétségtelenül utolsó időkben, akik vagy magányos lelkeknek, vagy nehezen összetartó, ritka közösségek tagjai még, akik nem váltak védtelen prédájává felfedezésem első hullámának, akik még szabadok, akik még tiszták, akik még hisznek az emberi kapcsolatokban. Ezt most és itt újra hangsúlyoznom kell. Csak nektek. Hallgassátok meg egymást, nincs szükségetek a hallgatógépre, bármennyire is beteljesíti valamennyi vágyatokat. – A Hallgatógép című elbeszélés is benne lesz Weiner Sennyey Tibor hamarosan megjelenő Anakronista című kötetében. A novella egy korábbi változatát olvashatod a DRÓTon.
Úgy hitte, hogy végtelen sok energia van jelen minden pillanatban, s hogy ezt az energiát meg lehet csapolni, s mindenkinek juthat belőle. Természetesen ezt az ötletét még életében látta eltiportatni az energiaiparban érdekelt pénz és hatalom által. Úgy hitte, hogy végtelen sok lakott világ vesz minket körül, s van közöttük olyan, amelyen emberek élnek. A készülék, Tesla hagyatéka, vagyis a pomázi lelet képes lett volna energiát nyerni, és információt küldeni és fogadni – bárhová és bárhonnan.
Sorozatunkban Formanek Csaba portréfilmjeit mutatjuk be, melyeket az Új Alkotóműhely Egyesület tiszakécskei művésztelepén készített. A második epizódban Köbli Alexandra festő, Magyari Balázs szobrász és Pokorny Szilárd költő, író, humorista mesélnek ihletforrásaikról és munkáikról…
Végre megtudhatjuk azt is, hogy hogyan lehet a pajta tetejéről nyári laskagombát termeszteni, mi az a Sárkollektíva, milyen vidéken újrakezdeni, mit jelent, hogy mindenegyben van és hogy végtére is mi az a Gyüttment Fesztivál?
Párbeszédbe léphet-e a kortárs művészet a „hétköznapok emberével”? Mitől lesz jó egy szobor? Mitől működik egy festmény? Mit gondolnak erről saját munkáikon keresztül maguk az alkotók? Sorozatunkban Formanek Csaba portréfilmjeit mutatjuk be, melyeket az Új Alkotóműhely Egyesület tiszakécskei művésztelepén készített.Az első három kisfilmből Fekete Attila fotóst, Hidvégi Petra kísérleti keramikust és Retkes Máté szobrászt ismerhetitek meg.
Kevés szimbolikusabb eseményt tudtam volna elképzelni, mint éppen ezt. A nácik felrobbantották a Lánchidat, benne a Hamvas hangját rejtő lemezkét is. Elmeséltem, hogy mindössze ennyim van, ez az egy cím, hogy „Aenona, a halott város”. Elmosolyodott. Azt mondta, hogy ha segítek a földjein a betakarításban, akkor ő elvisz Aenonába. Így is lett. – Weiner Sennyey Tibor esszéjét olvashatjátok a DRÓTon.
Véget ért a Vogon Versek Versenye. Videónkban végre elhangzik a legjobb legrosszabb vogon vers az első Összmagyar chemtrail, laposföld-hívő, dinoszauruszcsillagászati, űrgenetikai és rekolonizációs összeesküvés elmélet kutató konferencián.
Kiderül, hogy ki nyerte a Vogon Versek Versenyét és kinek a versét lövik ki az űrbe a Felcsúti Űrállomásról.