A magyar költészet hete Ferencvárosban: április 7-től 12-ig
Változatos programokkal ünnepli a költészetet és az irodalmat Ferencváros. Részletek a DRÓTon.
Testünkbe szorultunk – Beszélgetés Magyary Ágnessel új könyvéről
Mit gondolunk a testről? Hogyan változott a testről alkotott elképzelésünk az évszázadok során? Mi a fontosabb a test vagy a lélek? Miért űzzük a tökéletest? – Magyary Ágnes íróval Pénzes Kincső készített interjút a DRÓTon sorozatban publikált, majd pedig 2025 tavaszán a Magvető kiadónál megjelenő ‘Testodüsszeia’ című esszékötete kapcsán.
A normális ember – Péntek Orsolya Hamvas Béláról
Noha huszonöt év alatt volt időm belemélyedni Hamvas Béla életművébe, és publikáltam is néhány szöveget Hamvasról, akinek nagyon sokat köszönhetek, egy ideje elriaszt ettől az életművet hajmeresztő módon félreértelmező, Hamvast valamiféle gurunak beállító, önmagukat Hamvas-szakértőnek kinevezők hada. Úgy tűnik, ebben az országban mindenki ért Hamvashoz, csakúgy, mint a közgazdasághoz, a focihoz és a politikához. Magam azt hiszem, úgy húsz év elmélyedés szükséges, na nem Hamvasban, hanem az általa felsorolt hagyományok közül legalább kettőben, hogy róla valaki beszélni merjen…
Mi a HUNYADI?
A HUNYADI egy ambiciózus kísérlet, amely a magyar filmgyártás számára mérföldkő lehet, az eddigi legdrágább alkotás, 26 milliárd körüli büdzsével. Kétségtelen, hogy vizuálisan és produkciós szempontból előrelépés, de dramaturgiailag és narratív szempontból még nem világos, hogy valóban sikerült-e egy olyan sorozatot alkotni, amely több, mint a nemzeti eposz illusztrációja. A sorozat kérdése nem az, hogy „jó” vagy „rossz”, hanem hogy képes-e túllépni a saját mitikus önreprezentációján, és valódi történelmi tapasztalatként hatni.
Lehet közös nevező az oktatásban?
Közös ügyünk az oktatás: de hogyan alakíthatnánk együtt? Milyen lenne az állampolgári politika a gyakorlatban? Egy ember víziója, egy átfogó problématérkép, és egy közösség, amely megoldásokat keres: ez az Oktatási Közös Nevező. Egy hívás mindenkinek, aki hisz abban, hogy az oktatást közösen jobbá lehet tenni. Bogdán Csaba kezdeményezése nemcsak a problémák felismeréséről szól, hanem egy országos párbeszéd elindításáról is. — Édes Anna interjúja.
Mire jó a Biodóm?
Könnyen valószínűsíthető, hogy a Biodóm-kínálta tér, már csak anyagi okok miatt sem tölthető meg az eredetileg elképzelt tartalommal, viszont ugyanazon okokból le sem bontható, ezért az idők végeztéig kihasználatlan lesz annak az Állatkertnek a terében, amelyik a világon egyedül álló módon, ahelyett, hogy a saját területét a szükség igényei szerint növelné és fejlesztené, lényegileg egyre csak zsugorodik a megalapítása óta eltelt idő folyamán. Az épületkomplexum, a maga disztópikus jellegével, tökéletesen leképezi szimbolikusan az őt létrehozó megalomán, pénznyelő és totálisan diszfunkcionális hatalmi struktúrát. – Blénesi Éva ellátogatott a Fénydóm 2. kiállításra és megnézte mire használjuk most a Biodómot. Cikk a DRÓTon.
Wagner Nándor üzenete
A Filozófiai Kert Wagner Nándor szándéka szerint üzenet a jövő nemzedékeinek az emberi élet titkáról. Egy olyan szabadtéri szentély, amely megszólít, és élni segít. A reményről szól egy zavaros világban. A műalkotás titka mindig mindenki számára személyes módon nyilatkozik meg.
