Nosztalgia és klasszicizálás Justh Zsigmond nyomában
Justh Zsigmond indiai utazásai íródnak újra, de másképpen mint gondolnánk Tokai Tamás Csöndnaplók című első kötetében. Modor Bálint recenzióját olvashatjátok a DRÓTon.
Justh Zsigmond indiai utazásai íródnak újra, de másképpen mint gondolnánk Tokai Tamás Csöndnaplók című első kötetében. Modor Bálint recenzióját olvashatjátok a DRÓTon.
„Weöres bekapta a Hamvas-féle misztikus legyet.” – írta Szentkuthy Miklós, de hogyan ismerkedtek meg? Milyen műveket köszönhetünk ennek a barátságnak? Miért szakadt meg a kapcsolatuk és hogyan folytatódott húsz év hallgatás után? Weiner Sennyey Tibor esszéje a DRÓTon.
Herakleitosztól tudjuk, de magunktól is, hogy éjjel különválunk, két álom soha nem keveredhet össze. Te fokozatosan adod fel az ismeretlenségedet. – Uri Asaf Színekre vágyom sorozatának negyedik része a DRÓTon.
Kőrösi Csoma Sándort eredetileg nem a buddhizmus érdekelte, végképp nem Buddha, hanem a magyarok keleti eredete, a magyarok őshazáját kereste Ázsiában és véletlenül – már ha vannak véletlenek – megtalálta a megszabaduláshoz vezető ösvényt, amire rá is lépett. – Weiner Sennyey Tibor Magyar Buddha előadássorozatának első részének esszé változatát olvashatjátok a DRÓTon.
Apám, aki Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfaluban született, feltehetően soha nem hagyja el országát, ha Horthy és Teleki nem írja alá azt a zsidótörvényt 1920. szeptember 24-én. A sorban következő, hasonló rendeleteket és azok következményeit 1939-ben és 1941-ben apám már nem várta meg. A nemzet akkori vélekedése szerint a zsidó nem testvére a magyarnak, ld. Keresztény egyházfők felsőházi beszédei a zsidókérdésben, szerk., Fisch Henrik, 1947. A zsidó idegen a nemzet testében, pedig már befogadták és megtűrték, de most megbánták, mert a fejükre nőttek. Az említett rendeletek következtében kifosztották és a halálba kergették őket.
Jagi 2018. február második hetében végleg elhagyta ezt a világot. Elmélkedhetnék, hogy mi visz rá egy embert az öngyilkosságra, hiszen gyerekei is voltak, de ez teljesen felesleges. Nem tudhatjuk mi zajlott a fejében és a lelkében. Sajnos az ő falai már gyermekkorától növekedtek, megdönthetetlenül. Nincs jogunk pálcát törni felette, és nem is akarunk. Mind költőt, mind embert egyaránt gyászoljuk.
A fák is őszülnek, mint az ember. – Uri Asaf Színekre vágyom című új sorozatának második része a DRÓTon.
Mit gondolt Hamvas Béla a természettudományokról? Mit kritizált ebben Németh László? Miért tartotta fasisztának Hamvast Lukács György? És mit mondott Szentkuthy Miklós Hamvas Béla és Kemény Katalin közös könyvéről?
Legyen ez felhívás minden embernek, aki hisz a kultúrateremtésben, az irodalom varázslatos erejében, és abban, hogy van még összetartás ember és ember közt. Segíts a vak és gyengénlátó embereknek! Részletek, a kezdeményezés története és minden, amit tudni kell a DRÓTon.
Miről van szó ebben a mesében? Arról van szó, hogy a Kékszakállú volt az apám. Lesz, aki majd ezen elsőre jót derül, lesz, aki nem egészen érti, s lesz olyan, aki mindebből már sejteni fogja mindennek súlyát, de a lényeg még csak nem is ez, hanem ahogy erre rájöttem. A megértés és együttérzés meséje ez, ezért a legelején kell kezdenem.