Zrínyik és Grandpierrek
Transzgenerációs írókról és hősökről, filmre kívánkozó regényről, ifjúsági irodalomról és a magyar történelem értelmezéséről is volt szó Grandpierre K. Endre „Az ördög apostolai” című regényének bemutatóján az Írók Boltjában.
Transzgenerációs írókról és hősökről, filmre kívánkozó regényről, ifjúsági irodalomról és a magyar történelem értelmezéséről is volt szó Grandpierre K. Endre „Az ördög apostolai” című regényének bemutatóján az Írók Boltjában.
Jó hír a kamaszlányoknak: Eleanor és Park története az első szerelemről valószínűleg tetszeni fog nekik. Az Eleanor és Park pontosan az, aminek látszik: ifjúsági regény, annak is az amerikai változata, nem pöttyös, nem csíkos, nem delfin; nem a legjobb, nem a legrosszabb. De nagyon igazi. Fekete-piros. Vörös hajú lány és koreai-amerikai fiú részletes románca.
New York Times szerint „a legjobb ifjúsági regények egyike” jelent meg most magyarul. „A tinik közötti barátság ábrázolása hiteles és felkavaró. […] Kötelező olvasmány azoknak, akik imádják a szeszélyes szerelmes történeteket vagy a nyolcvanas évek popkultúráját.” – A Scolar kiadó által megjelentett könyv trailerét és rövid ajánlóját nézhetitek most meg a DRÓTon.
Az És valamint az Irodalmi Jelen hasábjain lezajlott sokkal inkább politikainak mint irodalminak nevezhető vita után kiemelt fontosságúnak érzem, hogy esszét írjak Szőcs Géza Ha polip szuszog Kolozsvárott című anekdota-gyűjteményéről.
Mit jelent magyarnak lenni? Mi az élet értelme? Mi a boldogság? Miért nem vagyunk boldogok? Mi a frusztráció és mi köze van a frusztrációnak a korrupcióhoz? Hogyan kéne működnie a közösségnek és mi a szerepe az egyéni létnek? Ha ezt az esszét akarod olvasni, akkor keresd Az elveszett királyság című könyvet az Írók Boltjában.
Vajon érdemes lenne-e egy új Janus Pannonius-képen gondolkozni? Érdemes lenne-e újrafordítani a verseket, vagy újra egybegyűjteni őket? Érdemes-e átkölteni bármit? Ezek a kérdések számomra több, mint izgalmasak, s végül Orbán János Dénes kötetének olvasása során merültek fel bennem, persze eszembe juthattak volna séta közben is.
A nácizmus és a kereszténység harca – egy precíz és moralista, elgondolkodtató magyar antiutópiában.
„A karhatalmisták, forradalmárok, pincébe menekülők, munkástanácsok és a csőcselék országa. / A visszanevezett utcák országa / Az elforgácsolódott hősök országa. / A múltat agyon beszélők, a múltat végképp eltörlők és a múltat visszaállítók országa.”
Szabó Imola Julianna versprózái–prózaversei sokszemű „tündérszörnyek”, melyek egyszerre figyelnek befelé, a lélek tágas, mozgalmas belső terére; és kifelé, a többi emberre, a világ zajára, a múltba, a jövőbe és az örökkévalóságba.