Nóri
Ha már jobb nem jut eszünkbe, nézzük meg azt a nőt a műszaki boltban. Nórinak hívják, és épp új telefont vesz a lányának, Hannának.
Ha már jobb nem jut eszünkbe, nézzük meg azt a nőt a műszaki boltban. Nórinak hívják, és épp új telefont vesz a lányának, Hannának.
Azt vállaltam, hogy egy hónapig igyekszem odafigyelni erre, s tíznaponta leírom tapasztalataimat. Továbbá két ötletem is van, amivel csatlakoznék ehhez az akcióhoz, az egyik az első Országos Spájzszépségverseny és a másik: a Méhbarát Kertek kampány. Mindezekről kicsit később, előbb lássuk az elmúlt tíz nap tapasztalatait.
„Sok lájkot nem lehet szerezni egy ilyen poszttal egyik közösségi média felületén sem, mert a szenvedés nem menő.” – Magyary Ágnes ‘Testodüsszeia’ című sorozatának harmadik része.
Tehát semmi sem jó. Ez a vég kezdete. A testem hanyatlása, de nem a lelkemé. Az ontológiai derű, ez a fontos, hogy az ember derűs maradjon. Esterházynak is bejött! – Magyary Ágnes ‘Testodüsszeia’ című sorozatának második része.
María Zambrano Alarcón (1904. április 22., Malaga – 1991. február 6., Madrid) spanyol filozófus és esszéista. Spanyolországban hosszú száműzetését követően csak a 20. század utolsó negyede után ismerték el. Idős korában megkapta a Spanyolországban odaítélt két legmagasabb irodalmi díjat, 1981-ben az Asztúria hercege-díjat, 1988-ban pedig a Cervantes-díjat.
„Tehát a testem egy része, egy kis üvegcsében eljutott Kölnbe, ahol a Nyugatra szakadt rokonok megállapították a csillogó-villogó jólétben pöffeszkedő rendelőjükben, hogy bizony a kolozsvári ténymegállapítás helyes: itt nincs mit tenni, ez izombetegség. Na, de melyik? És tulajdonképpen ezzel indult az én testodüsszeám.” – Első rész Magyary Ágnes ‘Nyakig a testben’ című esszékötéből, amely a betegségről szól.
Richard Rogers brit építész, a kilencvenes években megjelent Cities For A Small Planet című könyve meglepően nagy hatással volt kora és az utána következő évtizedek építészeire, valamint a városfejlesztésben érintett szakemberekre.
A Ji Csing labirintusa Bérczi Zsófia szellemi kohójából született meg, kelt életre, és állt rendelkezésére az idén is mindazoknak, akik a Sziget Fesztiválon rátaláltak. Először még 2001-ben, 2015-től pedig évről évre megjelenik az ország legnagyobb nyári fesztiválján, ahol 2003-2014 között ugyanebben az építményben a Tarot Labirintus működött.
Immár tizenkettedik éve gyűlnek össze egy isztriai erdőben az Erdei Költők, hogy csillagok, tábortűz és fáklya fénye mellett olvassanak fel kortárs költeményeket, körülvéve a gyönyörű természettel. A régió különböző országaiból származó költők versekkel és helyi támogatóink ingyenes borral vonzanak évről-évre egyre több látogatót az Erdei Költők találkozóra nem csupán Horvátországból, de a környező országokból is. Idén megjelenik a második többnyelvű antológiájuk is, amelyben az elmúlt évek fellépő költőinek versei olvashatóak. Hazánkat az eseményen a DRÓT főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor képviseli, aki alapító tag. Részletes program, videó és ajánló.
Kerekasztal-beszélgetés arról, hogy milyen, mit jelent ma Magyarországon írónak, költőnek lenni? Mit tehet az ember alkotóként? Milyen főbb problémák vannak és, hogy van-e remény?
Résztvevők: Boldog Zoltán, író, tanár, Hétvári Andrea, költő, író, meseíró, Gerzsenyi Gabriella, író, jogász
Weiner Sennyey Tibor, költő, író, méhész. Moderátor: Formanek Csaba, színész, rendező. Közreműködik: Pusztai Luca Lili, színész.