Az Utolsó Előtti Huszár
Hamarosan megjelenik Az Utolsó Előtti Huszár című magyar képregény első száma, de már előtte megjelent a nulladik szám, a bevezető történet és egy trailer is. Mi ez és miért fantasztikus? Képregény a DRÓTon.
A három test kincse
A két leggyakoribb jelző mostanság az íróval és életművével kapcsolatosan az, hogy „Liu Cixin a kínai Arthur C. Clarke, illetve hogy „Liu Cixin a Háromtest-probléma című könyvével a világszínvonalra emelte a kínai sci-fit”. A kritikák nagy része elsüti valamelyik szlogent a kettő közül, de a jelszavak terjedésének divatján túl a fenti kijelentéseknek többlettartalma is van. – Viczenti Mátyás írása a DRÓTon.
Levágott fül
Évekbe kerül, míg vakvezető kutyát kapsz, iszonyú gondosan szelektálják őket, a legjobb tulajdonságúak közül is a legjobbakat keresik. A jó kutya mellett atombomba is robbanhat, egy hentesbolt is kiborulhat a járdára, egy komplett hajtóvadászat is elcsörtethet, ő vezeti a kis cuki gazdáját, felnéz rá, megbízik benne, és ezt a bizalmat a pokol kapui se ingathatják meg.
Itt a homo huncut. És akkor mi van?
Harari – jobban, mint Machiavelli elképzelte, és hatásosabban, mint Richelieu bíboros valaha is meg tudta valósítani -, végre valahára felszabadítja az emberiséget olyan terhektől, hogy „lélek”, „isten”, különösen pedig olyantól, hogy „lelkiismeret”, hiszen ezek csak képzelgések, amelyekre hamarosan már semmi szükség sem lesz.
Egy kiállítás margójára és Uri Asaf „A rózsa türelme” című kötetének bemutatójához
Benne van a zsidóság, de benne van a magyarság, benne foglaltatik az elvándorlás, a vándorlás, de a hazatalálás érzése-vágya és a békesség óhaja is.
Tillmann J. A.: A nemzeti lehetőségek terei
Mária országának turulbanszületett társadalmában, ahol mindig mindent mások követtek el, az indulatkeltésre és a megvezetésre a történelmi utalások különösen alkalmasak. Az önismerethiányos, csekély önreflexióval bíró és kétes történelemképpel rendelkező, heves és üres felindulások irodalmi hagyományán edzett népességet könnyű táncba vinni.
Bíró Zsófia: Megígértem, hogy írok a Könyvhétről…
Könyvekről, pontosabban az általuk okozott élményről írni maximális indiszkréció saját magunkkal szemben, olyasmi, mintha valaki a hitrendszerünkről kérne két flekket. – Bíró Zsófia írásával kezdjük az ünnepi könyvheti összeállításunkat. Kövesd a DRÓTot a 89. Ünnepi Könyvhéten is. Jó lesz.
Apáink halálára
Édesapám. Köthetnénk ide Esterházy-t, aki egész könyvet kezdett meg ezzel a szóval, és aki egész könyvet körített a kifejezés köré, de a formai különbségeken túl a felépítés és az alap is egészen más: Fellinger Károly kötetében az apa egységes alak, a költő édesapjának közvetlen hangú megjelenítése a szövegekben. A versek olvasása közben szinte látjuk az apa erőtlen mozgását, ahogy elesik egy rossz támaszkodás vagy megcsúszás következtében, és eleven az a kép is, miszerint: „Apám, a türelmetlen rózsabokor, tüskéi a belőle lógó csövek…”
Az őstények ősténye
Mi az az őstény és milyenek azok a világvázlatok? Végső soron pedig mi a valóság és mi a tudat? Tengelyi László Őstények és világvázlatok című könyvéről Szabó Zsigmond recenzióját olvashatjátok a DRÓTon.
A Megyén innen és túl
Tolkien nem egy fantáziavilágot álmodott meg cselekményei alapjául, hanem a mi világunk történelem előtti történetét írta meg. Olyannyira ragaszkodott ehhez a koncepcióhoz, hogy a történet szerint a Hobbitot, a Gyűrűk Urát, és a többi történetet tartalmazó kéziratokat maga Tolkien „mindössze” lefordította, illetve ellátta jegyzetekkel, kommentárokkal. A történetek tehát nem valamilyen elképzelt világban történtek meg, hanem a miénkben. Hogy ez miért fontos?