A hétköznapok derűje – Jim Jarmusch: Paterson
Jim Jarmusch Paterson című filmje az, amiben nem történik semmi, mégis minden benne van, amiről beszélni érdemes.
Magyar költő, író, műfordító, szerkesztő és utazó. Több verses-, esszé-, novelláskötet, kisregény és dráma szerzője. Az olvasás és írás mellett kertészkedik és gyakorló méhész.
Legutóbbi könyvei a ‘Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve’ és a ‘Weöres Sándor kozmikus költészete és titkos világai’ és 'A méhészet művészete' című kötetek.
Békássy Ferenc írásainak egybegyűjtője és életrajzának írója.
Az újraindított online DRÓT főszerkesztője 2014 óta.
Segítsd a művészetet! Támogasd a DRÓTot!
A DRÓT független, szabad, összművészeti és társadalomkritikai alkotói portál. Állami, kormányzati, NKA támogatás nélkül működik. Önerőből, szerzők, szerkesztők, barátok, támogatók, művészek és alkotók jóvoltából. A DRÓTot akkor tudjuk tovább fenntartani, folytatni, fejleszteni, ha támogattok minket. Ha szerinted is szükség van egy olyan művészeti és társadalmi jelenségekkel és problémákkal szabadon foglalkozó lapra, mint a DRÓT, akkor kérünk, hogy támogass minket!
Miért éppen Hamvas Béla?
Weiner Sennyey Tibor 1981 költő, író, a DRÓT főszerkesztője tartott előadást arról Szegeden a Szent-Györgyi Albert Agórán 2019 február 4-én, hogy ki volt Hamvas Béla, milyen volt Hamvas élete és mi volt a műve, és arról, hogy a verseket nem csak írjuk, hanem éljük is.
Lóg egy fonál az égből – Ráskai Szabolcs kiállításának megnyitója
A legrövidebb kiállításmegnyitót – állítólag – Weöres Sándor tartotta, valamikor a hatvanas-hetvenes években. Weöres megjelent a várakozó közönség előtt, éppen úgy, mint most én, felnézett a plafonra és azt mondta: „Lóg egy fonál az égből.” – majd hozzátette: „A kiállítást megnyitom.”
Ez volt minden idők legrövidebb kiállításmegnyitója.
Maguknak nincs ilyen szerencséjük.
Rejtő Jenő dobta a Macát!
Rejtő Jenő költőként indult, majd óriássá lett, de előtte még dobta a Macát. Szó szerint. Thuróczy Gergely irodalomtörténésszel – a 2016-os A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére könyv szerkesztő-szerzőjével – beszélgettünk.
Megtalálni Földanyát
Kevesen tudják, hogy egy harmonikusan működő szellemi tér képes maga alá rendezni az alacsonyabb szinteket, és ennek módját ma már csak egyes törzsi kultúrák sámánjaitól tanulhatjuk vissza. – mondta Nádor Judit Keya, akit Cuscóban értük el és kérdeztünk életéről, utazásairól, az öt géniuszról, sámánságról, korábbi könyveiről és kéziratban heverő fantasztikus művéről.
A láthatatlan színek festője – Papageorgiu Andrea képeiről
Papageorgiu Andrea nem képeket fest, hanem a fényben úszó színeket festi. A fényben a színt, ami rejtőzik, titkolózik, elbújik előlünk. Fény- és színfestő nő ő…. – A megszokás szépsége címmel nyílt kiállítása Papageorgiu Andreának a Lívia-villában Budapesten. A DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor megnyitóbeszédét.
Üzenjük a Parlamentnek: több tiszteletet a nőknek!
Magyarországon még mindig elfogadott a nők elleni erőszak, különösen akkor hunynak szemet felette, ha az családon belül történik. Hiába demonstráltak nőjogi szervezetek, a kormánynak nem sürgős a családon belüli erőszak megfékezése. Több nőjogi szervezet, többek között a Nőkért Egyesület, az Angyalhír, a Patent Egyesület, és a NANE Egyesület is demonstrált reggel a Parlament előtt, az Igazságügyi Bizottság ugyanis a 2017 február elsejei ülésén tárgyalta, hogy a parlament elé kerül e az isztambuli egyezmény ratifikálása. Erre továbbra is várni kell. Amíg várunk újraközöljük KÉT ÉVVEL ezelőtti cikkünket az ügyben, ami most ismét aktuális. Ha te is tűrhetetlennek érzed a helyzetet: akkor add tovább cikkünket.
Hamvas kontra Lukács, avagy mi a művészet?
Ez a történet tehát máig hat és tart. A lényeg a szemlélet-különbség, amely Hamvas és Lukács személye és filozófiája között feszült. – Lukács György szobrát elbontják a budapesti Szent István parkból. A Fővárosi Közgyűlés döntése nagy vitát váltott ki, ennek a vitának apropójából közöljük újra Weiner Sennyey Tibor alábbi esszéjét, amely a szerző 2015-ben megjelent kötetében Az elveszett királyságban publikált elsőként.
Himnusz – ahogyan még soha sem olvashattad
1989 óta a Magyar Kultúra Napja az az évforduló – január 22. -, amikor Kölcsey letisztázta a Himnuszt, de vajon csak az az egy Himnusz létezhet? Jó-e nekünk az, hogy azt a programot olvassuk magunkra minden Szilveszterkor, minden rendezvényen, minden sporteseményen? Alternatívát javaslunk. Íme a Himnusz, ahogyan még soha nem olvashattad.