C’est la vie áramszünet
Azt hinné az ember, hogy amikor elmegy mindenhol az áram, akkor csönd lesz. Hát nem lesz, főleg Spanyolországban – Jánosi-Mózes Tibor áramszünete Andalúziában.
Tolnai Ottó (1940-2025) felolvassa versét és arról beszél, hogyan kellene a verseket felolvasnunk
2025. március 27-én meghalt Tolnai Ottó Kossuth-díjas író, költő, műfordító, a vajdasági magyar irodalom kiemelkedő alakja, a magyar irodalom korszakos jelentőségű alkotója, közölte a hírt a család. 84 éves volt. Mi most a DRÓT archívumából két különlegesen értékes anyaggal emlékezünk a költőre: egy hangfelvétellel és egy archív videófelvétellel.
„És akkor jön ez a bizonyos Sziveri János…”
Pontosan 35 évvel ezelőtt, 1990. február 1-jén hunyt el Sziveri János, a tragikus sorsú vajdasági költőzseni. Életművéről és emlékezetéről Zalán Tibor József Attila-díjas költővel beszélget Zoltán Áron a VerShaker Podcast műsorában.
Akadálymentesség Amerikában, Brüsszelben és Budapesten
„2024-ben Magyarországon miután szeretném meghosszabbítani a lejárt parkoló igazolásomat, közlik velem, hogy semmiben sem felelek meg a jogszabályoknak, az előző igazolást sem kellett volna megkapnom, meg különben is, hogy képzelem, hogy majd bemegyek a belvárosba és beparkolok valami kényelmes helyre! Akkor hová fogják tenni a luxusautókat?! De semmi baj, mert itt mindenre van jogszabály, a luxusautók parkoltatására is, és nekem itt ha fene fenét eszik is, akkor sem lesz jogtalanul bitorolt parkolókártyám. Tanuljam meg, hogy hol a helyem…”
Magyary Ágnes ‘Testodüsszeia’ című sorozata olyan sikeres volt a DRÓTon, hogy 2025 márciusában a MAGVETŐ könyvkiadónál jelenik meg. Néhány további részletet a megjelenésig még olvashattok lapunkon, most például arról, hogy miképpen nézett és néz ki az akadálymentesség Amerikában, Brüsszelben és Budapesten.
Lehet közös nevező az oktatásban?
Közös ügyünk az oktatás: de hogyan alakíthatnánk együtt? Milyen lenne az állampolgári politika a gyakorlatban? Egy ember víziója, egy átfogó problématérkép, és egy közösség, amely megoldásokat keres: ez az Oktatási Közös Nevező. Egy hívás mindenkinek, aki hisz abban, hogy az oktatást közösen jobbá lehet tenni. Bogdán Csaba kezdeményezése nemcsak a problémák felismeréséről szól, hanem egy országos párbeszéd elindításáról is. — Édes Anna interjúja.
Gömöri György: Rajk László újratemetése
„Nem hagyhatom ki a történetből azonban 1956. október hatodikát. Ez a nap volt, utólag visszatekintve, október huszonharmadika „főpróbája”. Ezen a napon temették újra Rajk Lászlót és három kivégzett társát (egyikükről, Szalairól, már beszéltem korábban az 1949-es évvel kapcsolatban), jelképesen az egész magyar sztálinizmust, amely ugyan csak pár évig tartott, de rengeteg szenvedést okozott.” – Gömöri György életrajzi visszaemlékezését 2024 végén a Savaria University Press adta ki. A DRÓTon most részletet olvashattok a könyvből és visszanézhetitek az Írók Boltjában tartott könyvbemutatót is, ahol a szerzővel Süth Gabriella szerkesztő és Fűzfa Balázs irodalomtörténész beszélgetett.
Magyary Ágnes San Francisco utcáin
Magyary Ágnes ‘Testodüsszeia’ című sorozata olyan sikeres volt a DRÓTon, hogy 2025-ben a MAGVETŐ könyvkiadó fogja kiadni. 🙂 Néhány további részletet a megjelenésig még olvashattok lapunkon. Most éppen azt, amikor szerzőnk felteszi a kérdést, hogy ha van jogunk dönteni a halálról, akkor lehet-e jogunk dönteni az életről is? Majd pedig elmeséli, hogy hogyan került ezen kérdés megválaszolhatatlansága nyomán Amerikába…
Mire jó a Biodóm?
Könnyen valószínűsíthető, hogy a Biodóm-kínálta tér, már csak anyagi okok miatt sem tölthető meg az eredetileg elképzelt tartalommal, viszont ugyanazon okokból le sem bontható, ezért az idők végeztéig kihasználatlan lesz annak az Állatkertnek a terében, amelyik a világon egyedül álló módon, ahelyett, hogy a saját területét a szükség igényei szerint növelné és fejlesztené, lényegileg egyre csak zsugorodik a megalapítása óta eltelt idő folyamán. Az épületkomplexum, a maga disztópikus jellegével, tökéletesen leképezi szimbolikusan az őt létrehozó megalomán, pénznyelő és totálisan diszfunkcionális hatalmi struktúrát. – Blénesi Éva ellátogatott a Fénydóm 2. kiállításra és megnézte mire használjuk most a Biodómot. Cikk a DRÓTon.
„Szüljenek mindhalálig. Erre teremtettek.”
Hogyan lehetséges, hogy ma még mindig azok az elvek érvényesülnek, amelyek a nőket biológiai adottságaikkal azonosítva tartja számon, otthonaikba, férfi fennhatóság alá száműzi, háztartási és gondoskodási munkákhoz kapcsolja, megfosztja saját reprodukciójukra irányuló döntésektől, és hogy a nők elleni erőszak, úgy, mint a boszorkányüldözés a mai napig „megengedett”? A válasz maga a kapitalizmus. Legalábbis a marxista-feminista Federici kötetében ilyen összefüggésben magyarázza a 21. században is zajló, főleg a nem fehér nők ezrei ellen elkövetett erőszakot. Szabó Eszter recenziója a kötetről a DRÓTon.
Vallai-díjat kapott a VerShaker!
„Egy olyan közegben, ahol nem a költők a sztárok, Áron megint elhitette, hogy talán mégiscsak fontos a klasszikusok mellett az is, amit a kortárs költők csinálnak és gondolnak.” – A kortárs irodalom és az előadóművészet közötti kapcsolatot ápoló, megtermékenyítő, motiváló, akár ember, akár programsorozat, akár intézmény kaphatja. Idén a Zoltán Áron vezette VerShaker kapta a Vallai-díjat. A DRÓTon rendszeresen hírt adunk a VerShaker videóiról és eseményeiről, most nagyon örülünk és gratulálunk a díjhoz. Részletek lapunkon.