Magyar költő, író, műfordító, szerkesztő és utazó. Több verses-, esszé-, novelláskötet, kisregény és dráma szerzője. Az olvasás és írás mellett kertészkedik és gyakorló méhész.
Legutóbbi könyvei a ‘Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve’ és a ‘Weöres Sándor kozmikus költészete és titkos világai’ és 'A méhészet művészete' című kötetek.
Békássy Ferenc írásainak egybegyűjtője és életrajzának írója.
Az újraindított online DRÓT főszerkesztője 2014 óta.
„…az van, hogy itt mindenki jobban tudja, jobban ért hozzá, már megmondta előre, mégsem tesz senki semmit, vagy ha valaki tesz valamit, akkor jobb lett volna, ha inkább mégsem tesz semmit, mert egészen biztosan mellé üt a szegnek, vagy olyan folyamatokat indít be, amelyeket jobb lett volna inkább elkerülni. Mondhatnám, hogy a magyarság kritikája ez a regény, de az igazság az, hogy az egész emberiségé.” – 2015 nyarán jelent meg Hamvas Béla 1928-ban írott regénye, az Ördöngösök. A könyvről Weiner Sennyey Tibor ajánlóját olvashatjátok a DRÓTon.
„Szép ugye, hogy „az vagy nekem, mint testnek a kenyér…”, de az elmúlt néhány évszázad alatt eljutottunk a csillagködökig és a kvantumösszefonódásig. Mért ne használnánk ezt is hasonlatként, szépirodalmi elemként, mint a bennünket körülvevő környezetet?” – Tóbiás Krisztián költő, a balatonfüredi Tempevölgy főszerkesztője a kontroll elvesztéséről, a füredi pörgésről, vidéki és pesti – magyarországi és vajdasági értelmiségről és kapcsolatokról nyilatkozott a DRÓTon.
A Wikipédia szerint Czóbel Minka utolsó prózai munkája a Báthory Erzsébet című regény lehetett 1941-ben. Ezt a szöveget azonban hiába is keresnénk bármelyik könyvtárunkban. Elveszett. Vagy mégsem? Egy részletet úgy tűnik, hogy megtaláltunk. A DRÓTon most elolvashatjátok.
Miről van szó a Gilgamesben? Arról, hogy az ember – Gilgames – legnagyobb bűne, hogy kivágja a szent erdőt, benne az éghez érő fát, csak azért, mert megirigyelte az istenek tulajdonságát: a teremtést. Gilgames a kivágott fából kaput épít a városának – Uruknak –, de barátjának – Enkidunak –, aki elárulta gyermekkora édenkertjét – a cédrus erdőt –, az árulásáért meg kell bűnhődnie, ezért később megbetegszik és meghal…
Világirodalmi szenzáció a DRÓTon! A nem oly rég felfedezett, eddig magyarul nem publikált GILGAMES-részletet olvashatjátok lapunkon, egy rövid jegyzet kíséretében. Ha szerinted is lehet fontos és érvényes üzenete a több ezer éve írott verseknek a ma élő emberek számára is, akkor olvasd el és add tovább.
Simándi Ágnes költőnő 2015 október 2-án váratlanul meghalt Budapesten. Barátunk volt, barátunk marad. Lapunk főszerkesztője mutatta be egyik verseskötetét. Ezen a beszélgetésen Ágnes saját verseket olvasott fel, beszélt életéről, az emigrációról, a zenéről, Istenhez fűződő viszonyáról. A költőnőre ezzel a beszélgetéssel és egyik utolsó versével emlékezünk a DRÓTon.
„A helyzet az, hogy a gamelánhoz, azoknak, akik nem ott születtek, kis túlzással fület kell növeszteni, éppen, ahogy Bartók zenéjéhez is mindannyiunknak.” – 2015 szeptember 26-án éppen 70 éve halt meg Bartók Béla. Nyáron egy hónapig volt látható a Spanyolnátha Művészeti Folyóirat által szervezett kiállítás Miskolcon, melynek keretein belül kortárs magyar írók-költők Bartókról vagy Bartók kapcsán szólalnak meg. Az évforduló alkalmából DRÓTon most ismét elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor írását, amely nem arról szól, hogy járt-e Bartók Béla Bali szigetén, hanem…
Bárhogy is alakul, akárhogyan is történnek majd a dolgok, szeretném tisztelettel megkérdezni mindenkitől, hogy akkor most már gyűlölni fogtok? Mindent és mindenkit? Ugye nem.
Utazok három barátommal hazafelé a tíznapos vipassana meditációs tanfolyamról, s az autóban szó-szót követ, történet-történetet, s egyszer csak kicsúszik a számon, hogy nekem ebben a meditációs technikában az tetszik a legjobban, hogy a végén azt mondjuk: „Legyen minden lény boldog.” Na jó, mondják ketten is barátaim közül, de „te azért mégsem lehetsz teljesen boldog”. – Weiner Sennyey Tibor írása.
„Ott a nagy lehetőség, hogy teljesebb emberek legyenek. Ragadják meg! Éljenek teljes életet!” – Véget ért a DRÓT által kiírt „Mi van a fecskékkel?” pályázat. Lapunk főszerkesztője az alábbi beszédet mondta el a díjátadón és gálaesten.
Milyen művészien főzni művészekkel? Milyen egy igazi spagetti, amit Mészáros Szabolcs festőművész készít nekünk szombathelyi műtermében? Miért fontos a víz és a táj? Miért jó ázó kocsikat festeni? Miért kell és hogyan lehet a paradicsom héját szakszerűen eltávolítani?
