Mi a vipassaná? Miért ez a cím?
Meditáció? Kiállítás? Itt és most? Megérkezés? A középút gyönyör és üresség között.
Meditáció? Kiállítás? Itt és most? Megérkezés? A középút gyönyör és üresség között.
Valójában arra keresem a választ, hogy profánul szólva, egy legkevésbé sem profán témáról: „mi az Isten?”, legalábbis Weöres Sándor szerint mi. – Az előadás esszé változata most a DRÓTon olvasható.
Weöres Sándor csillagkapun utazott más világokba, olyan verseket, rajzokat, térképeket hagyva hátra cetliken, amelyek egy egészen különös és teljesen más, mégis rokon dimenzióról tanúskodik. A Vas Megyei levéltárból és más forrásokból olyan különleges dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek a költő eddig csak sejtett, ismeretlen oldalát mutatják meg.
Weiner Sennyey Tibor előadását most megnézhetitek videófelvételről és esszé formátumban el is olvashatjátok a DRÓTon.
Régóta foglalkoztat Rabindranath Tagore személyisége és költészete. 2009-ben megjelent egy novellám a költő balatonfüredi gyógyulásáról, később verset is írtam a hársfáról, amit ültetett. De az igazság az, hogy mindig olyan különösnek éreztem a nevét viselő sétányon a mellszobrot, minél több Tagore írást olvastam, annál inkább. Aztán jobban utánanéztem ennek a szobornak. Ez a szobor nem az, amit 1956-ban az indiai kormány ajándékozott. Az eredeti Tagore-szobrot kicserélték egy másikra.
A tragikusan elhunyt Téglás István 1974-2020 szobrász-, festő- és tetoválóművész nekrológját barátja, Bozsaky Dávid írta meg a DRÓTra.
„Most úgy tűnik nekem, mintha minden onnan indulna tovább, ahol abbamaradt. Nem örülök neki. De persze nem kapott mindenki akkora ébresztőpofont, mint az előadó-művészeti szférában dolgozók.” – mondta Zoltán Áron, a Vígszínház fiatal tehetsége, akivel az elmúlt hónapokról, a VerShaker-csatornáról, próbákról, költészetről, összművészetről és felelősségről beszélgetett a DRÓT szerkesztő alkotója, Demencze Ilona.
Z és K némán álltak, mintha emberi hamvakat szórtak volna éppen az imént a patakba. Egy perc fájdalmasan süket csönd után K ollót húzott elő kabátja belső zsebéből és elvágta a kötelet, ami egészen eddig még összekötötte az elpusztult sárkánnyal. A maradék gombolyagot és az ollót külön-külön zsebekbe tette el, majd Z-hez lépett.
„az olyan csodás, bárhol és bármikor
a kezünk leszakíthatja a virágokat,
hogy ajak másik ajakhoz érhet,
hogy nincsenek válságok és forradalmak,
hogy az emberek által felajánlott itallal öntözzük a földet,
hogy ilyen jól élhetünk,
az olyan csodás, amit csak el tudok képzelni!”
Egy elárult generáció tanúja, aki nem mellesleg nemzetközileg ünnepelt költő is: Duo Duo. Róla szól Viczenti Mátyás a modern Kína költészetét bemutató sorozatának hatodik része a DRÓTon.
Mégiscsak kell beszéljünk az Unorthodox-sorozatról és a könyvről az annak sok szempontból problematikus, egyúttal igen jellemző narratívája, ami egyben világos leképezése a liberális felfogású modern ember viszonyának a világ még megmaradt tradicionális, vallási közösségeivel kapcsolatban.
Kiszabadulok. Persze fogalmam nincs róla. A lényeges dolgokról jelen időben többnyire fogalmunk nincs. A Halszájoptika Képirodalmi Hálózat következő alkotáspárja.