Ölni fogtok?
Megírtam, hogy utálni fogtok és utáltatok. Megírtam, hogy gyűlölni fogtok és gyűlöltetek. Most pedig megkérdezem, hogy mindezek után majd ölni is fogtok? Remélem, hogy nem.
Megírtam, hogy utálni fogtok és utáltatok. Megírtam, hogy gyűlölni fogtok és gyűlöltetek. Most pedig megkérdezem, hogy mindezek után majd ölni is fogtok? Remélem, hogy nem.
Tudtam a házról. Hallottam róla ezt-azt, innen-onnan. Ez az a ház, ahol a Karnevált és a Gyümölcsórát írta, ahol kertészkedett, ahol a legszebb jegyzeteit készítette.
Nézem Mészáros Szabolcs spenótról festett képét és mosolygok saját magamon. Pontosabban röhögök. Igen, kiröhögöm saját magamat. Az utolsó fátylon át nézi tárgyait ez a festő, utána már ott a valóság, túlontúl hidegen vagy épp nagyon is forrón, s ez a kevés, ez a mosolygós távolságtartás még éppen megvéd minket a végtelentől. – 2016 július 29-én nyílt meg és már látogatható az első DRÓT-kiállítás Szentendrén, a festők városában. A kis kiállítások terveink szerint egymást fogják követni a Szerb utca 2 alatti Red Lion étterem előterében. A kiállítást lapunk főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor az alábbi esszével nyitotta meg.
A történelmet a győztesek írják. A legendákat a nép szövi. Az írástudók fantaziálnak. Bizonyos csak a halál. – Az alábbi szöveg többek közt, szó szerinti vagy torzított formában Esterházy Péter által idézett Danilo Kiš-idézetek vannak.
Mai hír, hogy állítólag „nem fognak több fát kivágni a Ligetben”, hanem majd átültetik őket, vagy ami még ennél is valószínűbb: megkérik őket, hogy álljanak odébb, s a fák majd szépen elsétálnak. Valószínűleg. Vagy mégsem?
Lehet-e fordítani olyan idegen nyelvekről verseket, amelyeket nem beszélünk? Ha nem: miért? Ha igen: miért és hogyan? Milyen kalandjaink lehetnek fordítás közben és mi lehet a célunk? Milyen volt lefordítani a Gilgames egy részletét, a jávai költészet klasszikusait vagy éppen kortárs koreai költők közül Gil Won Lee és Ra Heeduk verseit? Weiner Sennyey Tibor költő, a DRÓT főszerkesztője a Koreai Kulturális Központ Művészeti csarnokában tartott előadását most itt meghallgathatjátok.
Balmazújvárosban rendezték meg 2015 nyarán a 13. Magyar Zsonglőrtalálkozót, amelyen magyar művészek mellett, felléptek és teret kaptak spanyol, angol, német, olasz, izraeli, bolgár előadók, sőt gyerekek, laikusok és érdeklődők is. Mindez a szociális érzékenység, önszerveződés és az igazi cirkusz jegyében. Ott voltunk.
Ott voltunk a József Attila Kör sajtótájékoztatóján, ahol rákérdeztünk, hogy miben látják az okát annak, hogy a szervezet kevesebb támogatást kap? Politikai, személyi okai vannak vagy vajon valami más? Mit veszítünk azzal, hogyha a JAK megszűnik? Ki a felelős a jelenleg kialakult helyzetért? Végül pedig azt is megkérdeztük a József Attila Kör elnökétől – Gaborják Ádámtól -, és titkárától – Kassai Zsigmondtól, hogy szerintük mi lehet a megoldás?
Walt Whitman három versét olvashatjátok a Pride alkalmából újra új magyar fordításban a DRÓT világirodalmi sorozatában. Az elsőt a Holt Költők Társaságából ismerhetitek, az utolsót – így: egyben – sehonnan, mert a költő fiú szerelméhez íródott.
Minden irodalmi tett politikai tett, de nagyon kevés politikai tett irodalmi. Talán ez volt az a gondolat, ami visszatartott attól, hogy mindazt, ami most következik leírjam.