Több méhecske járt már a világűrben, mint ember – de vajon képesek lennének túlélni egy hosszú űrutazást, vagy beporozni a Mars üvegházait? És mi, emberek: készen állunk elhagyni a bolygót, ha itt már élhetetlenné válik? Weiner Sennyey Tibor esszéje részlet ‘A méhészet művészete’ című kötetből és a tudományos kísérletek és mélyebb filozófiai kérdések határmezsgyéjén jár – az űrutazás és az apikultúra kapcsolatáról, jövőnkről és a természet megmentéséről szól.
Hogyan lehetséges, hogy ma még mindig azok az elvek érvényesülnek, amelyek a nőket biológiai adottságaikkal azonosítva tartja számon, otthonaikba, férfi fennhatóság alá száműzi, háztartási és gondoskodási munkákhoz kapcsolja, megfosztja saját reprodukciójukra irányuló döntésektől, és hogy a nők elleni erőszak, úgy, mint a boszorkányüldözés a mai napig „megengedett”? A válasz maga a kapitalizmus. Legalábbis a marxista-feminista Federici kötetében ilyen összefüggésben magyarázza a 21. században is zajló, főleg a nem fehér nők ezrei ellen elkövetett erőszakot. Szabó Eszter recenziója a kötetről a DRÓTon.
Tamás Gáspár Miklós Kolozsvári esszék címmel megjelent válogatásának olvasásakor akaratlanul is gyermekkori élmények szabadultak fel bennem, a felszabadulás érzése azonban félrevezető és félre is vezetett – Jánosi-Mózes Tibor gondolatai TGM esszéválogatásáról.
Lagasnerie szerint a jelenlegi családpolitika a magánélet felé orientálja az embereket a társadalmi részvétel helyett, így engedelmes, politikailag inaktív polgárokat nevel, akik felett könnyebb autoritást gyakorolni, maguk is elfogadóbbak az autoritással szemben, sőt: hajlamosabbak lehetnek autoriter attitűdök felvételére.
Geoffroy de Lagasnerie a barátság mibenlétét igyekszik megfejteni miközben egy új életformát is kínál e méltatlanul mellőzött kapcsolatok ápolására.
– Jánosi-Mózes Tibor írása a félreértett francia filozófus legújabb kötetéről.
„Vénségemre elkezdtem erotikus verseket írni…” Karafiáth Orsolyát új, még sosem hallott verseiről kérdezte Zoltán Áron, a Vígszínház Junior Prima-díjas színésze. A Költő- és kötetbemutató sorozat legújabb epizódja október 14-én jelent meg a VerShaker YouTube-csatornáján. A DRÓTon a beszélgetést most megnézhetitek.
María Zambrano Alarcón (1904. április 22., Malaga – 1991. február 6., Madrid) spanyol filozófus és esszéista. Spanyolországban hosszú száműzetését követően csak a 20. század utolsó negyede után ismerték el. Idős korában megkapta a Spanyolországban odaítélt két legmagasabb irodalmi díjat, 1981-ben az Asztúria hercege-díjat, 1988-ban pedig a Cervantes-díjat.
Richard Rogers brit építész, a kilencvenes években megjelent Cities For A Small Planet című könyve meglepően nagy hatással volt kora és az utána következő évtizedek építészeire, valamint a városfejlesztésben érintett szakemberekre.
Hans Ulrich Gumbrecht merész témát feszeget, amikor a sport, valamint a sportot kísérő tömeg fogalmát veszi górcső alá legújabb, a Kijárat Kiadó gondozásában, magyar nyelven megjelent esszékötetében. Gumbrecht könyvérő Jánosi-Mózes Tibor írt a DRÓTra.
„A neurózist legjobban neurózissal lehet gyógyítani, mint az köztudott. A gyógymódok egyike a regényírás. Intenzív terápiája a családregény.”
Terence McKenna egy igazi underground legenda, aki briliáns elbeszélő, spirituális kalandor és tudatmódosító növények tapasztalt szakértője. „Ősi Újjáéledés” című könyvében a pszichedelikus gombákról, az Amazonasról, a virtuális valóságról, az UFO-król, az evolúcióról, a sámánizmusról és az Istennő Újjáélesztéséről való gondolatait szedi egy csokorba. A könyv most jelenik meg először magyarul, a kiadáshoz előszót Weiner Sennyey Tibor írt, amit most elolvashattok a DRÓTon.
Terence McKenna könyvének bemutatója 2022. augusztus 20-án, délután négytől, a Lumen kávézóban lesz.