A legrövidebb kiállításmegnyitót – állítólag – Weöres Sándor tartotta, valamikor a hatvanas-hetvenes években. Weöres megjelent a várakozó közönség előtt, éppen úgy, mint most én, felnézett a plafonra és azt mondta: „Lóg egy fonál az égből.” – majd hozzátette: „A kiállítást megnyitom.”
Ez volt minden idők legrövidebb kiállításmegnyitója.
Maguknak nincs ilyen szerencséjük.
Rejtő Jenő költőként indult, majd óriássá lett, de előtte még dobta a Macát. Szó szerint. Thuróczy Gergely irodalomtörténésszel – a 2016-os A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére könyv szerkesztő-szerzőjével – beszélgettünk.
Kevesen tudják, hogy egy harmonikusan működő szellemi tér képes maga alá rendezni az alacsonyabb szinteket, és ennek módját ma már csak egyes törzsi kultúrák sámánjaitól tanulhatjuk vissza. – mondta Nádor Judit Keya, akit Cuscóban értük el és kérdeztünk életéről, utazásairól, az öt géniuszról, sámánságról, korábbi könyveiről és kéziratban heverő fantasztikus művéről.
Papageorgiu Andrea nem képeket fest, hanem a fényben úszó színeket festi. A fényben a színt, ami rejtőzik, titkolózik, elbújik előlünk. Fény- és színfestő nő ő…. – A megszokás szépsége címmel nyílt kiállítása Papageorgiu Andreának a Lívia-villában Budapesten. A DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor megnyitóbeszédét.
Magyarországon még mindig elfogadott a nők elleni erőszak, különösen akkor hunynak szemet felette, ha az családon belül történik. Hiába demonstráltak nőjogi szervezetek, a kormánynak nem sürgős a családon belüli erőszak megfékezése. Több nőjogi szervezet, többek között a Nőkért Egyesület, az Angyalhír, a Patent Egyesület, és a NANE Egyesület is demonstrált reggel a Parlament előtt, az Igazságügyi Bizottság ugyanis a 2017 február elsejei ülésén tárgyalta, hogy a parlament elé kerül e az isztambuli egyezmény ratifikálása. Erre továbbra is várni kell. Amíg várunk újraközöljük KÉT ÉVVEL ezelőtti cikkünket az ügyben, ami most ismét aktuális. Ha te is tűrhetetlennek érzed a helyzetet: akkor add tovább cikkünket.
Ez a történet tehát máig hat és tart. A lényeg a szemlélet-különbség, amely Hamvas és Lukács személye és filozófiája között feszült. – Lukács György szobrát elbontják a budapesti Szent István parkból. A Fővárosi Közgyűlés döntése nagy vitát váltott ki, ennek a vitának apropójából közöljük újra Weiner Sennyey Tibor alábbi esszéjét, amely a szerző 2015-ben megjelent kötetében Az elveszett királyságban publikált elsőként.
1989 óta a Magyar Kultúra Napja az az évforduló – január 22. -, amikor Kölcsey letisztázta a Himnuszt, de vajon csak az az egy Himnusz létezhet? Jó-e nekünk az, hogy azt a programot olvassuk magunkra minden Szilveszterkor, minden rendezvényen, minden sporteseményen? Alternatívát javaslunk. Íme a Himnusz, ahogyan még soha nem olvashattad.
Itt van ez az igaz történeten alapuló film, Ugandából, amit úgy néz ki, hogy nem mutatnak be Magyarországon. Pedig nagyon jó lenne, ha vetítenék. Nem csak Budapesten, hanem vidéken is. Elmondom miért kellene látnia mindenkinek Katwe királynőjét.
Túllátni határainkon, beidegződéseinken, paneljainkon. Túl a magyar ugaron keringő délibábjainkon. Abbahagyni az üvöltést, nem kiáltani többé a pusztába, csak nyugodtan, csendesen és türelmesen a többi emberhez fordulni. Egy írás 2017-re és a tíz legolvasottabb cucc 2016-ról a DRÓTon.
Nem, ez nem kurzuscím valamelyik egyetemen és nem is tankönyv. Csak egy cikk címe, ami a Hamvasról készült filmről és könyvről szól, és amit érdemes elolvasni és megnézni. MOST!