Magyar költő, író, műfordító, szerkesztő és utazó. Több verses-, esszé-, novelláskötet, kisregény és dráma szerzője. Az olvasás és írás mellett kertészkedik és gyakorló méhész.
Legutóbbi könyvei a ‘Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve’ és a ‘Weöres Sándor kozmikus költészete és titkos világai’ és 'A méhészet művészete' című kötetek.
Békássy Ferenc írásainak egybegyűjtője és életrajzának írója.
Az újraindított online DRÓT főszerkesztője 2014 óta.
Színház után későn érünk az állomásra. Ritkán engedhetjük meg magunknak, de legalább néha, ha zuhog, ha nyolc fok van és este tíz, akkor talán lehet, hogy taxiba üljünk. A taxis, nagy bajuszú ember, hosszasan gondolkozik, hogy két rongyért felvigyen-e a hegyre, és miközben tűnődik, hagyja, hogy álljunk az esőben. Már ekkor elöntött valami sötét sejtelem, de érdekelt mi lesz. Elindultunk, és két perc sem telt bele, már zúdult is a panasz áradat: „Régen minden jobb volt, főleg az utak. Meg a kereset. És a foci. Főleg a foci.”
207 éve született Edgar Allan Poe amerikai költő, novellista. A költő születésének alkalmából a DRÓTon most olvashatjátok Weiner Sennyey Tibor Az elveszett királyság című 2015-ben megjelent könyvéből a Poe és Lovecraft titkaival foglalkozó esszét.
2014. december 9-én aláírták a paksi bővítésről szóló szerződést. Most akkor a piros vagy a zöld gombot nyomjunk?
Életről és halálról, hitről és tudásról, saját otthonáról, a megállás fontosságáról, a Jack London emléktúra titkos részleteiről, arról, hogy az irodalom ajtó, és a pipáról beszélgettünk Centaurival az első videóinterjú harmadik, befejező részében.
„Azt gondolom, hogy nekem az a véleményem, hogy tulajdonképpen, izé, ööö…” – és akkor kapcsoltam ki a kisrádiót. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez egy abszurd hely, ahol majdnem mindenki halálosan komolyan veszi magát, s kevesen őszinték, kedvesek, jók…
Formanek Csaba a budapesti színházi élet egyedi figurája, akit a kezdetektől fogva követek, figyelek, becsülök. Csaba két darabomat is megrendezte, eljátszotta az általam megírt Diogenészt, és közben – talán nem túlzok –, barátok lettünk. Ez az írás nem a közös darabokról, a Radikális Szabadidő Színházról, nem az elmúlt évekről, és még csak nem is a barátságunkról fog szólni, hanem a Bádogelefánt kapcsán arról, hogy mi az igazi színház, mi az igazi költészet, mi az igazi művészet és élet. Nagy szavak. Azok.
Milyen volt Szepes Mária és Hamvas Béla között a kapcsolat? Miért és hogyan mentette meg Hamvas a Vörös Oroszlánt? Milyen elképzelései voltak Szepes Máriának örök életről, halálról és újjászületésről? 2015. december 6-án Szepes Mária emléknapot tartottak, ahol az első előadást Weiner Sennyey Tibor tartotta. Az előadás esszé változatát olvashatjátok most a DRÓTon. – Megjelent 2015. december 13-án a DRÓTon.
„A férfi, míg zeng a zsoltár, / Meg se mozdul, hideg rázza, / Bár megszületik a megváltó, / Asszony hozza a világra.” – Boldog Karácsonyt kíván minden kedves olvasójának, szerzőjének és alkotójának a DRÓT szerkesztősége.
„A Próza Nostra szerkesztői felkértek néhány írót, hogy írjunk mindannyian pár soros ajánlót arról a könyvről, amelyiket a legjobbnak tartottuk 2015-ben és fényképezkedjünk le az ominózus művel. Biztos vagyok benne, hogy sokaknak ez rendkívül könnyű feladat lenne. Nekem nem.”- Weiner Sennyey Tibor írása 2015 legjobb könyvéről és felkavaró képek lapunk főszerkesztőjéről! A 25 éves Atlantisz könyvkiadót ezzel az írásunkkal köszöntjük a DRÓTon.
Weöres nem csak a Bóbita költője volt, és nem csak „szárnyat igézett a malacra” és Hamvas nem csak A bor filozófiáját írta, ahogyan azt sokan szeretnék hinni. Kettejük kapcsolatának alaposabb vizsgálata nemcsak segít megérteni őket, hanem egészen új dimenziókat is feltár. – 2015 december elsején mutatták be az Írók Boltjában Weiner Sennyey Tibor Az elveszett királyság című esszékötetét. A DRÓTon most a kötet egyik esszéjét olvashatjátok.
