Bernarda Alba háza és az új normalitás
Csend, ha mondom! Csend!
Pokoljáró
Magasba és mélybe indult, valóban, mennybe és pokolra. Eljutott ide is, oda is. És elérkezett végül az örökkévalóságba. Az előttünk járókhoz, hozzánk és az utánunk következőkhöz egyaránt. Olyan adottsággal, olyan tehetséggel született, amilyennel hosszú-hosszú évszázadokon keresztül csak páran jönnek a napvilágra. És végig kellett járnia az útját, meg kellett közelítenie a mennyet, az Istent, és pokolra kellett ahhoz mennie, hogy beteljesítse önmagát, s hogy egész népét és az egész emberiséget taníthassa, nem középiskolás fokon.
Varázslat
Amikor nem félünk egyedül maradni a természettel és a saját gondolatainkkal, annak megvan az a veszélye, hogy átalakulunk…
Bungee jumping a semmibe
Beismerhetnénk már végre, hogy alig tudunk valamit. Vírusról, magunkról, bármiről…
Alvásparalízis
An adventureless tale, történettelen mese az életünk.
És Te hány embert fertőztél meg?
Egy 20 éves egyetemista miért nem találkozott a barátaival egy hónapja, és miért marad otthon? Mit gondol a kialakult helyzetről?
Szent György hava, és amit abból megehetünk
Vadnövényekkel kísérletezem jó pár éve – most eljött az ideje, hogy megosszam a tapasztalataimat a DRÓT olvasóival.
Denevércomb, tobzoskaoldalas
Nagyjából a kilencvenes évek sokkját követően, miután szembesültem azzal, hogy az úgynevezett rendszerváltás vagy rendszerváltozás alig jelentett többet, mint hogy az orwelli disztópiából átléptünk a huxley-i disztópiába, számomra bizonyosnak tűnik, hogy az, amit nyugati civilizációnak nevezünk, régen túljutott a zenitjén. „Fenntarthatatlan, és a fenntartásának nincs semmi értelme”, mégis foggal-körömmel ragaszkodunk hozzá. Amíg egy belső vagy külső katasztrófa lehetetlenné nem teszi ezt a ragaszkodást. A magam részéről nem hiszem, hogy a Covid-19 ez a katasztrófa. De nincs már messze az sem. Hogy aztán a − fukuyamai terminológiával élve − nagy szétbomlást követi-e nagy egyesülés, azt nagy valószínűséggel egyikünk se fogja meglátni a saját szemével.
Miért különböznek annyira egymástól a portugál és a spanyol nők?
Nemcsak bennem, hanem más utazókban is visszatérő kérdés, hogy az Ibériai-félszigeten, az egymással több mint ezer esztendeje békességben élő Portugália és Spanyolország, amely kulturális és politikai történelmét tekintve is hasonló utat járt be, az ott élő lakosság antropológiai jellegeit tekintve, miért különbözik ennyire egymástól? Lehet, hogy képzelgés az egész? Egy lehetséges magyarázat következik…
Semana Santa, kötéltánc és tavaszi szél
A család és karrier között egyensúlyozó tragikomikus kötéltánc ijesztőbb és röhejesebb is lett egyben.