Az őstények ősténye
Mi az az őstény és milyenek azok a világvázlatok? Végső soron pedig mi a valóság és mi a tudat? Tengelyi László Őstények és világvázlatok című könyvéről Szabó Zsigmond recenzióját olvashatjátok a DRÓTon.
A Megyén innen és túl
Tolkien nem egy fantáziavilágot álmodott meg cselekményei alapjául, hanem a mi világunk történelem előtti történetét írta meg. Olyannyira ragaszkodott ehhez a koncepcióhoz, hogy a történet szerint a Hobbitot, a Gyűrűk Urát, és a többi történetet tartalmazó kéziratokat maga Tolkien „mindössze” lefordította, illetve ellátta jegyzetekkel, kommentárokkal. A történetek tehát nem valamilyen elképzelt világban történtek meg, hanem a miénkben. Hogy ez miért fontos?
Filozófia és kaland az Astoriában
Mennyire határoz meg minket, hogy milyen környezetbe születünk? Meg tudunk-e állni egy pillanatra, hogy aztán elindulhassunk egy igazi belső utazásra? Milyen hosszú lesz ez az út? Minek kell történnie ahhoz, hogy igazán halljunk és valóban lássunk? – Demencze Ilona helyszíni tudósítása egy exkluzív könyvbemutatóról.
Mi van a gyász után?
Egy költőről, aki 15 évig hallgatott, egy tragédiáról, és arról, hogy mi van a tragédia előtt és után. – Peer Krisztián 42 című kötetéről Viczenti Mátyás írása a DRÓTon.
Miért mosolyog a zsonglőr?
Miből is áll ez a kötet? Vegyünk egy Trónok Harca-szerű világot, öntsünk hozzá Trier-i groteszket, egy véletlenszerű történelmi kor szereplőjét, majd rázzuk össze egy Grimm-tündérmese hátborzongatásával, és készen is van Fekete kötete. De miért mosolyog a zsonglőr? Miért mosolyog úgy, mint aki többet tud mindenkinél? – Fekete I. Alfonz könyvéről Szabó Eszter írását olvashatjátok a DRÓTon.
Mesemondók márpedig vannak
De a mese csak a gyerekeknek való, nem? Hát nem. – Zalka Csenge Virág könyvéről Stenszky Cili írt a DRÓTon.
Gergely Edó Budán, a Tintakőben
„Gyakran elgondolkodom azon, hogy manapság hányszor érint kezünk billentyűzetet és hányszor emberi bőrt? Hányszor ölelünk meg valakit egy nap, és hányszor küldünk sms-t? Nehezünkre esik-e megmondani valakinek személyesen, ha értékeljük egy képét vagy munkáját, amit a Facebookon lazán belájkolunk? Érezzük-e még az igényét annak, hogy bátorítóan megveregessük a másik vállát, megöleljük, ha szomorú, vagy ha úgy érezzük, repesik bennünk az öröm?” Gergely Edó
Natura Sacra – a vers csöndje
Talán mások számára is nyilvánvaló a férfi energia túlsúlya a kortárs irodalmi életben. Az irodalmi lapok túlnyomó többségben férfi szerzők műveit közlik, a szerkesztői székekben kilencven százalékban férfiak ülnek. Ha úgy tetszik, egyensúlyeltolódás figyelhető meg a jang irányába. Éppen ezért nagyon nagy szükség van akár a prózában, akár a magyar kortárs lírában a női, anyai látószögre és energiákra. A jang energiát kiegyensúlyozó oldalra is.
Részletek Szepesi Dóra Pirosmadár c. kötetből
Szepesi Dóra Pirosmadár című kötetéből olvashattok részleteket a DRÓTon.
A világ leggonoszabb meséiből
Íme a tökéletes karácsonyi ajándék! Megjelent a Mire gondolsz? című antológia, amelyben kortárs költők és írók gyerekeknek írt műveiből találunk egy gazdag válogatást. A 160 oldalas, színes könyvet a balatonfüredi általános iskolák alsó tagozatos tanulóinak rajzai illusztrálják. Írásokat találunk benne Szentmártoni János, Szil Ágnes, Ayhan Gökhan, Babiczky Tibor, Balázs Attila, Géczi János, Gömöri György, Gyárfás Endre, Jász Attila, Kiss László, Kiss Ottó, Kollár Árpád, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Nagy, Koppány Zsolt, Nagy Márta Júlia, Oravecz Péter, Orcsik Roland, Pallai Károly Sándor, Praznovszky Mihály, Szabó Imola Julianna, Szabó Palócz Attila, Szőcs Géza, Horváth Nikoletta, Tóth Kinga, Tóth Krisztina, Tömöry Péter, Vass Tibor, Vörös István, Weiner Sennyey Tibor, Zalán Tibor, Zsolnai György tollából. A DRÓTon a TEMPEVÖLGY által kiadott kötetből Lackfi János meséit közöljük kedvcsinálóként.