Szent foci?!
Miért nézünk egyáltalán focit, és a sport látványán, valamint élvezetén túl mi lehet a labdarúgás egyik, lehetséges kultúrtörténeti és társadalmi funkciója?
Miért nézünk egyáltalán focit, és a sport látványán, valamint élvezetén túl mi lehet a labdarúgás egyik, lehetséges kultúrtörténeti és társadalmi funkciója?
Gyermekekről, ráadásul azok bántalmazásával kapcsolatban dönteni, ráadásul törvényi szinten, a legszélesebb körű tudományos-szakmai megalapozás nélkül – ez megdöbbentő felelőtlenség, hiszen potenciálisan éppen az átgondolatlan és minden szakmai-tudományos hátteret nélkülöző szabályozások árthatnak a legtöbbet a gyerekeknek. Ha engem szülőként valami felháborít, akkor pontosan ez az.
A te kerted milyen? Akár csak legbensődben zöldellő, akár valóban létező, mindenkinek van elképzelése arról, milyen kertet szeretne. Geometrikus formákra nyírt bokrok vagy burjánzó, áthatolhatatlan növényzet? „A kertészben lakozik a kert” – írja Gilles Clémens, francia tájépítész, akinek a The Third Landscape elmélete szerint az emberi túlélés szempontjából kulcsfontosságú, hogy a városi terek között maradjanak kihasználatlan, “parlagon heverő” területek, ahol minimális emberi intervenció zajlik, mert ezek a biodiverzitás szempontjából kiemelkedően fontosak, sok fajnak pedig az utolsó menedéket jelentik.
A földi történetből – klíma-, természeti katasztrófák, és így tovább –, az látszik, hogy mi a saját egónk szerint, csak kihasználtuk mindazt, amit a természet, a Föld ad, és nem figyeltünk a változására. Nem foglalkoztunk például a levegővel. A karantén idején érezhetően javult a levegő minősége, mivel kisebb volt a repülőforgalom, rögtön éreztük a változást. Nálam a virágok erőteljesebbek lettek, és itt fészkelt egy rigó, a harmadik emeleten, az ajtóm fölött… Számomra ezek mind jelek. A korlátozások miatt csendesebb, frissebb lett a levegő a városban is. Joseph Beuys az ember felelősségére mutatott rá:
felelősek vagyunk a környezetért, egymásért, a világért, a tágasabb világért, mert a szellemi, spirituális világgal is együtt kell tudnunk élni – ezt, mint antropozófus is képviselte.
Majális, kirakodás, tömeg, tumultus, lökdösődés, drágaság, rablás, de csak vegyünk valamit, ha már kijöttünk. Ismerősök, ismeretlenek, de régen láttalak, de jó itt, sokan vannak, menjünk haza. Összegyűjtöttünk néhány tipikus elemet, ami nagyban jellemzi ezeket a forgós-sörös-kolbászos vásárokat. Figyelem! A felsorolásban a nyolcvanas-kilencvenes évek elemei néhol keverednek a XXI. század vívmányaival! – Hartay Csaba örökérvényű írása.
Payer Imre József Attila-díjas költő, a budapesti irodalmi élet ikonikus alakja. „A fehér cápa éneke” című vers szerzője hatvan éves ma. Hatvanadik születésnapja alkalmából Bak Rita költő, műfordító készített DRÓTra interjút. Az interjú mellett Payer Imre két új versét és – egy kincset érő régi felvételről – három, mára már klasszikusnak számító költeményét mondja, sőt énekli el.
Összegyűlt a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” európai kezdeményezéshez szükséges 15 750 magyar aláírás – jelentette be a kampány magyarországi koordinátora, a Magyar Természetvédők Szövetsége. Ezzel Magyarország lett a hatodik EU-tagállam, amely teljesítette az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó feltételeket. A civil szervezetek a kampányt e mérföldkő elérését követően is folytatják, hogy sikerüljön teljesíteni az uniós szinten megkövetelt egymillió aláírást.
A célegyenesbe fordul a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” európai polgári kezdeményezés magyarországi kampánya. A szükséges magyar aláírások 95%-a, több mint 15 ezer aláírás már összejött. Már csak 700 magyar aláírásra van szükség.
„Ha az emberben ma lenne érzék aziránt, ami fensőbbrendű, ennek a fának papja lenne, fiatal karcsú fiú, aki énekelne és áldozatot mutatna be neki, fényes nyári reggeleken megállna előtte, meghajolna és visszanevetne rá” – Hamvas Béla és Weöres Sándor találkozása a szokolyai hársfa alatt.
Az egy dolog, hogy már egy ideje nem létezik más betegség, de sajnos lassan más téma sem.