Milyen volt Szepes Mária és Hamvas Béla között a kapcsolat? Miért és hogyan mentette meg Hamvas a Vörös Oroszlánt? Milyen elképzelései voltak Szepes Máriának örök életről, halálról és újjászületésről? 2015. december 6-án Szepes Mária emléknapot tartottak, ahol az első előadást Weiner Sennyey Tibor tartotta. Az előadás esszé változatát olvashatjátok most a DRÓTon. – Megjelent 2015. december 13-án a DRÓTon.
„A férfi, míg zeng a zsoltár, / Meg se mozdul, hideg rázza, / Bár megszületik a megváltó, / Asszony hozza a világra.” – Boldog Karácsonyt kíván minden kedves olvasójának, szerzőjének és alkotójának a DRÓT szerkesztősége.
„A Próza Nostra szerkesztői felkértek néhány írót, hogy írjunk mindannyian pár soros ajánlót arról a könyvről, amelyiket a legjobbnak tartottuk 2015-ben és fényképezkedjünk le az ominózus művel. Biztos vagyok benne, hogy sokaknak ez rendkívül könnyű feladat lenne. Nekem nem.”- Weiner Sennyey Tibor írása 2015 legjobb könyvéről és felkavaró képek lapunk főszerkesztőjéről! A 25 éves Atlantisz könyvkiadót ezzel az írásunkkal köszöntjük a DRÓTon.
Weöres nem csak a Bóbita költője volt, és nem csak „szárnyat igézett a malacra” és Hamvas nem csak A bor filozófiáját írta, ahogyan azt sokan szeretnék hinni. Kettejük kapcsolatának alaposabb vizsgálata nemcsak segít megérteni őket, hanem egészen új dimenziókat is feltár. – 2015 december elsején mutatták be az Írók Boltjában Weiner Sennyey Tibor Az elveszett királyság című esszékötetét. A DRÓTon most a kötet egyik esszéjét olvashatjátok.
Vannak napok, amelyek után már soha sem lesz ugyanolyan a világ. 2015 november tizenharmadika, péntek ilyen nap volt. Háború lesz. Háború van.
Szepes Mária 2007 szeptember elején, 99 évesen távozott. Szerzője volt a több nyelvre lefordított Vörös Oroszlánnak, sok más regénynek, és a Pöttyös Panna gyerekkönyveknek is. 2007 tavaszán beszélgettünk vele.
„…az van, hogy itt mindenki jobban tudja, jobban ért hozzá, már megmondta előre, mégsem tesz senki semmit, vagy ha valaki tesz valamit, akkor jobb lett volna, ha inkább mégsem tesz semmit, mert egészen biztosan mellé üt a szegnek, vagy olyan folyamatokat indít be, amelyeket jobb lett volna inkább elkerülni. Mondhatnám, hogy a magyarság kritikája ez a regény, de az igazság az, hogy az egész emberiségé.” – 2015 nyarán jelent meg Hamvas Béla 1928-ban írott regénye, az Ördöngösök. A könyvről Weiner Sennyey Tibor ajánlóját olvashatjátok a DRÓTon.
„Szép ugye, hogy „az vagy nekem, mint testnek a kenyér…”, de az elmúlt néhány évszázad alatt eljutottunk a csillagködökig és a kvantumösszefonódásig. Mért ne használnánk ezt is hasonlatként, szépirodalmi elemként, mint a bennünket körülvevő környezetet?” – Tóbiás Krisztián költő, a balatonfüredi Tempevölgy főszerkesztője a kontroll elvesztéséről, a füredi pörgésről, vidéki és pesti – magyarországi és vajdasági értelmiségről és kapcsolatokról nyilatkozott a DRÓTon.
A Wikipédia szerint Czóbel Minka utolsó prózai munkája a Báthory Erzsébet című regény lehetett 1941-ben. Ezt a szöveget azonban hiába is keresnénk bármelyik könyvtárunkban. Elveszett. Vagy mégsem? Egy részletet úgy tűnik, hogy megtaláltunk. A DRÓTon most elolvashatjátok.
Miről van szó a Gilgamesben? Arról, hogy az ember – Gilgames – legnagyobb bűne, hogy kivágja a szent erdőt, benne az éghez érő fát, csak azért, mert megirigyelte az istenek tulajdonságát: a teremtést. Gilgames a kivágott fából kaput épít a városának – Uruknak –, de barátjának – Enkidunak –, aki elárulta gyermekkora édenkertjét – a cédrus erdőt –, az árulásáért meg kell bűnhődnie, ezért később megbetegszik és meghal…
Világirodalmi szenzáció a DRÓTon! A nem oly rég felfedezett, eddig magyarul nem publikált GILGAMES-részletet olvashatjátok lapunkon, egy rövid jegyzet kíséretében. Ha szerinted is lehet fontos és érvényes üzenete a több ezer éve írott verseknek a ma élő emberek számára is, akkor olvasd el és add tovább.