A hétköznapok derűje – Jim Jarmusch: Paterson
Jim Jarmusch Paterson című filmje az, amiben nem történik semmi, mégis minden benne van, amiről beszélni érdemes.
Magyar költő, író, műfordító, szerkesztő és utazó. Több verses-, esszé-, novelláskötet, kisregény és dráma szerzője. Békássy Ferenc írásainak egybegyűjtője és életrajzának írója.
Az újraindított online DRÓT főszerkesztője 2014 óta.
Legutóbbi két esszékötete Hamvas Béláról és Weöres Sándorról szól.
Az olvasás és írás mellett főleg kerékpározik és sétál, kertészkedik és méhészkedik. Szentendrén él.
Segítsd a művészetet! Támogasd a DRÓTot!
A DRÓT független, szabad, összművészeti és társadalomkritikai alkotói portál. Állami, kormányzati, NKA támogatás nélkül működik. Önerőből, szerzők, szerkesztők, barátok, támogatók, művészek és alkotók jóvoltából. A DRÓTot akkor tudjuk tovább fenntartani, folytatni, fejleszteni, ha támogattok minket. Ha szerinted is szükség van egy olyan művészeti és társadalmi jelenségekkel és problémákkal szabadon foglalkozó lapra, mint a DRÓT, akkor kérünk, hogy támogass minket!
Miért éppen Hamvas Béla?
Weiner Sennyey Tibor 1981 költő, író, a DRÓT főszerkesztője tartott előadást arról Szegeden a Szent-Györgyi Albert Agórán 2019 február 4-én, hogy ki volt Hamvas Béla, milyen volt Hamvas élete és mi volt a műve, és arról, hogy a verseket nem csak írjuk, hanem éljük is.
Lóg egy fonál az égből – Ráskai Szabolcs kiállításának megnyitója
A legrövidebb kiállításmegnyitót – állítólag – Weöres Sándor tartotta, valamikor a hatvanas-hetvenes években. Weöres megjelent a várakozó közönség előtt, éppen úgy, mint most én, felnézett a plafonra és azt mondta: „Lóg egy fonál az égből.” – majd hozzátette: „A kiállítást megnyitom.”
Ez volt minden idők legrövidebb kiállításmegnyitója.
Maguknak nincs ilyen szerencséjük.
Rejtő Jenő dobta a Macát!
Rejtő Jenő költőként indult, majd óriássá lett, de előtte még dobta a Macát. Szó szerint. Thuróczy Gergely irodalomtörténésszel – a 2016-os A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére könyv szerkesztő-szerzőjével – beszélgettünk.
Megtalálni Földanyát
Kevesen tudják, hogy egy harmonikusan működő szellemi tér képes maga alá rendezni az alacsonyabb szinteket, és ennek módját ma már csak egyes törzsi kultúrák sámánjaitól tanulhatjuk vissza. – mondta Nádor Judit Keya, akit Cuscóban értük el és kérdeztünk életéről, utazásairól, az öt géniuszról, sámánságról, korábbi könyveiről és kéziratban heverő fantasztikus művéről.
A láthatatlan színek festője – Papageorgiu Andrea képeiről
Papageorgiu Andrea nem képeket fest, hanem a fényben úszó színeket festi. A fényben a színt, ami rejtőzik, titkolózik, elbújik előlünk. Fény- és színfestő nő ő…. – A megszokás szépsége címmel nyílt kiállítása Papageorgiu Andreának a Lívia-villában Budapesten. A DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor megnyitóbeszédét.
Üzenjük a Parlamentnek: több tiszteletet a nőknek!
Magyarországon még mindig elfogadott a nők elleni erőszak, különösen akkor hunynak szemet felette, ha az családon belül történik. Hiába demonstráltak nőjogi szervezetek, a kormánynak nem sürgős a családon belüli erőszak megfékezése. Több nőjogi szervezet, többek között a Nőkért Egyesület, az Angyalhír, a Patent Egyesület, és a NANE Egyesület is demonstrált reggel a Parlament előtt, az Igazságügyi Bizottság ugyanis a 2017 február elsejei ülésén tárgyalta, hogy a parlament elé kerül e az isztambuli egyezmény ratifikálása. Erre továbbra is várni kell. Amíg várunk újraközöljük KÉT ÉVVEL ezelőtti cikkünket az ügyben, ami most ismét aktuális. Ha te is tűrhetetlennek érzed a helyzetet: akkor add tovább cikkünket.
Hamvas kontra Lukács, avagy mi a művészet?
Ez a történet tehát máig hat és tart. A lényeg a szemlélet-különbség, amely Hamvas és Lukács személye és filozófiája között feszült. – Lukács György szobrát elbontják a budapesti Szent István parkból. A Fővárosi Közgyűlés döntése nagy vitát váltott ki, ennek a vitának apropójából közöljük újra Weiner Sennyey Tibor alábbi esszéjét, amely a szerző 2015-ben megjelent kötetében Az elveszett királyságban publikált elsőként.
Himnusz – ahogyan még soha sem olvashattad
1989 óta a Magyar Kultúra Napja az az évforduló – január 22. -, amikor Kölcsey letisztázta a Himnuszt, de vajon csak az az egy Himnusz létezhet? Jó-e nekünk az, hogy azt a programot olvassuk magunkra minden Szilveszterkor, minden rendezvényen, minden sporteseményen? Alternatívát javaslunk. Íme a Himnusz, ahogyan még soha nem olvashattad.