Bár az se semmi, hogy a nyúl tojást tojik, mi mégis úgy látjuk, hogy „…szükség van a jó magyar sci-fire” – Időutazásról, szingularitásról, és az irodalomról, mint piac beszélt az új magyar sci-fi irodalom emelkedő csillaga Brandon Hackett alias Markovics Botond a DRÓTon.
„Ne tegyünk úgy, mintha nem értenénk a verseket! Ne tegyünk úgy, mintha nem értenénk a szót! A szép szó éppúgy evidencia, mint amikor azt kérdezzük: mennyi?” – olvashatjuk Oravecz Péter Tigrisfogat verseskötetén, melyet 2015 április 9-én a Kossuth Klubban mutatnak be. A DRÓTon most részleteket olvashattok a költő legújabb könyvéből.
„Egy globális kulturális barbarizmus kontúrjai látszódnak egyre karakteresebben.” – nyilatkozta a DRÓTnak Turczi István, akivel a Prima Primissima-díja körüli felháborodásról, a magyarországi dzsungelharcokról, elismerésről és el nem ismerésről, honi és külföldi önmenedzselésről, és a Szőcs Géza vezette Magyar PEN Clubról beszélgettünk, annak apropóján, hogy Spanyolországban jelentek meg versei.
Centauri szerint jó a puska a háznál. Sőt, az sem árt, ha saját Facebook és blog oldalad is van, bárki is legyél valójában. Hogyan lehet molylepkékbe fulladni? Miképpen árasztották el a patkányok istállóját? Hogyan rendezett tömegmészárlást a titokzatos író, akin a múltkor annyit háborogtak olvasóink, midőn le mertük hozni napirendjét? Hogyan próbálta agyonütni a rókát? Városi széplelkek, patkány-, és egérvédők ne olvassák el a DRÓTon most megjelent írást. Félelmetes!
„A tenyerembe, majd / a számba teszem / ezeket az apró, kerek / üvegdarabokat. / Gondolatban fenyegetem apát, / hogy lenyelem egyszerre./ Lenyelem őt is, anyát, / a várost és a telefonfülke / kilőtt üvegeit.” – Svégel Fanni, André Ferenc, Simon Adri, Lennert Móger Tímea után végre olvashatjátok Terék Anna brutálisan jó verseit a szexi költők sorozatban a DRÓTon. Ráadásul a vajdasági költőnő drámájával épp most nyerte meg az Okuláré Projekt 6-ik fordulóját, szóval ki ne hagyjátok!
A három milló forinttal járó, tizedik Aegon Művészeti Díj nyertesével az első interjút a DRÓTon olvashatjátok. Méghozzá a görögségről, Európáról, Adyról, feleségéről, a Kitömött barbár sikeréről, korábbi könyveiről, Kazinczy koráról, és arról, hogy egyesek szerint neki nincs is lelke, csak szelleme beszélt a kisorosziban élő Péterfy Gergely, amikor leültünk beszélgetni Szentendrén.
Miért büdös az eszkimók lába? Milyen az, amikor valakin látszik a latin őrület? Mi az irodalom lényege? – Mesterünk és mentorunk Szörényi László irodalomtörténész március 22-én tölti be hetvenedik életévét. A jeles esemény alkalmából cikksorozatot közlünk a DRÓTon. Az alábbi – eddig még sehol sem publikált életút-interjút – Weiner Sennyey Tibor készítette az ünnepelttel néhány éve az Eötvös Collegiumban.
Hogyan jutottam el Szegedről Indonéziába? Hogyan indultam el a tökéletes nyelv keresésének útján, kezdve a neolatintól elérve egészen a szanszkrit és páli alapokra épülő ójávai nyelvig, a kawiig? Hogyan értettem meg a nyelv belső energiáját és annak hatását a környező valóságra? Hogyan következett ebből, hogy a költészet világot alakító energia? Hogyan találtam meg az Ős-Mahábháratát? Hogyan értettem meg, hogy a történelem milyen kölcsönhatásban van nyelvvel és társadalommal? – Mesteremnek és tanáromnak: a 70 éves Szörényi Lászlónak ajánlom ezt az esszém.
Itt van a kutya elásva, ahogyan azt Platón oly gyönyörűen megfogalmazta a Phaidroszban: amióta feltalálták az írást, az ember csak felejt; tudását képes ugyan rögzíteni, de mihelyt ezt megteszi, az abban pillanatban elindul az enyészet felé.
Milyen volt 1961-ban Indonézia? Milyenek és kik voltak azok a költők, akik hárman indultak a sors ellen? Kik voltak azok, akik T. S. Eliotot és Dylan Thomast olvastak és francia filmeket néztek a moziban? Ki volt Asrul Sani? Milyen volt az a régi Jáva? Az Angliában élő Gömöri György naplójából olvashattok részletet a DRÓTon.