Magyar költƑ, írĂł, mƱfordĂ­tĂł, szerkesztƑ Ă©s utazĂł. Több verses-, esszĂ©-, novellĂĄskötet, kisregĂ©ny Ă©s drĂĄma szerzƑje. Az olvasĂĄs Ă©s Ă­rĂĄs mellett kertĂ©szkedik Ă©s gyakorlĂł mĂ©hĂ©sz. LegutĂłbbi könyvei 'A mĂ©hĂ©szet mƱvĂ©szete' cĂ­mƱ esszĂ©kötet, tovĂĄbbĂĄ az 'UGAR' cĂ­mƱ verseskötet. A DRÓT alapĂ­tĂłja 2000 Ăłta Ă©s az ĂșjraindĂ­tott online DRÓT fƑszerkesztƑje 2014 Ăłta.

Hobbi mƱvészek, hobbi politikusok, hobbi emberek

A bölcsĂ©szek, tanĂĄrok Ă©s orvosok helyzetĂ©t vizsgĂĄlĂł rövid gondolat-, Ă©s vitaindĂ­tĂł Ă­rĂĄsomat hĂĄrom nap alatt több tĂ­zezer ember olvasta el, s rengetegen adtĂĄk tovĂĄbb. Köszönöm. Pedig felĂŒletes volt, Ă©ppen csak „belecsaptam a lecsĂłba”, mert akkor mĂ©g nem beszĂ©ltĂŒnk a mƱvĂ©szek helyzetĂ©rƑl. ArrĂłl, hogy a mƱvĂ©szet sokkal nagyobb mĂ©rtĂ©kben van ma – kĂ©t oldalrĂłl is – „megtĂĄmadva”, mint bĂĄrmikor a törtĂ©nelem sorĂĄn. ArrĂłl, hogy ma kĂ©tfĂ©le mƱvĂ©szetet „fogad el” többĂ©-kevĂ©sbĂ© a közvĂ©lemĂ©ny. Az „állami mƱvĂ©szetet” Ă©s a „hobbi-mƱvĂ©szetet”. Pedig valĂłjĂĄban egyiknek sincs sok köze a mƱvĂ©szethez.

HĂŒlye bölcsĂ©szek, hĂŒlye tanĂĄrok, hĂŒlye orvosok

„BĂŒfĂ©szak. Mehetsz mosogatni a mekibe. HĂŒlye bölcsĂ©szek. BölcsĂ©sz hĂŒlyĂ©k.” IgazĂĄbĂłl mĂĄr ez ellen komolyan tiltakozni kellett volna, de hagytuk. Ahogy hagytuk azt is, hogy megegye a primitĂ­vsĂ©g, az alpĂĄrisĂĄg a jĂłzan Ă©szt, az Ă­zlĂ©st Ă©s az Ă©rzĂ©kenysĂ©get. Ami ma a tanĂĄrokkal, az orvosokkal, az egĂ©sz Ă©rtelmisĂ©ggel szemben folyik az mĂĄr rĂ©ges-rĂ©gen lezajlott a bölcsĂ©szek ellen, akik mint köztudomĂĄsĂș „semmirekellƑk”.

Hamvas Béla

Hamvas Ă©s a nƑk, avagy nehĂ©z szatĂ­rĂĄt nem Ă­rni

…kĂ©t nagyon Ă©rdekes rĂ©szletre is felfigyelhetĂŒnk. Az egyik Hamvas BĂ©la viszonya a nevetĂ©shez, vĂ©gsƑ soron a humorhoz. A mĂĄsik Hamvas BĂ©la elkĂ©pzelĂ©se a nƑkrƑl, Ă©s a nƑk lehetƑsĂ©geirƑl Ă©s korlĂĄtairĂłl. – Milyen volt Hamvas BĂ©la viszonya a nƑkhöz? Mi a helyzet az indiszkrĂ©ciĂłval az irodalom Ă©s törtĂ©net Ă­rĂĄsban, Ă©s hogyan jön kĂ©pbe mĂĄr megint az a frĂĄnya filolĂłgia? És vĂ©gĂŒl: miĂ©rt nehĂ©z minderrƑl nem szatĂ­rĂĄt Ă­rni?

Az irodalom nem hĂĄborĂș, hanem mƱvĂ©szet – vĂĄlasz a Magyar HĂŒperiĂłnban megjelent levĂ©lre

Lehet mĂ©gis többrƑl van itt szĂł, mint Hamvas BĂ©la Ă©letmƱvĂ©nek Ă©rtelmezĂ©sĂ©rƑl. Azt a kĂ©rdĂ©st tettem fel magamnak, hogy itt vajon nem a XXI. szĂĄzadi magyar szellemisĂ©grƑl van szĂł? Nem arrĂłl van-e szĂł, hogy elkövetjĂŒk-e hamarosan ugyanazokat a hibĂĄkat, melyeket kevesebb derƱvel megĂĄldott elƑdeink? Nem arrĂłl van-e szĂł, hogy mĂ©g sĂșlyosabb jövƑ elƑtt ĂĄllunk, mint gondoltuk?

