„A pihik a ma emberei, akik egyedül képtelenek megoldani a közös, nagy, sőt globális problémákat. Össze kell fogni.” – nyilatkozta Weiner Sennyey Tibor, a DRÓT főszerkesztője az Irodalmi Jelennek. Egy hét múlva lesz új kötetének bemutatója, két verset – a pihimadarkról és a füstifecskéről – olvashattok a most készülő kötetből DRÓTon.
A Metanoia „Jég-doktrinák – variációk a náci retorikára” című előadása nem oldoz fel, még a humorosabb elemek is keserűek, irtóztató világot idéz, rémálom, amely nem akar véget érni. Ha az alkotói szándék az volt, hogy szarul érezze magát a néző, akkor sikerült. Mert itt többről van szó, mint hogy tetszik-e, vagy hogy szórakoztató-e ez az előadás.
Kiderül, hogy miért nem lett a költő operaénekes, mit nem szeretett gyerekkorában, és hogy vetette bele magát az irodalomba Oláh János és Mezey Katalin fia. Lackfi János válaszolt transzgenerációs irodalom létét érintő kérdéseimre Kemény Zsófi és Závada Péter után.
Három költőnek tettem fel ugyanazokat a kérdéseket, hogy kiderüljön számít-e és ha igen, miként, hogyha az ember eleve olyan családba születik, ahol már az apa vagy az anya író-költő? A három költő Lackfi János, Závada Péter és Kemény Zsófi. Závada Péter válaszolt Kemény Zsófi után kérdéseimre. Válaszain keresztül jobban megismerjük a fiatal költőt, családi-gyermekkori hátterét, Akkezdet Phiainak sikeres rapperét.
Három költőnek tettem fel ugyanazokat a kérdéseket, hogy kiderüljön számít-e és ha igen, miként, hogyha az ember eleve olyan családba születik, ahol már az apa vagy az anya író-költő? A három költő Lackfi János, Závada Péter és Kemény Zsófi. A kulturális tőke sokféleképpen megjelenhet, nem csak diplomák és papírok formájában. A kulturális és kapcsolati tőke másféle megjelenéséről, arról, hogy miért lehet vonzó vagy éppen ellenkezőleg: taszító az írói-költői pálya, titkokról és gyermekkori emlékekről beszéltek mindhárman. Vajon létezik-e transzgenerációs irodalom? Kemény Zsófinak tegnap 14.11.28 mutatták be első könyvét, így a Kemény-lányok közül, ő is íróvá avanzsált. Kérdéseimre ő válaszolt elsőként.
Magyarország állatfarm lett? Mihez lehet most kezdeni? Miért írunk ismét 1984-et? Különös aktualitása lett most megint Petri György versének és George Orwell könyvének.
Ami ma történik Magyarországon az jóval több, mint egy újabb ostoba adó elleni tüntetéssorozat, mint magyar emberek tömegeinek elkeseredése a korrupt cinizmussal szemben.
Mit jelent magyarnak lenni? Mi az élet értelme? Mi a boldogság? Miért nem vagyunk boldogok? Mi a frusztráció és mi köze van a frusztrációnak a korrupcióhoz? Hogyan kéne működnie a közösségnek és mi a szerepe az egyéni létnek? Ha ezt az esszét akarod olvasni, akkor keresd Az elveszett királyság című könyvet az Írók Boltjában.
Beszélgetés KOMI KITE sárkánykészítővel és légifotóssal a Zebegényi Sárkányfesztiválon.
Vajon érdemes lenne-e egy új Janus Pannonius-képen gondolkozni? Érdemes lenne-e újrafordítani a verseket, vagy újra egybegyűjteni őket? Érdemes-e átkölteni bármit? Ezek a kérdések számomra több, mint izgalmasak, s végül Orbán János Dénes kötetének olvasása során merültek fel bennem, persze eszembe juthattak volna séta közben is.