Boldogtalanság
Boldogtalanságra szoktat ez a rendszer. Nem hisszük el, hogy boldogok lehetünk. Ott a boldogság: valaki szeret, valakit szeretek és akkor megszólal az a különös hang. Az nem lehet. Így nem. Úgy nem. Azért nem. Ezért nem.
Boldogtalanságra szoktat ez a rendszer. Nem hisszük el, hogy boldogok lehetünk. Ott a boldogság: valaki szeret, valakit szeretek és akkor megszólal az a különös hang. Az nem lehet. Így nem. Úgy nem. Azért nem. Ezért nem.
A Waldorf tantervű iskolák első nyolc évfolyamán nincs számítástechnika és informatika óra, mert úgy vélik, hogy a gyerekeknek 14 éves korig nincs szükségük a számítógépekre és internetre, a középiskolai évek alatt minden szükséges tudást, jártasságot képesek megszerezni. Míg más szemléletű iskolák már a kezdetektől bevonják a digitális eszközöket a gyerekek oktatásába, a legradikálisabb nézőpontok a kézírás tanításának elhagyását is javasolják, hisz egyre kevesebbet írunk kézzel. Mi a jó? Mi a helyes? Kabai Piroska – pszichológus – Szelíd Szülő Szalon sorozatának negyedik részében James P. Steyer Szólj vissza a Facebooknak! – Gyakorlati útmutató a gyerekneveléshez a digitális korszakban című könyvét elemzi, nagyon fontos kérdéseket boncolva a DRÓTon. Van véleményetek? Szóljatok hozzá
Mi az az értő figyelem? Milyen a vereségmentes módszer? Hogyan lehet a gyerekeknek egészséges önbizalma és magas érzelmi intelligenciája? Thomas Gordon alapműve a harmadik gyereknevelési szakkönyv, amelyet a DRÓTon Kabai Piroska pszichológus bemutat.
Most indult internetes start up-ként Dániában a Movingsolved.com. Az alapító Demény Fefe Ferenccel beszélgettünk arról, hogy milyen magyarként Dániában, hogyan lehet a külföldre költözést jobban megoldani, mi a különbség Dánia és hazánk között, és hogy miként lehetne jobbá tenni Magyarországot?
A jó büntetés nem erőszakos, nem korlátozó, nem kényszerítő. Hajtóereje nem a szülő dühe, hanem a gyerek segítésének az igénye, hogy jól jöhessen ki a helyzetből. – Egy német pedagógus és többszörös anya, Elizabeth Plattner A nevelés mindennapi művészete című műve a második a gyermeknevelési könyveket bemutató sorozatomban a Dróton.
Milyen volt a 80-as években és milyen ma irodalomtörténetet írni Magyarországon? Miért volt a magyar reneszánszkutatás a világ élvonalában akkoriban? Kreatívak-e a magyar bölcsészek? Mi a humanizmus? Kell-e félnünk a muszlimoktól? Mi szabhat határt a gyűlöletnek a társadalomban? Hogyan dolgozhatóak fel a múlt tragédiái? Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, az ELTE címzetes egyetemi tanárával, Ács Pállal beszélgettünk.
A megértettség és elfogadottság gyógyít, megnyugtat, összeköt azzal, aki megért és összeköt önmagammal, hogy jogom van így érezni. A megértettség a létezésem és az önbecsülésem alapja is. – 2016. április 6-tól, hét héten át interaktív „SZELÍD SZÜLŐ SZALONt” tartunk a DRÓTon. Kabai Piroska pszichológus egy-egy írását olvashatjátok lapunkon különböző, gyermeknevelésről szóló könyvekről, majd szerda esténként, 19:30-tól a cikk alatti, általatok a hozzászólásokban feltett kérdésekre, problémákra reagál a pszichológus. Használjuk az Internetet tudatosan jóra, jöjjön létre párbeszéd, amely szülők és gyermekek közös érdeke lehet.
Budapest, 2016. március 31. – Életének 87. évében hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Magyarország egyetlen Nobel-díjas íróját 2016. március 31-én, hajnali 4 órakor budapesti otthonában érte a halál. Az elmúlt hónapokban betegen is részt vett utolsó könyve, az 1991-2001 közti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző sajtó alá rendezésében. Kertész Imrét a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti.
Azért kellett a mozdulatművészetet elrejteni, mert a szabad tánccal kifejezhet az ember valamit. Ha kifejez, az gondolkodásra, érzésre indítja a nézőket. Ha gondolkodnak az emberek, az veszélyes. Ez ilyen nagyon egyszerű. – Batarita táncos, koreográfus a DRÓT 7NŐ beszélgetés sorozatának negyedik alkalmán igazán meglepő dolgokról is beszélt. Itt olvashatod a beszélgetés második felét.
A politikusok nőkről alkotott véleményéről, zenei karrierről, arról, hogy mennyit keresnek az énekesek és az énekesnők, arról, hogy milyen ingyen zenélni, hogy mi a véleménye a menekült-kérdésről, s hogy miért érezte kötelességének, hogy magyar emberként segítenie kell, készülő új lemezéről, és arról is, hogy mi minden lehet az ember, ha nő – beszélt Jónás Vera a DRÓT 7NŐ sorozatának harmadik vendégeként. Itt olvashatjátok a teljes, szerkesztett beszélgetést.