Szabadnak szĂŒlettĂŒnk! – InterjĂș hazĂĄnk miniszterelnökĂ©vel – IDUS ♄

MegdöbbentƑ! ÖsszeĂĄllĂ­tĂĄsunk hatĂĄsĂĄra csörgött a telefon Ă©s hazĂĄnk miniszterelnöke keresett. Azt mondta, hogy a fĂ©lreĂ©rtĂ©sek megelƑzĂ©se Ă©rdekĂ©ben szeretettel vĂĄr ötĂłrai teĂĄra otthonĂĄban. A beszĂ©lgetĂ©st most IDUS ♄ sorozatunkban a DRÓTon olvashatjĂĄtok.

Weiner Sennyey Tibor: Anyaversek

„…vĂ©gĂŒl mĂ©gsem feledtem: hogy hogyan / hordtĂĄl, szĂŒltĂ©l Ă©s ringattĂĄl anya. / Hogy vĂ©r vagyok a vĂ©redbƑl / Ă©s hĂșs a hĂșsodbĂłl, hogy Ă©letet adtĂĄl / kimondhatatlan lehetƑsĂ©get, / hogy ember lehessek.”- egy kĂŒlönleges Ă©s kivĂ©teles alkalombĂłl a DRÓTon most Weiner Sennyey Tibor anyaverseit közöljĂŒk, Szarka Fedor Guido illusztrĂĄciĂłival.

Centauri Jack Londonja

Az irodalom egyik feladata, hogy ne az Ășt szĂ©lĂ©n stoppoljon, de valahogy mĂ©gis pĂĄrbeszĂ©det tudjon kezdemĂ©nyezni… – mondta Centauri, akinek most jelent meg Jack LondonrĂłl szĂłlĂł regĂ©nye, a JĂĄkob botja. A szerzƑvel egy hĂ©ttel Jack London emlĂ©ktĂșrĂĄja utĂĄn Ășjabb interjĂșt kĂ©szĂ­tettĂŒnk, amit most megnĂ©zhettek a DRÓTon, tovĂĄbbĂĄ olvashattok a regĂ©nybƑl is egy rövid rĂ©szletet.

Weiner Sennyey Tibor: Az örök visszatérés elve /esszé és videó/

Lehet-e Ă­rni egy kĂ©tszĂĄz Ă©ves naplĂłrĂłl Ășgy, hogy szĂĄz Ă©ve olvastĂĄk utoljĂĄra? Milyen szexuĂĄlis irĂĄnyultsĂĄga volt BĂ©kĂĄssy Ferencnek? Ez tĂ©nyleg kĂ©rdĂ©s, vagy vannak fontosabb dolgok is? Irodalmi vĂĄndor konferenciĂĄt rendeztek öt helyszĂ­nen Vasi ƐrtĂŒzek cĂ­mmel VasmegyĂ©ben, melynek központi tĂ©mĂĄja Kisfaludy SĂĄndor, Szegedy RĂłza, BĂ©kĂĄssy Ferenc, Nagy GĂĄspĂĄr Ă©s a vasi irodalmi hagyomĂĄny volt. Az elƑadĂłk között ott volt FƱzfa BalĂĄzs, MarkĂł PĂ©ter Ă©s mĂĄsok mellett lapunk fƑszerkesztƑje, BĂ©kĂĄssy Ferenc hagyatĂ©kĂĄnak gondozĂłja Ă©s Ă©letrajzĂĄnak Ă­rĂłja. A zsennyei kastĂ©lyban tartott elƑadĂĄst most megnĂ©zhetitek Ă©s az esszĂ© vĂĄltozatĂĄt el is olvashatjĂĄtok a DRÓTon.

Ady Endre

Az extåzishoz való jog, avagy Baudelaire és Ady a Pimodån Palotåban

„Az igazsĂĄg az, hogy Baudelaire Ă©s Ady azzal a rettenettel szembesĂŒlt, amit Edgar Allan Poe Ă©s H. P. Lovecraft annyira jĂłl leĂ­rt, Ă©s Ƒk rettegĂ©s helyett, terĂĄpiĂĄt kerestek, amihez a megfelelƑ szert maguknak a hasisban Ă©s a borban talĂĄltĂĄk meg.” – 1919-ben ezen a napon halt meg Ady Endre. Ez alkalombĂłl elolvashatjĂĄtok a DRÓTon Az extĂĄzishoz valĂł jog, avagy Baudelaire Ă©s Ady a PimodĂĄn PalotĂĄban cĂ­mƱ esszĂ©t Weiner Sennyey Tibor Az elveszett kirĂĄlysĂĄg cĂ­mƱ, 2015-ben megjelent könyvĂ©bƑl. Ha tetszett: adjĂĄtok tovĂĄbb.