Azt szeretném, ha senki nem menne el a titkokat rejtő kert mellett úgy, hogy nem találja hozzá a bejáratot. Az itt következő gondolatok ehhez a kapuhoz szeretnének elvezetni, hogy azokon tovább lépve kapcsolódhassunk a Végtelen bonyolult erőihez, amelyek a végtelenül egyszerűhöz elvezetnek.
Lombos Antal írása Wagner Nándor szoborcsoportjáról a DRÓTon.
Hamvas és a zene, avagy esszé a harmadik fülről
„Nem elég jó műveket készíteni. Többre van szükségünk. Hiteles életet kell élni. Fogalmat szerezhetünk arról, hogy a mű abszolút módon kötelez. A mű bármilyen tökéletes legyen, autentikus egzisztencia nélkül svindli. Ez a modern művészet egyetlen kérdése.” – írja Hamvas Béla. Ha barátaimnak el szeretnék valami nagyon fontosat mondani művészetről, zenéről, s szeretném, hogy velem együtt hallani kezdjék Hamvas Béla sajátos hangját, akkor mindenképpen arról beszélnék, hogy milyen volt Hamvas kapcsolata a zenével. Esszéi alapján készítenék egy válogatást, amit egy gyönyörű estén és ragyogó hajnalon végighallgathatnánk, s talán odaadnám nekik ezt az esszém, ami azt próbálta összegyűjteni, hogy mit mondott számos különböző írásában Hamvas Béla szeretett és kritizált zeneköltőiről, mint például Beethovenről, Schumannról, Lisztről és Bartókról. Különösen pedig milyen alapfogalmakat vezetett be a zene kapcsán, amelyek a modern művészet egészére nézve is meghatározóak lehetnének.
A DRÓTon most zenei betétekkel együtt olvashatjátok és „hallgathatjátok” meg ezt az esszét, aminek az első változata a Napút folyóirat 200-dik ünnepi lapszámában jelent meg 2018-ban, majd pedig 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben a szerző ‘Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve’ című könyvének három kiadásában.
Weöres Sándor és 1956, avagy apolitikus-e a költő?
„Itt lakájokat tenyésztettetek /
özönével tíz év alatt, /
érdem volt a jellemtelenség: /
hogy győzzük most a jó utat?
(…)
E tíz év a javunkra válik, /
ha kijártuk az iskolát: /
zsarnokot többé ne növesszünk, /
akármilyen ígérgetéssel /
húzza nyakunkra az igát.”
– mondja az egyik legfontosabb ismeretlen versében Weöres Sándor, míg Hamvas Béla hozzáteszi, hogy
„Eleinte azt hittem, hogy a mai nevek csak azért maradnak fenn, hogy azokat még ezer év múlva is leköpjék. De túl jól ismerem a magyarokat. Azonnal elkezdtek mentségeket koholni, elkezdtek sugdolózni, hogy mennyire szenvednek, miközben vastag összegeket gyúrtak zsebükbe a libapecsenyén hízott vértanúk. Fogadok, hogy a történelembe, mint mártírokat jegyzik fel őket, e koszos és ripők söpredéket, dicsőítik egymást, és bevezetik egymást a történelembe, óvatosan Berzsenyi és Csokonai, Petőfi, Bartók, Csontváry, Arany és Kemény közé, ahelyett, hogy rémpéldaként mutogatnák őket a panoptikumban: íme, akiknek drágább volt a selyem nyakkendő, mint ezerkilencszázötvenhat.”
– és mindez 2024 október huszonharmadikán különösen fontos lehetne, ha nem felejtettük volna el.
Scherer Péter (Pepe) a halállal való szembenézésről is beszélt
Scherer Péter beszél életének világlátást formáló fordulatairól, emlékekről, jelen idejű érzésekről, Petőfi és József Attila versei kapcsán, a VerShaker legújabb epizódjában, amit most megnézhettek a DRÓTon.