Sürgősssségi ellátás
A frottírkendőt átitatja a vér. Lassan haladunk. – Fáj? – Pali rázza a fejét. A főorvos már telefonált, megmondta, kit keressünk. Most kipróbáljuk, milyen a magyar sürgősségi betegellátás. Ülünk, araszolunk.
Észbontó nő
„A csinos nők gyakran kérdik, vajon mi a praktikám. /
Alakom épp nem filigrán és nincsen csinos pofikám, /
De mikor sorolni kezdem, /
Azt hiszik, hogy mindez csak csúsztatás.”
– Maya Angelou verse Balogi Virág fordításában.
Hamvas és Weöres barátsága – Hangfelvétel és képek
Milyen volt Hamvas és Weöres barátsága? Mit ihletett? Hogyan született A teljesség felé és mi volt még mellette, amiről senki semmit sem tudott? Milyen „képzelt világokba” utazott Weöres és hogyan térképezte fel őket és végzett ott népszámlálásokat? Mit tanulhatunk Hamvas és Weöres barátságából?
Nyárfák
Városi kórház, hetedik emelet, kettes szoba, reggel 8 óra
– Jó reggelt kívánok, Doktornő, hogy van ma?
– Jó reggelt, Szabó néni! Köszönöm a kérdését, elég nyugtalanul aludtam.
– Ej-ej, csak nem elfelejtette bevenni a Doktornő a gyógyszereit? Csak nem tetszik elsumákolni?
Tékozló tudatok – Márton Evelin „Farkashab” című könyvéről
„1992. május, a piac fölött nyolc emelet magasságában. Tizenkét éves vagyok, és mindenféle idegállapot vesz erőt rajtam. Váltakozik a bágyadtság, az eszeveszett tettvágy és a tökéletes közöny. Időnként naplót írok, a régi dolgokról is. Van néhány barátom, de csak a magány burkán túl, amelynek köszönhetően még mindig felerészben kétvízközi indián és tuareg vagyok. Olvasok, most éppen az ördög színeváltozásáról.” – Márton Evelin az a szerző, aki mindig ugyanazt a történetet írja állítólag ezzel mindenki így van, de mivel imád címeket adni – és fene egye meg, iszonyú jól is csinálja – különböző címek alatt adja ki ugyanazt a sztorit. A műfajt is megjelöli a könyvében: archív napló. Ezt nevezem én átvágásnak; de lássuk, mit akar a szerző.
„A jó könyvekkel olykor meg kell dolgozni, de megéri…” – Zsidó Ferenc
Zsidó Ferenc szerkesztő épp a Székelyföld 25 éves jubileumának eseményeit szervezi: ami biztos, augusztus 20-án a Kolozsvári Magyar Napokon lesz egy Székelyföld 25 kerekasztal-beszélgetés, aztán október 14-én a székelyudvarhelyi könyves napokon, majd október 21-én a szerkesztőségben, a díjátadónkkal egybekötve.
A Zsidó Ferenc nevű szerző egy székely tematikájú regényen dolgozik, mely némiképp Tamási Áronos nyelvezettel a mai székely valóságból mutat be egy szeletkét. Néhány fejezete elkészült, meg is jelent, de a végét még nem látom. És ez így van jól. – válaszolta Zsidó Ferenc író, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője.
Szorítás
Maga sem értette, hogyan került a folyóba. Csak napozni akart. Meg egy kicsit emberek között lenni. Az sem baj, ha ismeretlenek. Az sem baj, ha zajosak. Az sem baj, ha erős szagok terjengenek a parton álló büfé felől. Belülről kényszerítette valami, hogy kimozduljon a négy fal közül.
Weöres Sándor és Hamvas Béla – Weiner Sennyey Tibor könyvbemutatója a Bor, mámor, Bénye fesztiválon
„Azt hiszem, hogy többféle olvasási stratégia van, és több értelmezés is jogos és szükséges. A teljesebb képhez pedig egyszerre kell a szövegeket önálló szövegként értelmeznünk és az életműben valahol elhelyeznünk, esetleg a kortárs és történelmi kontextusban látnunk. Végül pedig fel kell tennünk a kérdést, hogy az olvasott szöveg nekünk mit jelent? Mit értettünk meg belőle, s ami több: mit tudunk önmagunkra nézve vonatkoztatni, életünkbe beemelni, önmagunkként a másikban, vagy közösként átélni? Ez a filológia valódi tétje.”
A nyelvemért feladtam a polgárságom…
„Nagyjából-egészében szarik az úgynevezett költészetre.” – írja Németh Gábor Horváth Eve második verseskötetének fülszövegére. Tényleg? Horváth Eve Magyary Ágnes kérdéseire válaszolt a DRÓTon.
Hamvasról és Weöresről szóló könyvek bemutatói a Völgyben
„Weiner Sennyey Tibor hiánypótló művet tett le az asztalra, ami remélhetőleg el fogja érni azokat, akik kíváncsiak a magyar szellemtörténet egyik legkiválóbb alakjára.”
Győrffy Ákos