„Ami itt történik, az az emberi szolidaritás megsértése, vagyis szeretetlenség, ami a legvégzetesebb őrület, mert ebbe nemcsak az pusztul bele, aki ellen irányul, hanem annál biztosabban az, aki táplálja, hiszen az emberi kapcsolatok megszakítása ez, és ebbe mindenkinek tönkre kell mennie.” – írja Hamvas Béla Magyarországról Az öt géniusz című művében, amelyről Weiner Sennyey Tibor tartott előadást Hosszúhetényben a Körházban. Az előadás most a DRÓTon látható.
Van remény és a mese él és Balázs szemében ott vándorol valahol a világban… 2018-ban tragikus körülmények között hunyt el Franciaországban a 32 éves Gecse Balázs, aki 18 éves kora óta, maga építette ökrösszekerével járta Európa útjait. Kő Boldizsár és Meseterek csapata által épített legújabb játszótéren, Kaposvárott, a Fő utcai Bábszíntér mellett augusztusban egy emlékszekeret állítanak neki.
Kő Boldizsár nyilatkozatát olvashatjátok a DRÓTon és képeket láthattok a készülő emlék-játékról.
A százhalombattai Hamvas Béla könyvtárban Hamvas Béla és Weöres Sándor barátságáról tartott előadást Weiner Sennyey Tibor. A folytatás Budapesten, április nyolcadikán lesz. Részletek a DRÓTon hamarosan, addig is megnézhetitek a százhalombattai előadásról készült felvételt és kapcsolódó anyagainkat a DRÓTon.
Az alábbi írás 2018. március 17-én jelent meg a Magyar Nemzetben. Egy hónappal később a lap megszűnt, aztán a lap – a Magyar Időket magába olvasztva – újraindult. Azóta az írás eltűnt az archívumból. A DRÓTon most az ünnep alkalmából – egy évvel később – újra olvashatjátok.
Adjátok tovább, ha tetszett. Ja, és éljen a sajtószabadság!
A Békássy Ferenc összes művét tartalmazó kötetet mutatta be a költő egykori otthonában, a zsennyei kastélyban Fűzfa Balázs – irodalomtörténész és Weiner Sennyey Tibor – a kötet szerkesztője.
Magyar mesék jelentek meg egy kötetben Indonéziában. A könyv egyik alkotójával Kiss Márta festőművésszel készítettünk a különleges alkalomból riportot.
A Republikon Intézet és az Athenaeum Kiadó közös konferenciájának „Az újságírók szerepe és lehetőségei az illiberális rendszerekben” elnevezésű szekcióülésén jártunk. A kerekasztal beszélgetést nagy érdeklődés kísérte.
Ha barátaimnak el szeretnék valami nagyon fontosat mondani művészetről, zenéről, s szeretném, hogy velem együtt hallani kezdjék Hamvas Béla sajátos hangját, akkor mindenképpen arról beszélnék, hogy milyen volt Hamvas kapcsolata a zenével. Esszéi alapján készítenék egy válogatást, amit egy gyönyörű estén és ragyogó hajnalon végighallgathatnánk, s talán odaadnám nekik ezt az esszém, ami azt próbálta összegyűjteni, hogy mit mondott számos különböző írásában Hamvas Béla szeretett és kritizált zeneköltőiről, mint például Beethovenről, Schumannról, Lisztről és Bartókról. Különösen pedig milyen alapfogalmakat vezetett be a zene kapcsán, amelyek a modern művészet egészére nézve is meghatározóak lehetnének.
– Az alábbi esszé a Napút folyóirat 200-dik ünnepi lapszámában jelent meg. A DRÓTon most elolvashatjátok a teljes szöveget.
Hamvas humora nem a humoristák és parodisták humora, nem a fekete humor, végképp nem a genitáliáknál és közhelyeknél feljebb nem emelkedő profán humor, hanem valami, amit Hamvas Béla fehér humornak is hívott. Humorisztikát vagy humormisztikát írt-e Hamvas? Mi az a vaulting ambition? És mi a legfontosabb az életben? A DRÓTon most kiderül. Vagy nem.
Angliában tanult, az első magyar női autóvezetők egyike volt, a Duna deltájánál és Erdélyben figyelte és írta le a madarakat, a második világháború alatt megmászta a Dolomitokat, Rómában vált költővé és nyolcvan évesen, harmadik férje mellett találta meg a boldogságot.
Békássy Éva, Békássy Ferenc húga nyilatkozott 1996-ban, egy évvel a halála előtt a Szombathelyi Televíziónak. A szerkesztők 2015-ben a költő halálának századik évfordulóján a felvételt megtalálták és elküldték nekünk. Külön köszönet Tanai Ibolya műsorvezetőnek, hogy felhívta erre az értékes filmre figyelmünket.
De ki volt Békássy Éva?