Önjáró paradoxonok
Az utolsó avantgarde költő, Nagy Zopán két verse és különleges fotói a DRÓTon.
Az utolsó avantgarde költő, Nagy Zopán két verse és különleges fotói a DRÓTon.
Mit csinál egy régi magyaros? Miért volt amatőr Balassi? Mi haszna az irodalomtörténetnek? Miben különbözik a bölcsész tudása a természettudósétól? Irodalomtörténész-e Nyáry Krisztián? Milyen volt Szörényitől latint tanulni? Minderről és még számos egyéb izgalmas kérdésről olvashattok Kőszeghy Péter irodalomtörténésszel, az MTA Irodalomtudományi Intézetének nyugdíjba vonuló főmunkatársával, a Balassi Kiadó alapító-tulajdonosával készült interjúnkban.
Ma reggel arra ébredtem: / újra hontalan lettem. – Gömöri György Angliában élő irodalomtörténész, költő, műfordító, egyetemi tanár Brexit után írt versét olvashatjátok a DRÓTon.
Lehet-e fordítani olyan idegen nyelvekről verseket, amelyeket nem beszélünk? Ha nem: miért? Ha igen: miért és hogyan? Milyen kalandjaink lehetnek fordítás közben és mi lehet a célunk? Milyen volt lefordítani a Gilgames egy részletét, a jávai költészet klasszikusait vagy éppen kortárs koreai költők közül Gil Won Lee és Ra Heeduk verseit? Weiner Sennyey Tibor költő, a DRÓT főszerkesztője a Koreai Kulturális Központ Művészeti csarnokában tartott előadását most itt meghallgathatjátok.
Augusztus 19-21. között mintegy 150 fő részvételével 10 művészeti workshopot gyűjtenek össze a 200 fős kis zalai faluban, Zalamerenyén. Hazánkban ez az első, alulról szerveződő összművészeti tréningfesztivál. A főszerepben a színház és a mozgás, de lesz fotózás, grafika, kreatív ének, sőt, még drámaíró képzés is. Részletek a DRÓTon.
végre egy nő / aki úgy hagyott faképnél / hogy egyetlen sérüléséért / sem én vagyok a felelős / és ez kétségbe ejt – a költő, aki ezeket a sorokat írta Csíkszeredában született, most épp Kolozsváron él, 20 éves. Érettségi után dolgozott: zöldségárusként, raktárosként, színházban díszletépítő munkásként, valamint kellékesként, kartongyárban, jelenleg pedig egy üzletláncban kasszás, és árufeltöltő. Négy versét olvashatjátok a DRÓTon.
Számon lehet-e kérni a Holokausztot egy XVI. századi humanistán? Van-e értelme antiszemitizmusról beszélni a kora-újkorban, és ha igen, az erőszakmentesség és béke fejedelmeként ünnepelt Erasmusnak van-e ezen a téren elszámolnivalója? A másik Erasmus-sorozatunkban Petneházi Gábor esszéjét olvashatjátok.
A demagógia ellen csak egy szérum van: a kultúra. – Könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok, közművelődési dolgozók nagy meccse zajlott hétvégén! Óriási érdeklődés, tomboló tömeg, borzasztó bérek. Megdöbbentő végeredmény! Az alábbi mérkőzést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének KKDSZ megbízásából készítette és előadta a Kvazár Akciószínház 2016. június 25-én, a Hősök terén, a Múzeumok Éjszakája nekünk: az Alacsony Bérek Éjszakája program keretében.
Ebben a barbarizálódott közéletben, ami magyar, a foci sem tudta megőrizni szüzességét, bár lehet, hogy soha nem is volt érintetlen. Eredendő bűnben fogant. Gazdag József Egy futballfüggő naplójából című könyvéről Kántor Zsolt írt a DRÓTra.
Európát szét lehet rombolni egyetlen éjszaka alatt, de évek hosszú sora kell ahhoz, hogy Európát felépítsük. Európát meg lehet és kell is javítani, nekünk, akik Európát alkotjuk, nem pedig tovább rontani a butasággal.