Magyar költő, író, műfordító, szerkesztő és utazó. Több verses-, esszé-, novelláskötet, kisregény és dráma szerzője. Békássy Ferenc írásainak egybegyűjtője és életrajzának írója.
Az újraindított online DRÓT főszerkesztője 2014 óta.
Legutóbbi két esszékötete Hamvas Béláról és Weöres Sándorról szól.
Az olvasás és írás mellett főleg kerékpározik és sétál, kertészkedik és méhészkedik. Szentendrén él.
A 444-en megjelent egy cikk és egy beszélgetés, amely szerint a gyermekvállalás gyakran okoz a szülőknél, különösen az anyáknál az első években úgynevezett „boldogságdöccenést”. Mindez nagy vitákat kavart ismerőseim és barátaim körében, volt aki úgy érvelt, hogy a boldogság maga a gyermekvállalás – természetesen általában a gyermekesek –, s volt aki szerint rendkívül gonosz az az irány, amely a gyermekvállalásról akarja lebeszélni az embereket.
Vajon tudjuk-e mi egyáltalán az a boldogság és mi „döccen” meg valójában? Bár azt hiszem, hogy mindez nem csak a boldogságról szól.
Véget ért a Glasgow-i klímacsúcs. Az el nem ért eredményekről beszélgettünk az éppen Brüsszelben tartózkodó zöld politikussal, Vágó Gáborral. A videóinterjú november 14-én reggel nyolctól tekinthető meg a DRÓTon.
„Üdvözlet a kivételeseknek, de úgy látom, hogy a XXI. századi ember, talán azt hiszi – ha hisz még valamit vagy valamiben egyáltalán -, hogy a világot már ismerni, jobban mint ősei, és egyre messzebb tekint a kozmoszban, egyre mélyebbre a sejtekben és az atomokban, de egyre kevesebbet néz önmagába.” – Péntek Orsolya Tarot-című kiállítását ezzel az írásával nyitotta meg Weiner Sennyey Tibor az óbudai Esernyős Galériában. A képek 2021. október 8-ig tekinthetőek meg.
A kastélyból kilépve Kemény Zsigmond rózsáiból metszek párat, otthoni kertemben ültetem majd el őket.
Weiner Sennyey Tibor előadása a méhekről, a méhesről, a méhek és az ember kapcsolatának kultúrtörténetéről a 30-dik Művészetek Völgyében, a kapolcsi Evangélikus templomban. Az idézeteket és a versfordításokat felolvasta Zoltán Áron.
„És az ember nem érti a görög fiúszerelmet sem, amíg nem tudja, hogy ki az ephébos. Ennek a fiúszerelemnek minden sötét és elaljasodott vonzalomhoz semmi köze sincs, ahogy nincs köze hozzá a sapphói szenvedélynek. Az ephébos az az ifjú, akinek láttán minden Sókratésnek az esze meg kellett, hogy bomoljon. Nincs más mód ehhez az ifjúhoz közeledni, mint a szerelem. Természetes, hogy az ifjak egymásba szeretnek, de még természetesebb az, hogy az ephébosba beleszeret az érett férfi: az, aki mérhetetlenül jobban tudja minden asszonynál és leánynál, éppen nemének azonosságánál fogva jobban, hogy mi és ki ez a Phaidros.” – írja Hamvas Béla.
„Ma az emberből vagy majmot akarnak csinálni, vagy valamilyen vértelen ideális szörnyet, vagyis lefelé, vagy fölfelé akarják buktatni. Az ember helye pedig öröktől fogva a közép volt és marad…” – Megnyílt a Hamvas olvasósarok, az inspiráció helye, ahol a látogatók használatba vehetik Hamvas Béla eredeti bútorait a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban. Nyitó előadást tartott Weiner Sennyey Tibor költő. Hamvas Béla műveiből Pájer Alma Virág színművésznő olvasott fel. Az előadást most megnézhetitek a DRÓTon és az esszét is elolvashatjátok.
A Konnektor hiánypótló lehetőséget ad majd civil szervezeteknek, kisközösségeknek, művészeknek. Működő és közösségileg hasznos projektek befogadása és támogatása a célja és szeretné erősíteni a közéleti aktivitást, beindítani a kulturális együttműködéseket.
Ferencvárosban nyithat hamarosan meg a Konnektor Művészeti Inkubátorház, ahol az ott otthont találó szervezetek által szervezett előadások, kiállítások, oktatások, tréningek, műhelyek, szociális rendezvények lesznek.
Döme Zsuzsannával Dada Suzi Ferencváros kulturális alpolgármesterével, és a Konnektor művészeti vezetőjével, Mező András Pocokkal beszélgettünk a hamarosan megnyíló központról.
A DRÓTon megnézhetitek az interjút és elolvashatjátok a pályázatot, amin keresztül ti is teret nyerhettek a Konnektorban.
„Ha az emberben ma lenne érzék aziránt, ami fensőbbrendű, ennek a fának papja lenne, fiatal karcsú fiú, aki énekelne és áldozatot mutatna be neki, fényes nyári reggeleken megállna előtte, meghajolna és visszanevetne rá” – Hamvas Béla és Weöres Sándor találkozása a szokolyai hársfa alatt.
Amikor az ember partnerként tekintett a méhekre, mindig virágzó volt viszonyunk, amikor az ember kirabolta és elpusztította őket katasztrofális.
– Weiner Sennyey Tibor esszéje a méhekről és a méhek kultúrtörténetéről, szerepéről a művészetben, különös tekintettel a magyar irodalomra.
