Weöres és az Isten
Valójában arra keresem a választ, hogy profánul szólva, egy legkevésbé sem profán témáról: „mi az Isten?”, legalábbis Weöres Sándor szerint mi. – Az előadás esszé változata most a DRÓTon olvasható.
Magyar költő, író, műfordító, szerkesztő és utazó. Több verses-, esszé-, novelláskötet, kisregény és dráma szerzője. Az olvasás és írás mellett kertészkedik és gyakorló méhész.
Legutóbbi könyvei a ‘Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve’ és a ‘Weöres Sándor kozmikus költészete és titkos világai’ és 'A méhészet művészete' című kötetek.
Békássy Ferenc írásainak egybegyűjtője és életrajzának írója.
Az újraindított online DRÓT főszerkesztője 2014 óta.
Allen Ginsberg: Csontvázak balladája
Asszondja a világháló csontváz: /
Tapadj jól rám. /
Asszondja a hirdető csontváz: /
Csak kattintsál!
Weöres: az ember
Amikor Weöres Sándorról, az emberről kezdtem el gondolkozni, legalább hét különböző Weöres Sándort tudtam határozottan megkülönböztetni egymástól a saját írásai, a róla szóló emlékezések, a levelezése és az utókorban „élő” képzetek alapján.
Esszé és videófelvétel az előadásról a DRÓTon.
Weöres Sándor világai
Weöres Sándor csillagkapun utazott más világokba, olyan verseket, rajzokat, térképeket hagyva hátra cetliken, amelyek egy egészen különös és teljesen más, mégis rokon dimenzióról tanúskodik. A Vas Megyei levéltárból és más forrásokból olyan különleges dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek a költő eddig csak sejtett, ismeretlen oldalát mutatják meg.
Weiner Sennyey Tibor előadását most megnézhetitek videófelvételről és esszé formátumban el is olvashatjátok a DRÓTon.
A másik Tagore
Régóta foglalkoztat Rabindranath Tagore személyisége és költészete. 2009-ben megjelent egy novellám a költő balatonfüredi gyógyulásáról, később verset is írtam a hársfáról, amit ültetett. De az igazság az, hogy mindig olyan különösnek éreztem a nevét viselő sétányon a mellszobrot, minél több Tagore írást olvastam, annál inkább. Aztán jobban utánanéztem ennek a szobornak. Ez a szobor nem az, amit 1956-ban az indiai kormány ajándékozott. Az eredeti Tagore-szobrot kicserélték egy másikra.
Kertmagyarország! | Weiner Sennyey Tibor előadása
Lehetséges-e, hogy a már nyolcvan évvel ezelőtt, Németh László és barátai által megálmodott „Kertmagyarország”, egy etikailag, szellemileg és lelkileg egyaránt egészséges ország és benne élő nép lehetne a Kárpát-medencében? Mi volt az „eredeti” elképzelés és hogyan módosíthatjuk ezt az elképzelést 2020-ban? Mi kell ahhoz egyénileg és társadalmilag, hogy Magyarország élhető hely legyen, olyan emberekkel, akik képesek a XXI. század megnövekedett kihívásaira válaszolni?
Polaroid poézis
Egy instant-analóg fényképezés története, művészete és értelme a digitális világban.
Napló járvány idején 1.
Sokan kérdezték tőlem, hogy én mit gondolok erről az egészről. Hát majd felteszek pár részletet a naplómból és látni fogjátok. Ne haragudjatok meg rám ezekért a személyes gondolatokért. De hát ez a naplóm. Lapunk főszerkesztőjének Weiner Sennyey Tibornak a naplójából olvashattok a DRÓTon.
Mi a DRÓT?
Ha azt mondanám a „DRÓT” középút, vagy fiatal alkotók által készített neadjisten kulturális újságnak kinéző, ám a tudatalattinkban lappangó, őrjítő fallikusságra való hajlam kivetülése, valószínű egy nagy barom lennék, mert ezek még csak meg sem közelítik a dolog lényegét.
Kemény Zsigmond elveszett
„Ahogy beérünk Pusztakamarásra már messziről észrevesszük a domb tetején álló romos kastély tornyát, kocsinkkal arra hajtunk. A Sütő-emlékház az egyik főutcán van, nem messze tőle a templomkertben magányos fehér márványoszlopon Kemény Zsigmond szomorú mellszobra árválkodik. Ahogy felérünk a dombtetőre igen zord idő fogad.”