Érintve vagytok és érintve vagyok. Mégis meg kell próbálni tudatosan hozzáállni, meg kell próbálni megérteni és meghaladni. Túljutni. Még ha lehetetlen is. Még ha érthetetlen is, hogy teljesen természetes ma Magyarországon a hétköznapi antiszemitizmus. Zsidótemetőt feldúlni, vagy csak kicsit zsidózni a lehető legtermészetesebb. Vagy mégsem? Szerintetek? Versem margójára írom mindezt.
A három milló forinttal járó, tizedik Aegon Művészeti Díj nyertesével az első interjút a DRÓTon olvashatjátok. Méghozzá a görögségről, Európáról, Adyról, feleségéről, a Kitömött barbár sikeréről, korábbi könyveiről, Kazinczy koráról, és arról, hogy egyesek szerint neki nincs is lelke, csak szelleme beszélt a kisorosziban élő Péterfy Gergely, amikor leültünk beszélgetni Szentendrén.
„Én az egész díjra aranyat vásároltam, abból érmeket veretek és ezekből fogok adni azoknak, akiket rátermettnek látok.” – nyilatkozta a DRÓTnak Szőcs Géza, akivel a Kossuth-díja és annak visszhangja kapcsán készítettünk exkluzív interjút, melyben beszélt a magyarországi kulturális életről, az írók helyzetéről és az írószövetségek együttműködésének lehetetlenségéről és arról, hogy szerinte milyen lesz hazánk tíz év múlva.
Hogyan jutottam el Szegedről Indonéziába? Hogyan indultam el a tökéletes nyelv keresésének útján, kezdve a neolatintól elérve egészen a szanszkrit és páli alapokra épülő ójávai nyelvig, a kawiig? Hogyan értettem meg a nyelv belső energiáját és annak hatását a környező valóságra? Hogyan következett ebből, hogy a költészet világot alakító energia? Hogyan találtam meg az Ős-Mahábháratát? Hogyan értettem meg, hogy a történelem milyen kölcsönhatásban van nyelvvel és társadalommal? – Mesteremnek és tanáromnak: a 70 éves Szörényi Lászlónak ajánlom ezt az esszém.
„A szabadság nem eszmény, hanem gyakorlat.” – írta Hamvas Béla, 1948-ban, de még 2015-ben sem sikerült ezt a mondatot teljesen megértenünk. Vajon mi valósult meg az 1848-as 12-pontból mára, hiszen politikusaink a Nemzeti Ünnepen szívesen hivatkoznak rá? Nézzük csak.
2014 őszi szemeszterében kreatív írás kurzust tanítottam a Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégiumában, melynek alcíme az volt, hogy „a kreatív szellemtől az univerzális lélekig”. Többek kérésére úgy döntöttem, hogy meghirdetem a kreatív írás kurzust 2015 tavaszára is. A DRÓTon olvashatjátok az előző kurzus részletes leírását, néhány írást, melyet hallgatóim alkottak, és az új kurzus felhívását. Nézzétek meg milyen volt az előző félév és jelentkezzetek a következőre!
A történet látszólag végtelenül egyszerű, valójában durvább horror, mint bármi, amit eddig láttál. A korrupció zsigerekig hatol, mindenkit és mindent megfertőz, és nem marad semmi, csak a mindent felfaló Leviatán. Ijesztő pillantás a putyini Oroszország vidékének életébe ez a film, amely kötelező darab kellene, hogy legyen Magyarországon is, csak, hogy tudjuk, hogy mit nem akarunk, de hogy mi az, ami éppen kialakulóban van.
Magyarul elsőként a DRÓTon olvashatjátok Mpu Kanwa 1060 körül írott, kawi eposzának két énekét.
A DRÓT főszerkesztője 2013-ban a Balin rendezett Ubud Writers and Readers irodalmi fesztivál vendégeként találkozott Helen Creese-el, az utolsó kawi kutatóval és vele beszélgetett a sziget ősi irodalmáról és nyelvéről. Ezt az interjút akkor a Kultúrpart hozta, most Helen Creese nagyesszéje mellett, fontos háttérinformáció gyanánt, újraközlést olvashattok.
Ma délután 2015. február 17-én az orosz elnök megkoszorúz a Fiumei úti sírkertben egy olyan emlékművet*, ami 1956-ot „ellenforradalomnak” írja le, ahogy azt a régi „szép” időkben tették. Megkérdeztem két 1956-ot átélő, majd pedig emigrációba kényszerülő kiváló művészt – a költő Gömöri Györgyöt és a zenész Tommy Víget – , hogy ők mit gondolnak erről. Saját kérdéseim után, végül, mintegy emlékeztetőül, felidézném, mit is mondott Hamvas Béla 1956-ról.